Fogarasi József

ÜGYÉSZSÉG – minden gyanú felett álló… objektív entitás…?!?

2024. március 23. szombat

 

 

A világ „leghitelesebb” hírorgánuma szerint „Visszautasította az ügyészség Magyar Péter vádjait”.

 

Magyar Péter azt állította, hogy nem tudta, milyen ügyben idézték, de állítja, hogy vannak bizonyítékai. Majd az említett – szavahihető újságíró/k/ által megfogalmazott – „sajtókiáltvány” az ügyészségi közlemény tartalmát (két szövegrész idézőjelbe tétele mellett) – saját szája íze szerint – szemezgetve tárja az olvasó elé. Bár – mentségére legyen mondva – az ügyészségi közlemény (linkelés mellett) az említett cikkben megtekinthetővé válik.

 

Nem bízva azonban a mindenható informatika sebezhetetlenségében – az utólagos „beavatkozás” objektív lehetetlenségében – illetve a közlemény teljes szövegének a későbbiekben is lehetséges előhívhatóságában, de még a (vak)véletlen „lehetőségében” sem, az alábbiakban az ügyészségi közlemény szövegtartalmát – átmásolva – közzéteszem:

 

„Az ügyészség tanúként hallgatta ki dr. Magyar Pétert - a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleménye

2024. március 20., 16:31

 

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának bűntette miatt indult nyomozásában ma tanúként hallgatta ki dr. Magyar Pétert. A hiteles tájékoztatás érdekében az ügyészség szükségesnek tartja a közérdeklődésre számot tartó ügyben tényszerű tájékoztatás kiadását.

 

1./

 

Dr. Magyar Péter korábban a médiában jelezte, hogy hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása. E tárgyban több magánszemély tett feljelentést, amelynek nyomán a Központi Nyomozó Főügyészség szervezeti egysége, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozást rendelt el, ahogy erről sajtóközleményt is kiadott. Ezen eljárás keretében az ügyészség a tényállás tisztázása érdekében dr. Magyar Pétert tanúként idézte, az idézésre dr. Magyar Péter ma megjelent a nyomozó ügyészségen és tanúként vallomást tett.

 

2./

 

Vallomásában dr. Magyar Péter az úgynevezett Völner-Schadl ügyről közölt állításokat, amelyeket bizonyítékokkal nem tudott alátámasztani. Mivel dr. Magyar Péter azt állította, hogy nem tudta, milyen ügyben idézték, de rendelkezik bizonyítékokkal, erre tekintettel az ügyészség egy későbbi időpontra újra megidézte őt tanúként azzal, hogy ezen bizonyítékokat hozza magával. Ezek birtokában lehet majd értékelni a dr. Magyar Péter által elmondottakat.

 

3./

 

Magyarország Ügyészsége képtelen állításnak tartja, hogy a megnevezett ügyben bizonyítékot tartott vissza, vagy bárki az ügyészségen lévő bizonyítékot semmisített volna meg. Az eljárásban minden olyan személy vádlottként szerepel, akivel szemben vádemelésre alkalmas módon bizonyítani lehetett bűncselekmény elkövetését. Az ügyészség az iratok kezelése során minden tekintetben a törvényeknek – így elsősorban a Be. 246. §-ában írtaknak – megfelelően járt el.

 

4./

 

Az ügyészség dr. Magyar Péter azon – a vallomásában általa is hipotetikusnak nevezett – állítását ugyancsak visszautasítja, amely szerint bármelyik ügyész figyelmeztetett volna bárkit az eljárásról. A nyomozás elrendelését megelőző előkészítő eljárást nem az ügyészség, hanem más hatóság végezte. Olyan állami szervet vagy személyt pedig, aki maga vagy a felügyelete alá tartozó szervezeten keresztül az előkészítő eljárás lefolytatásában részt vett, értelmetlen lett volna figyelmeztetni az eljárás tényéről, ez az állítás logikailag sem állja meg a helyét.

