Amicus curiae beadvány fővárosi állampolgárok részéről…
- 2024. december 07. szombat
… az Alkotmánybíróság előtt IV/3594/2024. és IV/3595/2024. számon folyamatban levő helyi népszavazási ügyben
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Mint fővárosi választópolgárok az alábbi Amicus curiae beadványt terjesztjük elő a Kúria Knk.VII.39.224/2024/5. sorszámú – a Fővárosi Választási Bizottság 260/2024. (IX. 27.) FVB határozatát megváltoztató és a kérelmező által fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” kérdést hitelesítő – végzése ellen a Magyar Olimpiai Bizottság IV/3594/2024. sorszámon benyújtott alkotmányjogi panaszindítványa, és kérelmezők IV/3595/2024. sorszámon benyújtott alkotmányjogi panaszindítványa tekintetében.
Véleményünk szerint az Alaptörvény 31. cikk (1)-(2) bekezdésére[1] figyelemmel a Fővárosi Választási Bizottság előtt helyi népszavazásra kezdeményezett kérdés eldöntése nem tartozott sem a Fővárosi Önkormányzat (Alaptörvény 31. cikk), sem a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése feladat- és hatáskörébe [lásd értelemszerűen a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) (a hatályossághoz használd az időgépet) 32.§ (1) bekezdését[2]]. Hiszen, az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése alapján a nemzetközi Olimpia rendezése iránti pályázat benyújtása nem sorolható sem a helyi közügyek intézése, sem pedig a helyi közhatalom gyakorlása érdekében szükséges tevékenység körébe!
Továbbá, nincs a Fővárosi Önkormányzat, illetve Közgyűlése feladatkörét, illetve hatáskörét meghatározó olyan jogi norma [jogszabályi rendelkezés, de még önkormányzati határozat sem], miszerint a kérdés egyáltalán - az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése alapján - a Fővárosi Önkormányzatnak (vagy Közgyűlésének) a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása körébe tartoz(hat)na. Minek következtében, a feltett népszavazási kérdésnek helyi (területi szintű) népszavazásként való kezdeményezéséről a Fővárosi Választási Bizottság döntése – helyesen – csak a hitelesítés megtagadása lehetett. Ennek megváltoztatására (tehát) a Kúria előtti felülvizsgálat körében jogszerűen és alkotmányosan nem kerülhetett volna sor.
Fentiekre tekintettel, véleményük szerint a Kúria Knk.VII.39.224/2024/5. sorszámú végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését[3], továbbá a 28. cikkét[4], mivel a Kúria hivatalból nem vizsgálta, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak, illetve Közgyűlésének a feladat-és hatáskörébe tartozik-e a helyi népszavazási kezdeményezéssel érintett kérdés, illetve e kérdésnek helyi népszavazás útján való eldöntése. Ennek a hatásköri vizsgálatnak ugyanis meg kellett volna előznie a Kúriához intézett felülvizsgálati indítványban foglalt azon kérdésnek a hivatalból történő vizsgálatát, mint amelyre a Kúria előtti felülvizsgálati indítványban a kérdés érthetősége tekintetében az indítványozó hivatkozott.
Budapest, 2024. december 6.
(tech_kontr_20250713_nepsz)
Tisztelettel:
Dr. Fogarasi József Dr. Galambos Károly
fővárosi választópolgár fővárosi választópolgár
Utóirat:
tájékoztatjuk a Tisztelt Olvasót, miszerint a MOB és a 4 magánszemély-indítványozó által az olimpiai népszavazás ügyében benyújtott alkotmányjogi panaszindítványai – illetve a IV/3594-5/2024 és a IV/3595-5/2024 számon iktatott, fenti tartalmú Amicus curiae beadványaink – elbírálását az Alkotmánybíróság az 1. öttagú (Varga Réka tanácsvezető, Horváth Attila, Juhász Imre, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírók) tanácsának 2024. december 17-ei ülése elé utalta.
Annak érdekében, hogy az olvasó az ügyről minél alaposabb módon informálódhasson, javasoljuk az általunk meghivatkozott két
- a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) IV/3594/2024. sorszámon (https://public.mkab.hu/dev/
- és indítványozók (Nagy Tímea, dr. Kemény Dénes, Kovács István László, Vaskuti István) által IV/3595/2024. sorszámon (https://public.mkab.hu/dev/
- továbbá, a még teljesebb és szakszerűbb tájékozódás végett célszerűnek tartjuk Fürjes Balázs (a Nemzetközi Olimpiai Bizottság /NOB/ egyedüli magyar állandó tagja) által az Alkotmánybírósághoz benyújtott - a fentiekben nevesített két panaszindítvány alkotmánybírósági elbírálását segítendő - levelének tanulmányozását is.
Budapest, 2024. december 14.
(tech_kontr_20250713_nepsz)
Az ügy további fejleményei:
Az Alkotmánybíróság 1 sz. (Varga Réka tanácsvezető, Horváth Attila, Juhász Imre előadó alkotmánybíró, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró összetételű) öttagú tanácsa a 2024. december 17-i ülésén elbírálva a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) jogi képviselője útján előterjesztett - IV/3594/2024. szám alatt nyilvántartásba vett - alkotmányjogi panasznak helyt adva, a Kúria Knk.VII.39.224/2024/5. számú végzését - alaptörvény-ellenesnek minősítve - megsemmisítette.*
Az Alkotmánybíróság 1 sz. (Varga Réka tanácsvezető, Horváth Attila, Juhász Imre előadó alkotmánybíró, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró összetételű) öttagú tanácsa a 2024. december 17-i ülésén elbírálva a 4 fő természetes személy jogi képviselője útján előterjesztett - IV/3595/2024. szám alatt nyilvántartásba vett - alkotmányjogi panasz tárgyában – figyelemmel a fenti határozatában foglalt döntés tartalmát – az eljárást megszüntette.
[„Érdekességként” megjegyzendő: a fenti, mindkettő alkotmányjogi panasz előadó alkotmánybírája – talán „véletlenül” avagy a valódi igazságszolgáltatás iránt érzett szakmai "tisztelettől" vezérelve – Juhász Imre, az Alkotmánybíróság jelenleg regnáló elnöke volt. Igaz, a megsemmisített kúriai határozatot sem kisebb "méltóságú" személy, mint a Kúria elnöke jegyezte? A választott megoldás is több mint „érdekesnek” mondható: hiszen a MOB által előterjesztett alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását követően már nem volt szükség a 4 fő természetes személy fővárosi „illetőségének” vizsgálatára, minek következtében az alkotmánybírósági eljárás „elegánsan” – visszautasítás helyett, megszüntetéssel – fejeződhetett be?]
Budapest, 2024. december 20.
(tech_kontr_20250713_nepsz)
*A Magyar Közlönyben közzétett alkotmánybírósági határozatot lásd a Magyar Közlöny 2024. december 30. 136. számának 10838-10847 oldalain (https://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK24136.pdf)
Budapest, 2024. december 30.
(tech_kontr_20250713_nepsz)
[1] A meghivatkozott rendelkezések értelmében: „(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. (2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.”
[2] Az Nsztv. 32.§ (1) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.”
[3] Alaptörvény XXVIII. cikk „(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”
„(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
[4] Alaptörvény 28. cikk: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
Látogatók száma
 | a mai napon: | 35 |
 | a héten: | 35 |
 | a hónapban: | 1927 |
 | összesen | 541920 |
