Fogarasi József

A helyi önkormányzás (vázlat-fikció)

2022. május 31. kedd

 

„A beszéd és az írás

egyetlen dísze

az igazság.”

 

„…mindez csak akkor lesz maradandó,

ha összefogunk, és együtt csináljuk…”

 

 

1.      Téma/kérdéskör:

 

Egy /a/ jövőbe tekintő és haladó társadalom – legyen bármennyire is megosztó/vitatható a kormányzásra adott választói felhatalmazás – nem mondhat le országa építése folyamatában a helyi önkormányzásban rejlő pozitív „energiákról”. Mindebből következve, a Helyi önkormányzás léte, működésének biztosítása, a hatalmat gyakorló részéről elvitathatatlan módú - objektív követelményű - ténykérdésként kezelendő. Azaz: e jogintézmény a halaszthatatlanul megkötendő TÁRSADALMI EGYEZSÉG-törvény (továbbiakban: TEtv) egyik nélkülözhetetlen és kihagyhatatlan tartalmi eleme kell, hogy legyen.

 

E társadalmi- jogi alapintézmény küldetéslényege: a felülről vezényelt társadalomszervezés mellett mind-nagyobb szerep és felelősség illesse meg a társadalom legalsóbb szintű település-területe szervezeti egysége keretén/határain belül életvitelszerűen lakó/élő embereket saját sorsuk-életük szervezésében, intézményeik (a bagatellek is ideértendők) létrehozatala-, működtetése kérdésében, a más települési-területen élőkkel való kapcsolatrendszerük alakításában.

 

Vagyis: bármennyire (reménytelennek látszó) idő és energiaigényes sziszifuszi munkát követel is, de meg kell tanítani a helyi település lakosságát saját közösségi életének önálló megszervezése „tudományára”, illetve mindezen elmélet gyakorlati kivitelezése fortélyainak és praktikáinak elsajátítására, az alkalmazó-végrehajtó képesség önkéntes /fel/vállalására. Mindennek középpontjában a „társadalmi önállóságra” nevelés, felkészítés kell, hogy álljon. Eredményeként, a helyi település-közösség természetes emberi „mentalitás-méltósága” kell/kellene, hogy kialakuljon/létrejöjjön. E mentalitás-méltóság már - természeténél fogva - nem igényelné, nem hagyná, sőt, nem tűrné el a tényleges hatalommal, illetve a hatalmi, pénzügyi-gazdasági stb. befolyásolással rendelkező, különféle (pártok, mozgalmak, szakmai, pénzügyi tömörülések, érdekvédői, avagy vallási, hitelvi, felekezeti alapon szerveződő, hierarchikusan felépülő, működő) „erőszakszervezetek” részéről a helyi (lakó)közösségre ható, irányába történő tényleges cselekvés kifejtését. A csupán sugallt, testált, direkt, indirekt módú beavatkozó pátyolgatás is ideértendő. Továbbá, a település-lakosság élete cselekvő vitelébe, önmozgó ritmusának alakításába, normatív szabályainak meghatározásába való közvetlen, kisajátító, irányító jellegű részvételt sem.

 

A megválaszolandó kérdés tehát az: akarjuk-e, hogy a társadalom alsó település-területi szervezeti alapegységei, mindenféle felsőbb, hierarchikus direkt-hatalmi (politikai, állami) beavatkozás nélkül, élete mindennapjainak kisebb-nagyobb tennivalóit „élet-spontán”, önszervező módon és formában, saját elhatározása és cselekvése folytán valósítsa meg? Illetve, hogy az „emeltebb” település-területi szintek - a már említett TEtv által rögzített és garantált tézisei szerint körülhatárolt, annak mentén, „konszenzussal” megalkotott törvényben részletezetten - a közügyek értelemszerűen önmagukra vonatkozó/önként vállalt/átruházott feladatait, lakónépessége igénye és teherbíró képessége szerint, önkormányzati alapon, saját hatáskörben szervezze, szabályozza, intézze, valósítsa meg/elégítse ki?

