Fogarasi József

A társadalom „közösse” köz-szolgálatát ellátó-biztosító személyzet- és tevékenységéről a véleménynyilvánítás több mint állampolgári jog: muszáj-kötelesség…

 

 

… bátran, őszintén, a valóságnak megfelelően! Mindezt a Kúriának leginkább, de Elnökének is nyíltan vállalnia kellene.* 

 

 

1.      Dr. Varga Zsolt Andrást az Országgyűlés 2021. január 2-től a Kúria elnökévé választotta. E legfőbb törvény-hatalmidöntés a 30/2020 (X.20.) OGY határozatban foglaltan – mindenki számára megismerhetően – közzétételre került. Említett határozat – azonban – egy tényt nem tartalmaz, nevezetesen: a megválasztás mennyi időre történt? Ezen - tájékoztató-információ - hiányosság mára a magyar közjogban a hatalom által – sajnálatos módon – alkotmányos piedesztálra emeltetett.

 

[Lásd: az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásáról szóló 28/2022. (VII. 5.) OGY határozat sem tartalmazza az Alaptörvény 43.§ (2) bekezdésében meghatározott 12 évi időtartamot, mint-ahogyan a köztársasági elnök megválasztásáról szóló 6/2022. (III. 10.) OGY határozat sem ismétli meg - „feleslegesen” - az Alaptörvény 10. cikk (1) bekezdésében foglaltakat: „A köztársasági elnököt az Országgyűlés 5 évre választja.”]

 

Egyébként - az Alaptörvény 26. cikk 3) bekezdése értelmében - „A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja.” Lehetséges, hogy az időtartam feltüntetésének hiányossága az időtartam túlzott hosszúságának „szégyellnivalóságát” hivatott a közvélemény előtt palástolni?

 

Mindennek ellenére a jövőre nézve megfontolandó lenne: a funkcióba/tisztségre – határozott időre – történő megválasztásról szóló határozatokban a megbízatás lejárati ideje is kerüljön feltüntetésre. Ugyanis, így jön létre az összhang az Alaptörvény által előírt konkrét időtartam és a határozott időre történt megválasztás ténye között.

 

No, persze az igazi, a rendes, az erre a célra „tenyészett” jó magyar ember, aki a kocsmában nevelkedve a hatalmi propaganda minden szavára azonnal ugrásra – fogadó- és cselekvő – kész, az most, e sorokat olvasva megjegyzi majd: mi a fenét kell egy időtartam-megjelölés elmaradása miatt ennyit „szarozni”? És igaza is van! Hiszen mindez, csupán egy mellékes szál a másik - ugyan részletkérdésnek tűnő, de esetünkben - az egyetlen fő- és lényegi kérdés megválaszolása mellett! Még a KOCSMÁBAN LAKOZÓ rendes-ember is TUDJA: az ördög - a népi szólásmondás szerint - az ilyen részletekben búvik meg. Azaz: ki a FENE, az a dr. Varga Zs. András? Hát, a Kúria elnöke! Ugyan mán, horkan fel a válaszon az imént említett jó magyar-fajta, hiszen a Magyar Közlönyben közzétett határozat szerint a parlament dr. Varga Zsolt Andrást választotta meg a Kúria elnökéül! Nem mellékesen 9 évre! Bezzeg a postán a múltkor, a nekem érkezett összeget nem adták ki, mivel az utalvány címzettjeként - elírás miatt - más név volt feltüntetve, mint ami a személyi igazolványomon szerepelt: Francesco helyett Franceska! Hát (milyen) igazság ez? Vagy a Kúriának 2 elnöke lenne? Közülük az egyik dr. Varga Zs. András, míg a másik dr. Varga Zsolt András névre hallgatna? – dehogy is hallgat, a tények szerint nagyon is „pofázik”! De akkor valójában - az Igazság-palota trónján - Justitia székében most melyik személyt láthatjuk, ténylegesen (9 éven át) pózolni? Az egyik közülük biztosan persona non grata, a zsarnokot viszont el kellene onnét távolítani! Mindaddig viszont, mindkettőnek „kussolnia” kellene, de nagyon! Máskülönben hogyan értse, s fejtse meg az egyszerű magyar-ember a regnáló hatalom - folyton változó - igazsága tartalmát?

