Fogarasi József

OLIMPIA 2036 Budapest, népszavazás – CIRKUSZI KÖZJÁTÉK, KOMÉDIAKÉNT „felszolgálva”…?

2024. november 26. kedd

 

 

… a központi és a helyi „uralkodó-elit” önnön szórakozmánya… KÖZPÉNZBŐL…

 

Helyi népszavazás… Budapesten… a 2036-os Olimpiáról…?^[1]

 

I.  A nemzetközi (sport^[2]) Olimpia komoly dolog

 

1.      Nemcsak azért, mert az első versenyt kb. 2800 évvel ezelőtt rendezték^[3] meg és az Olimpia a görög Olümpia városban rendezett sportjátékok városának nevét vette fel, hanem azért is mert e játék i.e.776-tól i.sz. 393-ig – mintegy 11 évszázadon át – folyamatosan és ismétlődve került megrendezésre mindaddig, amíg Nagy Theodosius császár a kereszténység^[4] védelmére hivatkozva azt meg nem tiltotta. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori Olümpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénban vette kezdetét. Az olimpia „komolysága” tekintetében kiemelendő: az újkori olimpiai játékok fehér alapú (kék, fekete, vörös, sárga, zöld) ötkarikás jelképe, amely nemcsak az öt kontinens népeinek elválaszthatatlan összetartozásának szimbóluma, hanem a sport alapelveit is magában hordozza: a szenvedélyt, a hitet, a győzelem reményét, a munkaerkölcs tiszteletét, és a sportszerűséget. Az olimpiai láng azt a legendát is megtestesíti, miszerint Prométheusz a tüzet az emberek számára lopta el Zeusztól, a főistentől. Továbbá kifejezi a kontinensek, az emberek közötti békét is.^[5]

 

Az olimpia komolyságát jelzi továbbá, hogy bár város a rendező, de a statisztikák, beszámolók, az olimpiát befogadó országot – nevesítve – is feltüntetik. Az olimpia az ókori „városi” (városállami) sportolói büszkeségből a „nemzet” sportolója büszkeséget kifejező erővé vált: ezt a ”nemzeti” büszkeséget reprezentálja például az éremtáblázat - nemzetek (államok) közötti - sorrendisége. Egyesek azonban, mindebből a sorrendiségből „messzemenő” szignifikáns következtetéseket igyekeznek „levonni” az adott (vagy más) ország gazdasági, politikai, kulturális stb. eredményességére nézve.

 

2.      Felmerül(het) a kérdés: mindezen egyszerű statisztikai adatsor(táblázat)ból kiolvasható „elmélkedéseket” vajon miért szükséges az olimpiával összefüggő, meghatározó jelentőségű, (párt)politikai agitációs-propagandák célkitűző tartalmává „nemesíteni”? Feltehetően azért, hogy kaphassanak-nekaphassanak drámai hangú felerősítést azon kormánypárti/ellenzéki vélekedések, megnyilvánulások, remények, elvárások, aggályok, amelyekből a széles nyilvánosság esetleg alapos/alaptalan ténybeli következtetéseket vonhatna le Magyarország, illetve fővárosa Budapest, újkori olimpia rendezésére (előkészítésére, megvalósítására) vonatkozó alkalmasságát/alkalmatlanságát illetően.

 

II. Az Olimpia-rendezés, kezdeményezésének kérdései

 

3.      Magyarország olimpiát rendező országgá (fővárossá) szeretne válni, mert több mint 100 év eltelt az újkori olimpiák történetében és nem rendezett (rendezhetett) nyári olimpiát. Pedig, országunk a szerzett olimpiai érmei alapján „sikeres” országnak tekintendő. Ennek alapján méltán lehet(ne) gondolni/mondani/kijelenteni: ezzel az egyszerű statisztikai ténnyel (objektíve?) már szinte automatikusan, ki (is) érdemeltük az olimpia rendezéséhez való jogot. Semmi mást nem kell tennünk, csak kezdeményezni? Erre azonban 2015-ben már volt/tettünk egy konkrét kísérletet: a Fővárosi Közgyűlés hozott egy határozatot ^[6] az olimpia rendezésének kérdéséről, ez azonban nem vezetett sikerre.

 

4.      De ma /már/ 2024-et írunk! A legfőbb kérdés azonban elvileg most is ugyanaz/nem változott: „felnőttként” hogyan is kezdjünk/fogjunk hozzá ennek az igen komoly projektnek a megvalósításához?