 

_______________________________________

 

Az előkészítő eljárás adatai alapján a Fővárosi Nyomozó Ügyészség feljelentést tett, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el, gyanúsítotti kihallgatásokat foganatosított, a legfőbb ügyész kezdeményezte az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, és a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt.”

 

… egyben biztosítom, a közlemény eredeti formátumú és tartalmú olvashatóságát is.

 

Persze az objektivitás és a tisztesség (amennyiben napjaink társadalmában ilyenről még érdemes/lehetséges beszélni) - „Hallgattassék meg a másik fél” - demokratikus követelménye szerint – a magyaremberek részéről – igényként kell/ene, hogy felmerüljön, az ügyészség által meg/kihallgatott személy véleményének a megismerése is!? Jelen esetben ez azonban nem áll a nyilvánosság rendelkezésére, mivel az érintett személy (Magyar Péter) ezúttal (még) nem nyilatkozott. Ellenben, jogi képviselője (ügyvédje, védője?) dr. Bárándy Péter (korábbi igazságügyi miniszter) hajlandó volt megszólalni. Ezt a Népszava által 2024.03.21-én készített interjú is igazolja. Az általa mondottak –

 

 

"Az az érzésem, hogy aki ezt a közleményt kiadta,

az nem ugyanott töltötte ezt a négy órát, ahol én."

 

Magyar Péter ugyanis nem az ügyészségről állította, hogy a bűnügy irataiból eltüntette a Rogán Antalt kompromittáló adatokat.

 

– némiképp elbizonytalanítják az „igazságot kereső” polgárt? Kinek higgyünk – vetődik fel bennük a jogos és egyáltalán nem költői kérdés? A politikai hatalom és a 133 bátor - gombnyomogató - „jogalkotó” által „kordában” tartott – állítólag – minden gyanú felett álló, objektív entitásként viselkedő ÜGYÉSZSÉGnek, avagy a kihallgatáson ugyancsak jelen volt – köztiszteletben álló és szavahihető emberként ismert – dr. Bárándy Péter (korábbi igazságügyi miniszter) jogi képviselőnek? Vajon ma Magyarországon egy hatalmi intézmény által kinyilatkoztatott véleménnyel szemben az igazság vertikumában lehet-e, képviselhet-e azonos értéksúlyt egy „magánszemély” – jogi szakember – által elmondott vélemény? Elképzelhető-e, illetve sor kerülhet-e a mai állami-egyházi uralmi viszonyok között a kiadott ügyészségi közlemény egyfajta tartalmi korrekciójára, kiigazítására, pontosítására?

 

Ennek megítélést rábízom az itthon élő és így - a NER alapokon működő jogállami intézmények eljárásainak eredményét - a saját bőrén megtapasztalt, igazságot, törvényességet kereső, Isten képmását viselő emberekre.

 

Tekintve, hogy hatalmi rendszerünk a jövőt a múltban keresi és véli megtalálni, érdemes e témakörben is a múlthoz visszanyúlva megkeresni és megtalálni az „igazság/törvényesség” terén érvényesülő, a Bacsó Péter által 1969-ben forgatott Tanú című - Oscar-díjat ugyan nem nyert - filmből, a ma is „kihallható – üvöltő – hasonlóságot”?

 

Virág elvtárs: Nem akarja még egyszer átnézni a vallomását, Pelikán?

Pelikán: Nem, annyit gyakoroltuk az elvtársnővel, nem akarom!

Virág elvtárs: Egy kis frissítés sosem árt, jó pap holtig tanul. Tudja, ki mondta ezt, Pelikán?

Pelikán: Tudom, tessék ideadni!

Virág elvtárs: Mi egy nagyon szép vallomást várunk magától, Pelikán elvtárs!

 

Pelikán: Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!

Virág elvtárs: Ejnye, az álmatlan éjszakák...

 

lehetséges, egyben félelmet keltő…

 

a KÖZLEMÉNY már a kihallgatást megelőzően készen volt...?

a közzététellel csupán az időbeliséget kellett megvárni…

 

 

Budapest, 2024. március 23.