 

 

2.      A Kúria - mint megbízatási-időtartam lejárta-nélküli jogintézmény - Kommunikációs Osztálya közreműködésével 2022. augusztus 15-én közleményt jelentetett meg, az alábbi szövegezéssel:

 

„A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában.

Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból.

Össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem.”

 

3.      E megbízatás-lejártanélküli jogintézmény közleményével kapcsolatban egy reagáló cikk jelent meg a HVG internetes honlapján. Tartalmi lényege az alábbiakról szól:

 

„A legfőbb magyar bírósági fórum szerint a Kúria elnökének nincs köze ahhoz, hogy feleségét, Kovács Helga Mariannt annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnökévé, hogy alaposan alulmaradt a másik jelölttel szemben.

 

„Össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem” – írja a Kúria Kommunikációs Osztálya, miután a legfőbb magyar bírósági fórum is reagálni kényszerült arra az Observerben megjelent cikkre, melyből kiderült, hogy annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének Varga Zs. András … Kúria-elnök feleségét, hogy jóval kevesebb szavazatot kapott, mint a másik jelölt. A történet pikantériája, hogy Kovács Helga Mariann e tisztségében politikai szempontból kényes ügyekkel is foglalkozhat. A Kúria közleményében azt is határozottan állította, hogy az ügynek nincsen semmi köze Varga Zs. Andráshoz.”

 

4.      A Kúria azonban nem csupán a honlapján érintette a legfőbb bíró hozzátartozójának magasabb bírósági vezetővé történő kinevezésének kérdését, hanem a Kúria elnökének, dr. Varga Zs. András által – 2022. El. VI. A. 115/3. sorszám alatt, 2022. július 11. napján kelt – Deutschné dr. Kupusz Ildikó asszonynak, az Országos Bírói Tanács soros elnökének írt levele is. A Kúria elnöke ebben a levelében az Országos Bírói Tanács 2022. július 6-ai ülésén elhangzottakra tekintettel tette szóvá, hogy az ülésről készült összefoglaló nyilvánosságra került.

 

Nevezett Összefoglalóban az alábbi tájékoztatás jelent meg:

 

„1. Az Országos Bírói Tanács véleményezte a Kúria elnökének 2021. évben a bírói és a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatát.

 

Megállapította, hogy nem felelt meg a Bjt. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak az, amikor több - és később vissza nem vont - pályázat egyidejű elbírálása esetén a bírói pályázati rangsor negyedik helyén álló pályázó áthelyezésére tett javaslatot.

 

Azzal pedig, hogy az OBT egyetértésének beszerzése nélkül a második vagy harmadik helyen álló pályázó kinevezésére vagy áthelyezésére tett javaslatot olyan esetben, amikor az első helyen rangsorolt és más pályázat tekintetében kinevezésre vagy áthelyezésre javasolt pályázó a pályázatát nem vonta vissza, az OBT-nek a Bjt. 18. § (5) bekezdésében írt jogkörét vonta el.

 

A Kúria elnöke által megküldött előterjesztés 8. oldala 9. pontjának 4-5. francia bekezdése szerint:

 

„- ha egy pályázó több álláshely vonatkozásában is első helyen rangsorolt, akkor arra az álláshelyre fogadtam el a pályázatát, amely tekintetében a legmagasabb pontszámot érte el, kivéve, ha a pályázati kiírás szerint előnyben részesítendőként megjelölt feltételeknek ezen álláshely tekintetében nem felelt meg, illetve nem ezen álláshely tekintetében rendelkezett nagyobb gyakorlattal; utóbbi esetekben arra az álláshelyre fogadtam el a pályázatát, amely tekintetében a soron következő legmagasabb pontszámot érte el.”

 

„- ha egy pályázó több álláshely vonatkozásában is első helyen rangsorolt, mégpedig azonos pontszámmal, akkor arra az álláshelyre fogadtam el a pályázatát, amely tekintetében a pályázati kiírás szerint előnyben részesítendőként megjelölt feltételeknek is megfelelt, illetve amely tekintetében nagyobb gyakorlattal rendelkezett.”