 

Talán úgy, mint Kucs Piroska, magánszemély? Aki ez ügyben - személyesen eljárva - 2024. szeptember 2-án 11 óra 46 perckor aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Fővárosi Választási Irodához, amelyen fővárosi szintű helyi népszavazás kitűzését kezdeményezte: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?^"[7]

 

„A Fővárosi Választási Bizottság [FVB] a Kucs Piroska magánszemély által benyújtott fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés tárgyában – két igen szavazattal, egyhangúan – meghozta a következő [260/2024. (IX. 27.) FVB sz.]

 

 h a t á r o z a t o t:

 

A Fővárosi Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.”^[8]

 

A határozat (8) bekezdése - az Olimpiai Charta egyes előírásainak rögzítését követően - tartalmazza, miszerint a

 

"Bizottság megállapítja, hogy az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésére^[9], a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)^[10] 10. § (1) és (2) bekezdésére, 13. § (1) bekezdés 15. pontjára, valamint 23. § (4) bekezdés 8. pontjára^[11], továbbá, a Kúria hasonló ügyben hozott, Knk.IV.38.143/2015/6. számú határozatára figyelemmel, az olimpiai és a paralimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázat benyújtása Budapesten a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik. A kérdés nem ütközik az Nsztv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott tiltott tárgykörökbe sem,^[12] így az, az Nsztv. 32. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek^[13] megfelel."^[14]

 

Egyébként megjegyzendő: az FVB fenti számú határozatának meghozatali eljárása más okból is kifogás alá esik. A határozat „bevezető” sorai szerint az FVB Kucs Piroska magánszemély által benyújtott fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés tárgyában – két igen szavazattal, egyhangúan – hozta meg a 260/2024. (IX. 27.) szám alatt jegyzett határozatát. Mindezen esemény azért nem hagyható szó nélkül, mivel az említett „bevezető” nem ad számot arról a nem mellékes tényről, miszerint az FVB tagsága ténylegesen és jogszerűen – az adott ülést véve figyelembe – hány főt is számlál? A vonatkozó törvényi szabály ismerői szerint 3 főt. Ez esetben viszont a 2 igen szavazatú „egyhangú” döntésről szóló megállapítás sántít, illetve nem ad magyarázatot arra nézve, vajon hol maradt, hova lett az FVB jogszerűen megválasztott harmadik tagja? Lemondott volna és így helye egyelőre „üresen tátong” (ekkor vajon miért nem lépett helyére a póttag); avagy csupán nem ért rá, vagy nem volt kedve az ülésen megjelenni, persze még az is meglehet, miszerint az ülésen ugyan jelen volt, de a döntéshozatali szavazásban nem kívánta magát exponálni? Mindezen felmerülő kérdésekre az ülés (2024. szeptember 27-i) jegyzőkönyve - https://budapest.hu/api/file/doc/jkv-2024-09-27.pdf - sem ad kielégítő magyarázatot, hiszen a hiányzó tag nevét, távolmaradásának okát sem azelső oldal sem az utolsó oldal jegyzőkönyvi oldal nem tartalmazza? Pedig a választópolgárnak joga tudni, hogy a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei törvényesen működnek-e, a bizottság általa is választott tagjai eleget tesznek-e önként vállat kötelezettségüknek (annál is inkább, mivel tevékenységükért díjazás illeti meg őket)? Bár a távolmaradás ténye nem jelent a bizottság számára akadályt döntése érvényes és jogszerű meghozatalában, hiszen a problémát a törvény vonatkozó szabálya rendezi: „Ve. 45. § (2) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges. (3) Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.” Az FVB vonatkozó határozata döntést felvezető részében foglalt kitétel, miszerint az FVB határozatát két igen szavazattal, egyhangúan hozta meg nyilvánvalóan azon tényre utal, hogy ez esetben a bizottság ülésén jelen volt 2 fő bizottsági tag egyneműen „igennel” szavazott és így nem volt szükség a törvény kisegítő rendelkezése „bevetésére”: szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Mindenesetre célszerű lenne, ha a jegyzőkönyv a fentiekben felvetett kérdésekre kielégítő válaszokat tartalmazna.

 

III. Új-olimpiai szint: Jog-olimpia

 

5.      A fenti indokolás olvastán azonban felmerül a kérdés: az FVB valóban a Fővárosi Önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó ügyben hozott döntést a fővárosi szintű helyi népszavazás elrendelése iránti kérelem elbírálásakor?

 

Az FVB határozata által meg nem hivatkozott Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése szerint, valóban „A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.”

