Fogarasi József

Amikor a hatalom alkotta bírói trón-pulpitus ülő-magasztossága – a szakma objektív-rációját is elhomályosítva – képes a trónolóval elhitetni,

 

 

miszerint személyében egyesül/het/: a bíróság igazságszolgáltatási és az alaptörvény jogvédelmi funkciója…

 

 

„… örök a szép,

bár szép néha a csúnya is,

az igazság is mindig egy,

legyen a bíró bár hamis.”*

 

„…a jogállami demokrácia

a hatalom birtokosát is kötelezi!”

 

 

Az alábbi – rövidnek szánt – szakmai eszmefuttatás nem születhetett volna meg, ha egy „sajátosan” értelmezett hatásköri jogosítvány alapján nem került volna sor a jogállami kereteket meg- és kikerülő, utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményező indítvány benyújtására. No, de azért mindent a 2/3-ot meghaladó képviselői létszám birtokában sem lehet, illik - kísérletként sem - „elkövetni”. Még a nyugati kereszténység és katolicizmus bástyáit védő vármegye- és főispáni értékeket vissza-be vezetve uralkodni próbáló népi-nagyhatalom mítoszbűvkörének határain belül sem! Kapta fel fejét egyként mind-e tényre a közéleti szakíróként, illetve gyakorló ügyvédként ismert szokásos szerzőpáros. Azon személyek, akik funkció-tevékenységüket nem a hatalom jóvoltából elnyert alkothatói hozzájárulással gyakorolják, és keresik mindennapi kenyerüket. Akik végigjárták a lejtőkkel és emelkedőkkel tarkított szakma rögös útvesztőit, nem kikerülve és megkerülve sem a kavicsokat, sem az eléjük gördített sziklaakadályokat. Akik az említett tény hallatán, a benyújtott beadvány ismeretében, a három majmot utánozva nem csupán fejüket ingatva csendben és magukba roskadva méltatlankodtak, hanem tollat ragadtak, megfogalmazott véleményüket pedig írásba foglaltan - nagyobb nyilvánosság hiányában - e szerénynek minősülő honlap olvasóközönsége elé tárták. Azaz:

 

 

terjeszthet-e elő a Kúria elnöke az Alkotmánybírósághoz indítványt az Országos Bírói Tanács határozatával szemben?

 

1) A Kúria elnöke beadványában [lásd itt] - amelyet az Alkotmánybíróság II/01285/2022. ügyszámon iktatott - utólagos normakontroll-indítványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé:

 

- elsődlegesen, az Országos Bírói Tanács 16/2022. (III. 02.) OBT határozatával elfogadott Bírák Etikai Kódexe;

 

- másodlagosan, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 103. § (1) bekezdés e) pontja megsemmisítése végett.

 

2) Négy civil jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország (székhelye: 1054 Budapest, Báthory utca 4. 1/3., képviseli: Dr. Vig Dávid igazgató), az Eötvös Károly Intézet (székhelye: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 11., képviseli: Dr. Majtényi László), a Magyar Helsinki Bizottság (székhelye: 1074 Budapest, Dohány utca 20., képviseli: dr. Kádár András Kristóf társelnök) és a Társaság a Szabadságjogokért (székhelye: 1136 Budapest, Tátra utca 15/B., képviseli: dr. Szabó Máté szakmai igazgató) – a 2022. július 8-án kelt beadványukban - az 1001/2013. (II.27.) AB Tü. határozat 36. § (10) bekezdésében foglaltak szerint - amicus curiae beadványt terjesztettek az Alkotmánybíróság elé a Kúria elnöke által kezdeményezett indítványára (a továbbiakban: Indítvány) figyelemmel - a II/01285/2022. számon folyamatban lévő ügyben - a jogállamiság elvével, a bírói függetlenség és a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos normáival összhangban lévő alkotmánybírósági döntés-hozatal előmozdítása érdekében.

 

Közös beadványukban a civil szervezetek kifejezésre juttatták, miszerint „az Alkotmánybíróság akkor jár el a jogállamiság, az alkotmányosság és szűkebben a bírói függetlenség alkotmányos védelmének biztosítása érdekében, ha

 

(i) visszautasítja a Kúria elnökének elsődleges indítványát, mint nem jogi normára vonatkozó utólagos normakontroll-indítványt az Alkotmánybíróság 3003/2016. (I. 15.) AB végzésével összhangban [I.1. pont], és elutasítja a Kúria elnökének másodlagos indítványát, mint alaptalant [I.2. pont];

 

(ii) ha pedig az Alkotmánybíróság a 3003/2016. (I.15.) AB végzésben foglaltak ellenére jogi normaként tételezi a Bírák Etikai Kódexét, abban az esetben az elsődleges indítványt utasítja el [II. pont].”

 

Továbbá, meggyőződésük szerint az Alkotmánybíróság helyes döntéshozatalát az szolgálná, ha döntését az Alkotmánybíróság - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 57. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az Országos Bírói Tanács meghallgatása után, álláspontjának ismeretében hozná meg.