 

 

Fenti két bekezdésből következően, ha a pályázó számára előre nem ismerhető meg a Kúria elnöke által kialakított szempontrendszer és az általa megválasztott elbírálási sorrend, az nem átlátható, nem kiszámítható, holott befolyással van arra, hogy kinek a számára nyílik meg, illetve ki elől záródik el a kúriai bíróvá válás lehetősége.

 

 

Ebben a körben az OBT felkéri az OBH elnökét, hogy kezdeményezzen jogszabály módosítást annak érdekében, hogy több, egyidőben elbírálás alá eső pályázat esetén a pályázatok elbírálásának sorrendje pontosan szabályozott legyen.”

 

Kifejtette, miszerint ez nem csökkenti a Tanács álláspontjának lehetséges következményei miatti aggodalmat. Leszögezte, hogy a véleménynyilvánításhoz való - Alaptörvényben biztosított - jog a magánszemélyektől eltérően (amely bizonyos keretek között akár a vélemény valóság és igazságtartalmára tekintet nélkül érvényesülhet) – „jóval korlátozottabban vonatkozik a közhatalom gyakorlásában közreműködő állami szervekre, így a közigazgatási feladatokat ellátó Országos Bírói Tanácsra. A Tanács hatásköre gyakorlása során megfogalmazott álláspontja nem magánvélemény, ezért annak tényeken, a jogértelmezés szabályait betartó objektív következtetésen kell alapulnia. Az Országos Bírói Tanács álláspontja - a Kúria elnökének 2021. évben a bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról - az alkotmányos követelményeknek nem felel meg.”

 

A levél végén a Kúria elnöke azt a következtetését vonja le miszerint „Az Országos Bírói Tanács eseti, a 2022. július 6-ai ülésén kialakított felelőtlen és önkényes álláspontja nem következik a jogszabályokból, nincs összhangban a tényekkel és nem is észszerű, ezért azt kénytelen vagyok visszautasítani.”

 

5.      Természetesen nem vitatható el, hogy dr. Varga Zsolt Andrásnak, mint magánszemélynek, valamint a Kúriának is – az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdésére tekintettel – fennáll az Alaptörvény IX. cikkében foglalt véleménynyilvánításhoz való szabadság(jog)a.

 

A véleménynyilvánítás szabadsága olyannyira személyes jog, hogy képviseletnek e szabadságjog tekintetében, nem nagyon van helye, figyelemmel arra, hogy e szabadságjog megsértése esetén keletkező igény személyesen érvényesíthető [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:54.§ (1)-(3) bek.].

 

Azonban, a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát nem köti semmilyen más feltételhez: nem szükséges megjelölni, hogy ki az a természetes személy, aki a véleményét kinyilvánítja (nyilvánosságra hozza), ezzel kapcsolatban e szabadságjoggal élő személy titokban tarthatja, hogy ki valójában, s ezért névtelenül is véleményt nyilvánít, de felvett (ál)nevet, vagy rövidített nevet, jeligét is használhat; feltéve, ha irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytat [Ptk.2:49. § (1) bek.] és a véleménynyilvánításhoz való szabadságával ennek keretében él.

 

6.      Azonban egészen más a Kúria vagy a Kúria elnöke által gyakorolható véleménynyilvánításhoz való szabadság(jog) megítélhetősége.

 

Egyrészt a Kúria elnökének részéről – a megválasztásáról szóló, 30/2020. (X. 20.) OGY határozatban megjelölt - dr. Varga Zsolt András és nem dr. Varga Zs. András(?) - név használata szükségeltetik a hivatali levelezés során annak érdekében, hogy az adott hivatalos levél hitelesnek legyen tekintendő/tekinthető.

 

Megjegyzendő: a Kúria elnöke az OBT elnökének a 2022. július 11. napján kelt 2022. El. VI. A. 115/3. sorszámú levelét, nem így írta alá.

 

Másrészt a Kúria honlapján jogszerűen nem jelenhetett volna meg a Kovács Helga Mariannal kapcsolatos - magánjellegű - tájékoztatás.

Ezt a 2018. évi LIII. törvény 16.§-ával megállapított Ptk. 2:44 §-a támasztja alá, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

 

 

2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]

(1) A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

(2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.