 

2.      Téma/kérdéskör:

 

A fenti témaköri gondolatot záró - bővített mondatba foglalt - rövid tartalom azt a tényt, felvetést, kívánalmat igyekszik megragadni, megfogalmazni; hangsúlyossá és tapinthatóvá tenni miszerint, nem biztos, hogy az ország minden egyes emberlakta talpalatnyi területi helyét önkormányzati „rangra” kellene emelni. Avagy, e tévelygő-rögeszmecél megvalósítási követelménye miatt az egymástól távolabb fekvő, egymástól lényegesen különböző attitűddel rendelkező – hús-vér emberek által – lakott (benépesített) területi egységeket területileg integrálni, illetve lakóinak élettevékenységét közös-önkormányzatokba kellene terelni, szervezni. Ezek a természetes „egységnyi” önálló területi „életrészek” amelyek – legyenek bármilyen (tanyaegység, résztelepülés, apró falu stb.) elnevezéssel is illetve – lakópolgárai, ha képesek mindennapi ügyes-bajos tevékenységük önálló megszervezésére, lebonyolító megvalósítására, hadd maradhassanak és működhessenek (élhessenek) a továbbiakban is ekként (önálló entitásként) azaz, hivatalossá tett (kiépített) intézményi bürokrácia nélküli módon és formában. Élettevékenységük vitelének fő mozgatórugóit: a civil kurázsit, illetve a helyben fellépő igényekhez igazodó (a szerint formálódó), amőbaként alakuló/átalakuló, „uniformizált” szabadság nélkül szerveződő intézményesülési képességüket meghagyva (abba nem beavatkozva), – „kívülről”, az „erőhatalmat” nélkülözve: anyagiakkal, technikákkal, technológiákkal, informatikával, infrastruktúra-fejlesztésekkel, segítő odafigyelésekkel, szellemi know-how újdonságok exportálásával – szabad érvényesülésüket pedig támogatva/biztosítva célszerű/szükséges/kell e önkormányzat-nélkül is élő, boldoguló civil-szerveződésű önigazgatást építő-megvalósító, társadalompreparátumot – életképességét segítve – élni-, életben hagyni.

 

3.      Téma/kérdéskör:

 

Az önkormányzati intézményrendszer társadalmilag felvállalt működtetése esetében azonban célszerűnek mutatkozik – a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában^** (továbbiakban: Charta) foglaltakra figyelemmel – néhány zsigeri beidegződést oldásképpen kibeszélve körbejárni és talán újraértelmezni. Ennek a folyamatnak az első kinyilatkoztatható alapigazságaként akár az is rögzíthetővé válhat/na/, miszerint a település-területi önkormányzás az – előbbiekben már említett – egyszerű lakóhelyi életközösségi-önigazgatási formához képest egy magasabb minőségi szintet képviselve értelmezendő. Melynek objektív tartalmi lényege szerint az önkormányzati /ön/igazgatás, mint a helyi települési lakótársadalom szabad cselekvési formája és annak megvalósulási módja, nem /lehet/ függvénye, a mindenkori, adott politikai-állami hatalmi berendezkedés kegyének, „jóindulatának”. Vagyis, nem a regnáló hatalom alanyi jogosultsága/kiváltsága eldönteni, hogy az adott társadalomban működjenek/működhetnek-e önkormányzatok. E kérdés tekintetében az említett hatalom jogosítvány-sajátja csupán annyi és nem több mint az önkormányzás gyakorlati cselekvési kérdéseinek jogszabályi keretet adva e tevékenység szabadság-feltételeinek érvényesülését „hatalmilag/államilag” garantálva biztosítani!