 

Az FVB azonban a szóban forgó népszavazási kérdés tekintetében a Fővárosi Önkormányzatot érintően annak sem határozattal megállapított feladatát, sem pedig jogszabállyal alátámasztott hatáskörét nem tudta döntésében nevesítve megjelölni? Nem véletlenül, hiszen a 2036-os Olimpia megpályázásával kapcsolatban ilyen feladatot vagy hatáskört megállapító jogi norma a döntés meghozatalakor nem volt, nem létezett.

 

Megjegyzendő: az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése szerinti "helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügy" körét az Nsztv. 32. § (1) bekezdése jelentősen megkurtítja azáltal, hogy a jogalkotó a helyi népszavazást a "képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyre" korlátozza.^[15] Így felmerül a kérdés: a közgyűlés által hozott határozattal ilyen jellegű önkormányzati feladat egyáltalán felvállalható-e, továbbá - mivel hatáskör csak jogszabályon alapulhat - e kérdésben - a hatáskör megalapozása érdekében - önkormányzati rendelet hozható/alkotható-e?

 

A problémát az képezi, miszerint e népszavazási témakörben az önkormányzat - Nsztv. 32. § (1) bekezdése szerinti - rendeletalkotási jogosítottsága, amely a népszavazást lehetővé teszi/tenné - "képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügy" által - korlátozott. Ugyanis az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a 32. cikk (2) bekezdése értelmében helyi önkormányzat rendeletet „csupán” helyi közügyek intézése körében törvény keretei között feladatkörében eljárva törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján alkot/alkothat. Az olimpiarendezés azonban nyilvánvalóan nem sorolható sem a helyi közügyek intézése, sem a helyi társadalmi viszonyok rendezése kérdéskörébe. Ráadásként, még az önkormányzati rendelet megalkotásához szükséges törvényi felhatalmazás is hiányzik.

 

Mindemellett - véleményünk szerint - az Nsztv. 32. § (1) bekezdése egyben Alaptörvény-ellenes is. Hiszen, csak a „képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben" teszi lehetővé a helyi népszavazást, annak ellenére, hogy az Alaptörvény 31. § (2) bekezdése helyi népszavazás tartását a „helyi önkormányzat feladat-körébe” tartozó ügyben is lehetségesként könyveli el. Az említett két jogfogalom (feladatkör, hatáskör) közé ugyanis nem tehető egyenlőségjel: a helyi önkormányzat „feladatkört” határozattal is felvállalhat, míg „hatáskört” – jogosítványt, kötelező magatartási szabályt – csak jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott jogszabály állapíthat meg.^[16]

 

Megjegyezzük: amennyiben a törvényhozó azt „szeretné”, hogy Magyarország – valamely konkrét városa, avagy akár több városa, közösen – Olimpiát rendezhessen, ehhez elegendő lenne akár egyetlen - bevezető preambulumot is magába foglaló^[17] - egysoros, avagy önkormányzati rendeletalkotásra szóló felhatalmazó törvény megalkotása is.

 

 

6.      Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése taxatíve felsorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között gyakorolhat. E felsorolás a) pontja alapján „rendeletet alkot”; b) pontja szerint „határozatot hoz”; míg az l) pont értelmében „törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol”.

 

Minderre figyelemmel - véleményünk szerint - jelenleg nincs olyan hatályos jogi norma, amelynek értelmében a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe (helyi önkormányzat helyi közügyek intézése körébe) sorolható ügynek lenne minősíthető a magánszemély által benyújtott aláírásgyűjtő íven nevesített kérdés: „…Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

 

Vagyis, az FVB-nek a fentiekben kifejtettek alapján kellett volna a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadnia. Ugyanis, az FVB jelen határozatának (II/[8] pont) azon kitételű – a Kúria Knk.IV.38.143/2015/6. számú 2015-ben hozott határozatára történő – hivatkozása, miszerint „… az olimpiai és a paralimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázat benyújtása Budapesten a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik.” alapvetően téves. Bár a Kúria (a 2016. január 20. keltezésű) említett határozatában (2.2. pont) valóban utalás történik a Fővárosi Közgyűlés 774/2015. (VI.23.) számú fővárosi közgyűlési határozatára, amelyben a Fővárosi Közgyűlés - mintegy kötelező önkormányzati feladatként előírva a város részére - döntött az olimpiai pályázaton való részvételről. Jelen esetben azonban ilyen - önként vállalt feladatkört meghatározó - közgyűlési határozat a 2024. évben (még) nem született, jövőbeli megszületése pedig kérdéses. Hiszen, amennyiben a 2036-os Olimpia megrendezésének célja vezérelné/vezérelte volna a Fővárosi Közgyűlés tagságát, akkor mindezt éppúgy, mint ahogyan 2015-ben tette – hasonló módon – egy 2024-ben hozott/hozandó határozatában – mint önkéntes feladatvállalást – ismét ki kellett volna nyilvánítania. De nem tette!