(3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

 

 

Elsősorban a kérdés az, hogy Kovács Helga Marianna bíró, az Ítélőtábla tanácselnöke, közéleti szereplő-e?

 

Az Alkotmánybíróság 7/2014. (III.7.) AB határozata különféle kategóriákat állít fel az érintett személyi kör és az adott körhöz kapcsolódó kritika védelmi szintje tekintetében. Léteznek:

 

1. közügyekben érintett, a közszereplést tudatosan vállaló közéleti szereplők – közülük is kiemelendők a közhatalmat gyakorló személyek és a közszereplő politikusok;

2. közügyekben érintett, nem „hivatásszerűen” közszereplők;

3. olyan közhatalmat gyakorló személyek, akik szolgálati viszonyuk miatt nem védhetik meg magukat a nyilvánosság előtt, például a bírák.

 

[Forrás: Koltay András: A közügyek vitáinak szabadsága és a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény; ACTA HUMANA • 2019/3. 63–85. • DOI: 10.32566/ah.2019.3.4 TANULMÁNYOK http://real.mtak.hu/105303/1/WEB---Acta-Humana-2019_3_04_Koltay.pdf]

 

7.      A fentiekből levonható az a következtetés, miszerint a közfeladatot ellátó bíró nem minősül „közéleti szereplőnek”, mert a hivatali tevékenysége nincs összefüggésben a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok” gyakorlásával.

 

Tehát, a bíró a „közügyek szabad megvitatását biztosító alapjogok”-at – nevezetesen a véleménynyilvánítás szabadsága [IX. cikk (1), (4)-(5) bek.]; a gyülekezés szabadsága [VIII. cikk (1) bek.; VI. cikk (1) bek.] és a sajtószabadság [IX. cikk (2) bek. és (6) bek. jogát] – csak, mint „magánszemély” gyakorolhatja,

 

tekintve, hogy a Kúria honlapján a Kúria elnökének házastársával - azaz magán és családi életével összefüggő - közlemény jelent meg, amely kinevezési hatáskör gyakorlása nem a Kúria hatáskörébe tartozik, a Kúria honlapján megjelent közlemény nem minősül közügynek. Főleg pedig nem minősülhet a házastárssal kapcsolatban a kinevezés szakmai megvédésével összefüggő véleménynyilvánításnak, amelyre tekintettel a közpénzből működő honlapon ilyen közlemény megjelentetése nem tekinthető törvényesnek.

 

Ezért célszerű lenne annak minél hamarabb történő törléséről a Kúria Kommunikációs Osztályának elgondolkodnia.

 

A Kúria Kommunikációs Osztálya által - feltehetően önálló „buzgólkodásból” - közzétett közlemény ugyanis semmilyen tekintetben nem függ össze a Kúria hatáskörével, feladataival. A Kúria Kommunikációs Osztályának csupán a Kúria ügyeivel kapcsolatban van rendeltetése a közvélemény előtt megnyilvánulnia.

 

Ha ez nem így történt, hanem a Kúria vezetésének utasítására, akkor pedig különösen súlyos a helyzet, mert a Kúria hivatalos honlapja, és a Kúria Kommunikációs Osztálya is „magánközlemény” nyilvánosságra hozatala érdekében szorgoskodott.

 

Konklúzió gyanánt…

 

Ott, ahol a társadalmi-közösség állami közhatalmi igazságszolgáltatását ellátó-biztosító-megvalósító intézményrendszer és tevékenységével összefüggésben a fentiekben nevesített és tárgyalt valós problémák ténylegesen felmerülhetnek (nevezetesen a legfelsőbb bírói fórum legfőbb bírájának névhelyessége, továbbá a bírói pályázatok elbírálása szempontrendszerének fogyatékos joghézagossága) ott mindenképpen támogatandó társadalmi igény a bírák pályázatával, kinevezésével, személyével és eljárási cselekményeivel kapcsolatos valamennyi „közinformáció” (ideértendő egyes „magáninformáció” is) nyilvánosságának továbbá, a velük kapcsolatos - garantált és védelmet nyújtó - szabad véleménynyilvánítás biztosítása. Azaz, elfojtásukkal szemben minden jogi eszközzel fel kell lépni. Muszáj fellépni! – a társadalmi-közösség demokratikus jogai érvényesülését gátló, akadályozó körülmények, megszüntető-elhárítása végett!