 

Azaz, objektív tényként kell elfogadni, tudomásul venni és kezelni, miszerint a Chartában foglalt tartalmat az Európa Tanács Chartát aláíró tagállamai, saját országukban, saját előírásaik szerinti módon kihirdetett (a társadalom nyilvánossága részére közzétett) rendelkezéseikben – önmagukat az un. európai keresztényi kultúrkörbe sorolva – minden külső kényszer nélkül, önként, demokratikus tényként vállaltan, félremagyarázhatatlan tartalommal definiálták a helyi önkormányzás „európai” fogalmát. Ennek értelmében a helyi önkormányzás, mint tevékenység sem nem ország/állam/hatalmi alanyi jogosultság, sem nem ország/állam/hatalmi alanyi jellegű kötelezettség, hanem „csupán” (lakosság-emberi) lehetőség és képesség. Ez utóbbi kettő feltétel közül a „lehetőség” a Chartát aláíró állam által minden település-lakosság számára egyaránt és egyenlő mértékben garantált, egyfajta jogi tény (garantált állami kötelem), amely akkor válik az állam által biztosítandó jogi kötelezettséggé, amikor az adott lakótelepülés lakossága, e biztosított lehetőség konkrét gyakorlására (vagyis az önkormányzás tényleges vitelére/cselekvésére) „ön-igazoltan” és „ön-bizonyítottan” képessé vált/válik. Mire? Arra, hogy a lakótelepülés lakossága önmagát a jogilag előírt módon megszervezve egyenlő, közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos szavazással (önmaga közül, igaz, hogy ez a Chartában expressis verbis nincs kimondva, de tiltva sincs!) megválassza azon tanács(!) vagy testület tagjait, akik majd, mint kollektív-jogalany (testület), a Charta által „önkormányzatnak” neveztetve, a Charta cikkelyeiben rögzítettekre figyelemmel, a részes állam által – jogállami módon – megalkotott jogszabályi rendelkezések szerint, gyakorolja (majd) a „helyi önkormányzást”, mint tevékenységet. E tevékenység tartalmát a közügyek lényegi része képezi. Azonban, az e körbe sorolt „közügyek” közé tartozó, jogszabályok által nevesített konkrét „ügyek/feladatok” tekintetében az önkormányzati tevékenységet gyakorló önkormányzatot (tanácsot vagy testületet) saját hatáskör (jogosítvány/jogosítottság) illeti meg, amely saját hatáskör viszont „csupán” az adott ügyek szabályozására és igazgatására terjed ki. Mindezen említett „tartalom” azonban – és ez a helyi önigazgatási-önkormányzás lényegi alfája és ómegája – a település-terület lakónépessége érdekében kell, hogy történjen!

 

4.      Téma/kérdéskör:

 

Az előbbiek ismeretében, tartalmának konkrét értelmezését követően lehet/érdemes csak továbblépni a gondolati okfejtés következő lépcsőfokára. Miszerint, a Charta által definiált (kinyilatkoztatott) „önkormányzás” vajon csak egy „díszítés” (toll a település kalapján), esetleg csupán puszta „cím”, amely legfeljebb arra jó, hogy az adott, emberlakta települési lakóhely határtábláján, a település neve alatt – elhatározástól függően – cizelláló elemként megjelenítést nyerjen? Avagy települési alapérték, a településfogalom egyik attribútuma, amely tevőleges funkcióként akkor nyilvánul/hat/ meg és bontakozhat ki, válhat a település lakónépessége érdekét szolgáló „értékké”, ha és amikor a települési lakosság a Charta „adta” és biztosította lehetőségre - az önkormányzás gyakorlati megvalósítására „megérve/beérve” - „ön-bizonyítottan” képessé vált/válik. Nevezetesen: a közügyek lényegi részének saját hatáskörben az adott lakóterület lakossága érdekében történő szabályozására és igazgatására. Vállalva az említettekből fakadó feladatok minőségszintű teljesítését, beleértve mindennek számonkérését is: az elszámoltatást, adott esetben az ezt követő felelősség kimondását/megnevezését, érvényesítését. Azaz, az önkormányzásra való „képesség” átmeneti szünetelésének megállapítását. Ezzel együtt, a település-terület más területi egységbe történő integrálását, illetve az önkormányzás megvalósítása gyakorlásának egy másik települési-terület önkormányzatára történő időleges /át/ruházását.