 

3) Ennek az írásnak a tárgya nem a Kúria elnökének az Alkotmánybírósághoz intézett indítványában foglaltak helyessége, illetve a civil jogvédő szervezetek által előterjesztett amicus curiae beadvány tartalmának jogi értékelése, hanem csak és kizárólag az, hogy a Kúria elnökének van-e jogi felhatalmazása arra, hogy az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) által hozott határozattal szemben az Alkotmánybírósághoz forduljon, továbbá - sarkalatos törvény megsemmisítése érdekében - utólagos normakontrollt kezdeményezzen.

 

4) A Kúria elnökének felhatalmazottsága körében az alábbi kérdések vethetők fel:

 

a) Az első kérdés: az OBT határozatai ellen van-e helye jogorvoslatnak?

 

Ez a kérdés azért merül fel, mert a Kúria elnöke – a törvény által, hivatalból [Bszi 88.§ (3) bek.] – maga is tagja az Országos Bírói Tanácsnak. Tehát a demokratikus döntéshozatali eljárás körében felvethető, hogy az OBT által hozott, jogszabálysértő vagy belső szabályzatot sértő határozata ellen a testület tagja, tagként élhet-e jogorvoslattal [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés], illetve igenlő válasz esetén, azt mely fórumhoz nyújthatja be?

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi) ugyanis - az OBT működésével kapcsolatban - nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az OBT határozata ellen, annak tagja bármilyen fórumhoz, bármiféle jogorvoslatot terjeszthetne elő.

 

A Bszi. 103.§ (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint „Az OBT az általános központi igazgatás területén elfogadja a Bírák Etikai Kódexét és közzéteszi azt a központi honlapon.” Míg a Bszi 109.§-a értelmében „Az OBT a működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.”

 

Az esetleges jogorvoslattal kapcsolatos kérdéskört a szabályzat nem tartalmaz.

 

b) A második kérdés: a Kúria elnöke élhet-e utólagos normakontroll indítvánnyal?

 

Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján az Alkotmánybíróság „a […] Kúria elnöke […] kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;”

 

Az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint „Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés […] e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést […], illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.”

 

A Bszi. 117.§ (1) bekezdés s) pontja szerint „A Kúria elnöke […] kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetésétől számított 30 napon belül az Alaptörvény és Alaptörvény módosítása megalkotására valamint kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát;”.

 

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 24.§ (3) bekezdése szerint „Nincs helye az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásának, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére (értékére), és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenességet megállapítani (ítélt dolog), kivéve, ha az Alkotmánybíróság döntése óta a körülmények alapvetően megváltoztak.”

 

Ez utóbbi tekintetében megemlítendő: a Kúria elnöke indítványának tárgya az, amelyet az Országos Bírói Tanács határozata képez.

 

Az utólagos normakontroll iránti kérelem tartalmilag a Bírák Etikai Kódexének vizsgálatára irányul, amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság – az „Alkotmánybírósági Határozatok” c. hivatalos lap 2016. évi 1. számában (2015. január 15.) – a közzétett 3003/2016. (I.15.) AB végzésében már (egyszer) megállapította, hogy az nem minősül jogi normának. „Az Alkotmánybíróság osztja az OBT jogi álláspontját a Bírói Etikai Kódex normativitása tekintetében. Különös tekintettel arra, hogy az Alaptörvény T) cikke határozza meg a jogszabályok, a Jat. pedig a közjogi szervezetszabályozó eszközök körét. A sérelmezett Bírósági Etikai Kódex azonban nem sorolható be sem a jogszabályok, sem a közjogi szervezetszabályozó eszközök körébe.” [Lásd a fentiekben említett Civil szervezetek amicus curiae beadványának 3. oldal utolsó bekezdésében, valamint a 4. oldal első bekezdésében kifejtetteket.]

 

A 3003/2016. (I.15.) AB végzés [10] bekezdésében foglalt indokolás szerint az alkotmányjogi panasz visszautasítására az Abtv 30. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti törvényi rendelkezésre tekintettel került sor, mert a támadott jogszabályi rendelkezés hatálybalépésétől számított 180 nap eltelt.

 

Azonban figyelmet érdemel a [8]-[9] bekezdésében foglalt indokolás is, miszerint:

 

„[8] Bírói Etikai Kódexszel kapcsolatban az OBT a 2015.OBT.IX.A.1/19. számú levelében arról tájékoztatta az indítványozót, hogy az „Etikai Kódex megalkotásának célja, hogy a bírósági szervezet iránti közbizalom erősítése érdekében meghatározza a bírák által követendő erkölcsi normákat. Iránymutatásként fogalmazza meg a bírói hivatás etikai követelményeit, támogatást nyújt az etikai kockázatot rejtő magatartások megismerésében és védelmezi a hivatásukhoz méltó magatartást tanúsító bírákat.” Az OBT álláspontja szerint tehát a 131/2014. (XI. 10.) OBT határozat nem minősül jogi normának. Az Alkotmánybíróság osztja az OBT jogi álláspontját a Bírói Etikai Kódex normativitása tekintetében. Különös tekintettel arra, hogy az Alaptörvény T) cikke határozza meg a jogszabályok, a Jat. pedig a közjogi szervezetszabályozó eszközök körét. A sérelmezett Bírósági Etikai Kódex azonban nem sorolható be sem a jogszabályok, sem a közjogi szervezetszabályozó eszközök körébe.