 

Budapest, 2022. augusztus 24.

 

*Ezúttal nem nevezem meg a fenti írás ötletadóit, nem merő önzésből, inkább csak kíméletből, hiszen manapság olyan trendi országban élünk, ahol a regnáló hatalom farizeusként viselkedik: más az általa hirdetett propagandatartalom, mint a cselekvéseként megszülető tényeredmény! Ráadásul képes mindent félreértelmezni és félremagyarázni. Azaz: jó tett helyébe semmi jót ne várj, Tőle! Gondoljunk csak az ominózus tűzijáték-sztorira. Az OMSZ ugyanis a tudomány által elvárt módon, objektíven eljárva – minden gyanú nélkül – teljesítette a Törzstől kapott – politikai – megrendelést: a vihar lehetőségét valószínűsítette. (Azonban nem mindenki fejében tiszta e fogalmi jelentéstartalom, sajnos a tudomány politikai főkorifeusa sem járta végig, illetve fejezte be a vonatkozó szaktanfolyam-szakszemináriumot.) Persze vannak, akik az esetről másként vélekednek: a Törzsnek, muszáj-szüksége, volt egy „lehetséges” vihar-bekövetkezte előrejelzésére, mivel kötelességként lojális döntést kellett hoznia a „csinnadratta” elhalasztása végett. Hiszen a legfőbb hűbérúr objektíve akadályozottá vált a több-tíz-százmillió költségvetési forintot taksáló esti-játék és látványprodukció személyes megtekintésében. Így aztán megrendelte a hozandó döntést alátámasztó és megalapozó viharvalószínűség-prognózist, az OMSZ vezetőitől. Aztán, rájuk hivatkozással a halasztásról szóló „objektív” döntés meg is született, méghozzá olyan időpontra, amely már a legfőbb hadúrnak is megfelelt, hogy a látványosságot - második otthonából a kolostorban - karosszékből nézve, a legkényelmesebb körülmények mellett szemlélhesse végig. Hogy mindezen történetből a „lóláb” ne lóghasson ki, látszólagos objektivitás szükségeltetett. Vagyis, egy bűnbakot kellett keresni, s találni, akire rá lehet kenni az objektívnek tetsző, de szubjektív indíttatású „galibát”. A hatalomnak végül is sikerült megtalálnia és megneveznie minden baj okozóját, az OMSZ vezetőiben: „méltó” büntetésük sem maradt el, galád módon menesztésre kerültek, különösebb indok nélkül! Most már csak társaságot kellett keresni a fővezér mellé, hogy egyedül ne unatkozzon az elhalasztott ingyen-cirkusz látványosság gyönyörködésében. Ezért elrendelésre került: mindenki – az adófizető nép pénzén – ingyen utazhat a grandiózus tűzijáték helyszínére! Hogy mindehhez mit szól a NÉP? Nem lehet tudni, a NÉP-et az elrendelt döntés meghozatala előtt, ezúttal sem kérdezték meg.

[Megjegyzendő: emberek ilyen jellegű cirkuszi kultúra-szórakoztatásához menettérti utazási kedvezményt az állami költségvetés terhére még a világ gazdagabbik felében regnáló államhatalmak sem biztosítanak! Az ilyen és ehhez hasonló - a hatalmi központból - egyetlen személy általi jóváhagyással az állami költségvetés terhére elrendelt pántlikásan magyar „borravalósdi” a magyar-emberekben egyrészt riadalmat, félelmet és rettegést generál; másrészt kételyeket ébreszt a hűbérúr jó gazda módján cselekedni tudó képességét illetően; harmadrészt szánalmasan közröhejessé teszi az egész magyar hatalmi vezetés épeszűségét! De hát tudvalevő: egy következmények nélküli országban élünk!]

 

A fenti írás közreműködői - megnevezésük esetén - minden valószínűség szerint hasonló fogadtatásban és elbánásban részesülnének!

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 21
a héten: a héten: 313
a hónapban: a hónapban: 2425
összesenösszesen433225
az oldalt jelenleg nézik: 1