 

5.      Téma/kérdéskör:

 

A helyi önkormányzati rendszer – lehetséges – alaptípusai

 

a.       3.000 lélekszámig pl.: (önálló) települési részegység: élén az érintett területen élő/lakó választópolgárok által (x évre) választott településvezetővel, településigazgatóval, településüzemeltetővel, település-gondnokkal;

b.      3.001-5.500 lélekszámig községi önkormányzat: élén a választópolgárok által 5 évre választott polgármesterrel;

c.       5.501-10.000 lélekszámig város-községi önkormányzat: élén a választópolgárok által 5 évre választott polgármesterrel;

d.      10.001-35.000 lélekszámig városi önkormányzat: élén a választópolgárok által 6 évre választott polgármesterrel;

e.       35.001-70.000 lélekszámig nagyvárosi önkormányzat: élén a választópolgárok által 6 évre választott polgármesterrel;

f.       70.001-110.000 lélekszámig önkormányzati agglomeráció: élén a választópolgárok által 6 évre választott polgármesterrel;

g.      110.001- lélekszámtól önkormányzati metropolisz: élén a választópolgárok által 7 évre választott főpolgármesterrel;

h.      Budapest főváros: kétszintű település, egyszintű önkormányzattal, élén a választópolgárok által 7 évre választott főpolgármesterrel, illetve a kerületek élére a választópolgárok által 5 évre választott kerületi-polgármesterrel. A kerületekben - választott testület helyett - csak Hivatal (Elöljáróság) működik.

 

b.-h. együtt - gyűjtőnéven -

 

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT/ok/ 

 

i.        Megye: nem települési önkormányzat, hanem /mondjuk: az adott (konkrét nevű pl.: Csongrád)/ - a megye területén lévő - megyei települési önkormányzatok területszövetsége: élén az adott települések polgármesterei/főpolgármesterei által – súlyozott lakossági számszerűség szerint – 7 évre választott - a köztársaság elnöke által ellenjegyzett - szövetségi elnökkel. [E területszövetségre vonatkozó szabályrendszer önálló kidolgozást igényel.]

 

i. - gyűjtőnéven -

 

MEGYEI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETSZÖVETSÉGE/i/

 

b.-h. + i. együtt

/Települési Önkormányzatok és Megyei Települési Önkormányzatok Területszövetségei/

 

- gyűjtőnéven -

 

HELYI ÖNKORMÁNYZAT/ok/

 

6.      Téma/kérdéskör:

 

Elvek a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök kialakítására

 

a.       a települési önkormányzatok feladat- és hatásköreinek nevesítése:

közülük kötelező, ajánlottan-válaszható, önként választható, kiszerződéssel, kiszervezéssel stb. ellátandó feladat- és hatáskörök;

b.      az előbbi - a. ponti - kategóriákban részletezett (besorolt) feladat- és hatásköröket össze kell passzítani az 5/b-g. (illetve a h.) pontokban nevesített települési önkormányzati típusokkal (vagyis közöttük el kell osztani), majd nevesíteni kell, hogy közülük, melyik típusú települési önkormányzatot (5/b-g. ill. h.), milyen szintű (minőségű) - alapszintű, középszintű, emelt szintű, felsőszintű, speciális szintű stb. - ellátási kötelezettség/felelősség terheli;

/közben ne feledjük, miszerint az 5/a. pontban nevesített „települési részegység” nem minősül települési önkormányzatnak/;

c.       a fővárosra nézve speciális szabályrendszer kidolgozása szükséges;

d.      megyei települési önkormányzatok területszövetsége (elsősorban terület-fejlesztési, működtetési, szolgáltatási, ellátási stb. feladat és hatáskörök illetik meg)

 

Elvek: (a megyei települési önkormányzatok területszövetsége)

- az 5/b-g. /h./ pontokban nevesített települési önkormányzatoktól feladat- és hatásköröket nem vonhat el;