 

7.      Az FVB - fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadó - 260/2024. (IX.27.) FVB határozata ellen ismeretlen választópolgár felülvizsgálattal élt, kérte az FVB határozatának megváltoztatását és a kérdés hitelesítését. A Kúriánál a felülvizsgálatot kezdeményező személy az általunk kifejtett feladat- illetve hatáskörhiány hibájára - mint ahogy ez a Kúria Knk. VII. 39.224./2024/5 végzésből megállapítható - nem tett utalást, hivatkozást.

 

A Kúria a helyi népszavazási kérdést hitelesítő határozata indokolása [11]-[12] bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

 

„[11] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – alapos.

[12] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az FVB jogszerűen tagadta-e meg a kérelmező által a fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését.”

 

A Kúria végzésének indokolásában [11] ugyan utalóan szerepel "az azt megelőző eljárás megvizsgálása", erre azonban feltehetően nem került sor. Minek következtében a Kúria – kellő körültekintés híján – figyelmen kívül hagyta a tényt: a helyi népszavazási kérdés tekintetében Budapest Főváros Közgyűlése rendelkezik-e feladat- és hatáskörrel? Mindennek megítélésében nem az Olimpiai Charta, hanem a magyar nemzeti jogalkotás rendelkezik joghatósággal.

 

8.      A Kúria a megváltoztatásról szóló végzését végül is az alábbiakkal indokolta:

 

„[15] Az Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) AB határozata {megerősítette: 1/2012. (II. 10.) AB határozat, Indokolás [28], 28/2015. (IX. 24.) AB határozat, Indokolás [31], legutóbb 11/2022. (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [18]}, valamint a következetes kúriai joggyakorlat (Knk.IV.37.388/2015/3.) értelmében a felülvizsgálat során a Kúria a népszavazási kérdés választói és jogalkotói egyértelműségét egyaránt mérlegeli.

[16] Az FVB határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség hiánya miatt a vizsgált kérdés nem hitelesíthető. Ezzel szemben a Kúria megállapította, hogy a kérdés az Nsztv. 39. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének megfelel, az alábbiakban kifejtettekre tekintettel.

[17] A kérelmező által fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt kérdés a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében foglalt tiltott tárgykörökön kívül esik, továbbá megfelel az irányadó eljárási szabályoknak, köztük a választópolgári és a jogalkotói (döntéshozói) egyértelműség követelményének is.”

 

A Kúria által hozott határozat azonban nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek: jelen esetben ugyanis nem országos népszavazás kezdeményezéséről van/volt szó, amely tekintetében az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése^[18] szabályozza a tiltott tárgyköröket, hanem helyi népszavazásról, amely esetben a tiltott tárgykört - nem az Alaptörvény, hanem - az Nsztv. 32.§ (2) bekezdése – lásd a 13 jegyzetben foglaltakat – tartalmazza.

 

Továbbá, kifogásolható a Kúria eljárásában azon megoldási mód, amelynek következtében a Kúria által meghozott határozatot a Kúria elnöke által elnökölt tanács^[19] hozta meg (nyilvánvalóan objektívan, függetlenül és minden "külső-belső befolyástól mentesen"). A Kúria elnöke az eljáró tanács kijelölésénél a legbiztosabb és a legobjektívabb megoldást választva – amelyben még a hatályos jogszabályi rendelkezések sem voltak képesek reá hatást gyakorolni – az ügyet minden szégyenérzet nélkül saját magára szignálta (hiszen nincs adat arra nézve, miszerint az eljáró tanács kijelölésére a véletlen kiválasztás alapján került volna sor). Mindenesetre, a bírói gyakorlatban való kellő jártasság hiányának, avagy egyszerűen csupán az igazodási kényszer szülte kapkodásnak „köszönhetően” e magas-minőségszintű tanácsnak nem sikerült hibátlan határozatot hoznia, illetve közzétennie. Utólag – szégyenszemre – a jog követelményének megfelelő határozat biztosítása végett a Kúria - az ügyben - kijavító végzés meghozatalára és közzétételére  kényszerült.^[20]

 

 

IV. Az új olimpiai szint legújabb versenyszáma a: Pol-olimpia

 