 

[9] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság – figyelemmel az Abtv. 37. § (2) bekezdésére is – nem vizsgálhatja a Bírósági Etikai Kódex alkotmányosságát, tekintettel arra, hogy mind az Alaptörvény, mind az Abtv. szerint az Alkotmánybíróság hatásköre csak a jogszabályok (közjogi szervezetszabályozó eszközök, jogegységi határozat) alkotmányossági vizsgálatára terjed ki.”

 

5) Mindebből – tehát – azt a következtetést lehet levonni, miszerint - a Bszi. 103.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt, az OBT-t illető feladatmeghatározó norma törvényi rendelkezésnek az Alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálata során - a Kúria elnökének indítványát nem lehet „ítélt dolognak” minősíteni.

 

Az Alkotmánybíróság ugyanis nem hozott érdemi, az indítványt elbíráló határozatot, hiszen az indítványozó által az Abtv. 26.§ (2) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz az Abtv. 30.§ (1) bekezdésében foglalt 180 napos határidő elmulasztása miatt került visszautasításra.

 

Minderre figyelemmel a Kúria elnökének a Bszi 103.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt törvényi rendelkezés megsemmisítésére irányuló indítványát az Alkotmánybíróságnak - egyéb törvényi feltételek megléte esetében - érdemben szükséges elbírálnia.

 

Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja és a Bszi 117.§ (1) bekezdés s) pontja alapján a Kúria elnökének - mint közjogi méltóságnak - az utólagos normakontroll eljárás kezdeményezésére fennálló jogköre ugyanis csak és kizárólag „jogszabály"-nak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára terjed ki. [Abtv. 24.§ (1) bek.].

 

Kifejtettekre tekintettel a Kúria elnöke az OBT - a Bírói Etikai Kódexet elfogadó - határozata, valamint az Bírói Etikai Kódexe esetében - mivel az Alaptörvény T. cikke alapján nem minősülnek jogszabálynak - e normák alkotmányossági felülvizsgálata iránti kezdeményezéssel - utólagos normakontroll eljárás körében - jogszerűen nem élhet.

 

E tekintetben tehát nincs jelentősége annak, hogy az OBT határozat és a Bírói Etikai Kódex besorolható-e vagy sem a közjogi szervezetszabályozó eszközök kategóriájába [Lásd a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 23-24.§-aiban foglalt rendelkezéseket.].

 

Fenti szakmai eszmefuttatást

 

 

     összeállította                               közzétételre

                                                  „sajtó” alá rendezte

 

 

 Dr. Galambos Károly                            Fogarasi József

                                            ügyvéd                                                             közéleti szakíró

 

 

Budapest, 2022. július 15.

 

*Károlyi Amy: Hagyományos dal. In: Szép versek 1980. Magvető Kiadó, Budapest, 1981. p. 182-183.

 

 

 

Ui: a hozzám közvetített (több, hasonló tartalmú) megjegyzések (lényegük) szerint a NÁRCISZTIKUS (Narkisszosz - Képhiszosz folyamisten és Leiriopé nimfa fia - aki a vízparthoz érve szomját oltva a víztükörben megpillantva önnönmaga szépséges és hibátlan tükörképét - abba nyomban beleszerelmesedve - azonnal magához akarta ölelni: akciója reménytelenül és kielégületlenül ismétlődve mind a mai napig tart) SZEMÉLYISÉG-ek nehezen viselik, ha csodálatos, egyedi és utánozhatatlan rendkívüli képmásukat bárki és bármi is összezavarja, vagy a tükörkép vízfelületét befodrozza. Az említett személyiség ilyenkor - e miatti - végletes lelki és fizikai dühét másokra kivetítve őrájuk támad, követelve tőlük saját különleges mivoltának elismerését és tiszteletben tartását, esetleg kellő elégtétel adását!

 

Van is miért, hiszen az OBT a 2020. október 9-i ülésén az elnöknek jelölt személy – aki egyébként gyakorló bírói tevékenységet sohanapján nem végzett – alkalmasságát 1 igen és 13 nem szavazattal nem támogatva, elvetette. (Az egyetlen támogató szavazat is minden valószínűség szerint, a távozó – korábbi – elnöktől érkezhetett?) Így aztán a „narcisztikusság” által vezérelt „beadványbosszú” (talán?) nem (is) minden alap-nélküli?

 

Budapest, 2022. július 17.


Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 21
a héten: a héten: 388
a hónapban: a hónapban: 1776
összesenösszesen494676
az oldalt jelenleg nézik: 3

sapka_dolt_vagott.png