- az 5/b-g. /h./ pontokban nevesített települési önkormányzatok által produkált ellátási minőséget - a lakosság, a civilszervezetek, a szakmai szervezetek és egyéb más érdekvédő-szervezetek „jelzései” alapján - méri, ellenőrzi, évenként értékeli, majd az eredmény függvényében az adott települési önkormányzatnál az ellátási kötelezettség minőségi fokozatát (6/b. pont) csökkenti, végső esetben megvonja és a területén lévő más települési önkormányzat ellátási feladatkörébe utalja (a hozzá kapcsolódó/rendelt anyagiak egyidejű átirányításával);

- végső esetben kezdeményezi/javaslatot terjeszt elő – az alkotmány által erre feljogosított szervezet/közfunkciót betöltő személyhez – az önkormányzásra való „képesség” átmeneti szünetelésének megállapítása végett. Továbbá: a település-terület más területi egységbe történő integrálására, illetve az önkormányzás megvalósítása gyakorlásának egy másik települési-terület önkormányzatára történő időleges /át/ruházására – esetleg az adott megye területén lévő más települési önkormányzatok közötti szét/megosztására – előterjesztést készít. (4. pont)

 

7.      Téma/kérdéskör:

 

A települési önkormányzatok feladatellátása és gazdálkodása – alkotmányban rögzítendő – állami finanszírozásának elvi kérdései

 

a.       önálló - szakmai megközelítésen alapuló - körvonalazást igényel a kötelező (alap-, közép-, emelt-, felső-, illetve speciális /„extra”/ szintű) feladatok finanszírozásának alapelvi kerete, a hozzájuk rendelendő/kapcsolódó kötelező anyagi juttatás mértéke/i/, mutató/i/ja szabályainak és garanciáinak elve/i;

b.      nevesítést igényel a települési önkormányzatoknak szánt saját pénzforrása/i (bevétele/i), valamint %-os mértéke/kük, továbbá garanciális eleme/i;

c.       nevesítést igényel a települési önkormányzatoknak szánt, átengedett pénzforrások, valamint ezek %-os mértéke, továbbá garanciális eleme/i;

d.      nevesítést igényel a települési önkormányzatoknak szánt /állami, más forrású/ támogatás/ok/ minimális körének, feltételeinek kerete/i, valamint %-os mértéke/kük, továbbá garanciális eleme/i;

e.       nevesítést igényel a települési önkormányzatok által elnyerhető /állami, más jellegű/ támogatási pénzeszközök megpályázhatóságának elvi kerete/i;

f.       nevesítést igényel a települési önkormányzatok saját vállalkozási szabadságának kerete/korlátja/garanciája;

g.      nevesítést igényel a települési önkormányzat hitelfelvételének lehetősége/korlátja/garanciája;

h.      nevesítést igényel a települési önkormányzat gondatlan, illetve felróható felelőtlensége (jogsértés, bűncselekmény, korrupció stb.) eredményeként bekövetkezett veszteséges gazdálkodás, továbbá a települési (területszövetségi) önkormányzat eladósodásával, fizetésképtelenségével összefüggésben a testület, a polgármester/főpolgármester (szövetségi elnök), illetve a helyi önkormányzati képviselő anyagi, polgári jogi, büntetőjogi-felelősségének kérdése.

 

8.      Téma/kérdéskör:

 

A helyi önkormányzati vagyon körének, mértékének; garanciájának elvi tételei: többek között

 

a forgalomképtelen vagyontárgyak köre és mértéke; a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köre és mértéke; a szabad-forgalmú vagyontárgyak köre és mértéke; az ajándékozott, öröklés stb. folytán a helyi önkormányzat által megszerezhető vagyontárgyak köre és mértéke [továbbá, melyik - előbbiekben említett - vagyoncsoport, milyen jogforrási – például: alkotmány, törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet – szintű szabályozást és garanciát (védelmet) igényel].