9.      Ez a „társadalmi olimpia” a játékok olyan szükséges versenyszáma, amely esetben egyes politikusok, döntéshozók, sportvezetők még nem tudják (talán még nem is sejtik), hogy a Budapest helyszínnel benyújtott/benyújtandó Olimpiarendezési pályázat Magyarország tekintetében, milyen politikai hozadékkal, előnnyel, avagy hátránnyal jár/járhat, kecsegtet úgy a jelenre, mint a jövőre nézve. Ezért ez eseménnyel kapcsolatban, vezetőhatalmi körökben – egyes frekventált személyek részéről – megfelelő magatartás, kellő kivárás tanúsítása szükségeltetik. Ezzel elérhető, hogy az adott esetben – a személyes elköteleződés, a névvel ellátott vélemény-nyilvánítás helyett – csupán semleges, többértelmű metakommunikáció álcája mögé bújva mintegy védelmet biztosítson a maga számára a politikus az esemény kiváltotta negatív hatások, következmények elhárítására. Minek következtében az esetleges kudarcért, felsülésért a személyes, közvetlen felelősség ügyesen tálalt propaganda segítségével, MÁSOKRA – személyekre, intézményekre, környezeti körülményekre… Ukrajna ellenálló háborújára stb. – lesz hárítható. Eredményeként, a politikus személyes elköteleződése, eredménytől függő vélemény-nyilvánítása - akár a rendezendő olimpia mellett, avagy ellene - csupán a már biztos, számára „kedvező” eredmény ismeretében válhat a nyilvánosság által megismerhetővé, learatva a meg/ki nem érdemelt „dicsőséget. E magatartás tanúsításával a politikus minden következmény nélkül beszélhet semmit a levegőbe, a bor elfogyasztása mellett pedig szemrebbenés nélkül prédikálhat vizet a társadalom arcába: milyen fontos is lenne az ország, az adott város számára egy olimpia rendezése? Általa javulhatna a közlekedési infrastruktúra, óriásit növekedhetne a gazdaság - az ország minden fejlesztést igénylő területén, ágazatában, micsoda-fejlődést eredményezne és végre, látványosan - emelkedhetne a lakosság átlagjövedelme, hát még a minimálbér, a nyugdíjak összegszerűsége… hazánkat, a társadalom életét pedig ismét, a boldog, békebeli időszak gondtalan álmodozású semmittevése aranyoz/hat/ná be.

 

10.  Aztán, ahogy az – „NAGYSÁGOSÉKNÁL” már csak – lenni szokott, a magánszemély általi kezdeményezés, az azt elutasító FVB határozat, majd a magasságos, néphez méltányos, legfelsőbb bírói fórum által felülbírált, az eljárás folytatásának helyt adó végzés, felkavarta az olimpiai érmek számában sütkérező magyar társadalom langyos és posványos állóvizét. A tejjel, mézzel és anyagiakkal érdemein felül teletömött olimpiai élsport – még véletlenül sem a senki által nem szponzorált tömegsport – intézményi és személyképviselői, a demagógiával etetett társadalom segítségére sietve alkotmányjogi panaszt benyújtva támadták meg az Alkotmánybíróságnál az engedékeny és szemellenzős legfelsőbb jogorvoslati fórum határozatát, kérve a kúriai döntés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

 

Csupán szerényen jelezzük, miszerint a magánszemély által előterjesztett helyi népszavazási kérdést - mivel annak költségvetési vonzata is van - az Nsztv. 32. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített törvényi akadály miatt a Kúriának nem lett volna szabad - az FVB határozatát felülbírálva - hitelesítenie! Sőt, álláspontunk szerint az FVB határozatát törvényességi felülvizsgálatot kérve a Fővárosi Közgyűlésnek is joga/kötelessége lett volna megtámadnia. Hiszen sz FVB határozatának kiindulópontja jogsértő tévedésen alapult, miszerint 2024-ben Budapest Főváros Önkormányzata feladat- illetve hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintendő a 2036. nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázat benyújtása. Véleményünk, e megállapítással - homlok egyenesen - ellentétes: ilyen feladat- és hatáskörrel a Fővárosi Önkormányzat ugyanis nem rendelkezett, és jelenleg sem rendelkezik!

 

11.  Mindezen - fentiekben kifejtett - tényekre figyelemmel, a törvényesség védelme érdekében megfontolás tárgyává tesszük a kérdésben jogorvoslat keretében történő fellépésünket.

 

Budapest, 2024. november 26.

(tech_kontr_20250712_nepsz)

 

 

Dr. Fogarasi József                                        Dr. Galambos Károly