 

9.      Téma/kérdéskör:

 

A helyi önkormányzatok választási rendszerének főbb kívánalma

 

a.       települési önkormányzati választás

 

aa) a települési képviselővé válás (kiválasztás, aláírásgyűjtés, jelöltállítás, kampányolás stb.) folyamata legyen az adott településen élő lakosság (választójogú állampolgárok), illetve tevékenységet kifejtő civilszervezetek, szerveződések, lakóközösségek, hobbi-szervezetek stb. saját „belügye” (azaz a pártok e tématerületről vonuljanak ki/vissza, a választások anyagi eszközökkel történő befolyásolásától pedig tartózkodjanak);

ab) a települési képviselő-választás legyen továbbra is

- egyfordulós;

- 5 évre szóló, de a rotációs elv alkalmazásával (azaz: első ízben a képviselők 50%-ának helye sorsolásos kiválasztással 2,5 év elteltével - mandátumuk törvény általi megszűnésével - megüresedik, e helyek azonban - a választás általános szabályai szerint - már 5 éves időtartamra kerülnének betöltésre; a képviselők másik 50%-ának helyére - a megbízatás eredeti időpontú lejáratakor - megválasztott képviselő már a főszabály szerint, 5 évre szóló megbízatást nyer/ne/ el); továbbá

- relatív-többséges, (egyetlen előfeltételhez kötve: a választás érvényessége a névjegyzékbe felvett választópolgárok legalább 10-20/?/ %-ának megjelenésétől függ/jön/);

ac) a települési képviselővé (településvezetővé/település-igazgatóvá/település-gondnokká, polgármesterré, főpolgármesterré, kerületi-polgármesterré) választás objektív előfeltétele az adott településen való tényleges ott lakás/élés;

ad) a helyi önkormányzati képviselők az üléseken való részvételükért üléspénzt kapnak, az ülésen „renitenskedő” képviselővel szemben pedig rendbírságot lehet kiszabni, amely – meg nem fizetés esetén – az üléspénzből levonható /lenne/.

 

b.      megyei települési önkormányzatok területszövetsége tagjai megválasztásának rendje és szabályai külön kidolgozást igényel.

 

10.  Téma/kérdéskör:

 

A helyi önkormányzást megvalósító/cselekvést kifejtő (szervezet) tanács/testület jogállásának néhány elvi kérdése

 

a.       a (szervezet) tanács/testület neve:

- az 5/a pont esetében nincs választott tagokból (képviselőkből) álló testület;

- az 5/b-g. eseteiben a testület neve továbbra is lehet/maradhat „képviselő-testület”;

- az 5/h.- (i.) pont eseteiben „közgyűlés”;

 

b.      a „jogi személy” kérdése:

- az „eredeti” jogi személy jogállás-minőség/minősítés a helyi önkormányzati tevékenységet ténylegesen végző/ellátó „önkormányzót”, az önkormányzati tanácsot/testületet, mint a választópolgárok által legitim módon megválasztott személyekből, képviselőkből álló szervezetet, tanácsot/testületet illeti /kell, hogy megillesse;

- a „származékos” jogi személy jogállás jogosultságával/jogosultsággal lenne felruházható a „képviselő-testület hivatala” /5/b-g./, illetve a „közgyűlés /5/h./ hivatala” (valamint a megyei települési önkormányzatok területszövetsége közgyűlésének hivatala), mint az említett választott testületek ügyintéző, hatósági szerve, amely hivatali szervet/szervezetet/ a jegyző (közgyűlés – és a területszövetség közgyűlése – esetében a főjegyző) vezeti, de kettős [képviselő-testületi/közgyűlési, illetve polgármesteri/főpolgármesteri (szövetségi elnöki)] irányítás alatt tevékenykedik;

- ellenben, még e származékos jogállási jogosultság sem illetné meg a polgármester/főpolgármester, (szövetségi elnök) munkáját segítő „polgármesteri főpolgármesteri, (szövetségi elnöki) hivatalt” (amely élén az előbbiekben felsorolt és nevesített tisztséget betöltő személyek által kinevezett hivatalvezető áll);

 

c.       a fentebbi (10/a.) pontban említett – települési önkormányzati – testületek (képviselő-testület, közgyűlés) létszáma – az 5/b-h. pontokban foglalt lakossági számszerűségekre figyelemmel – minimum 4, maximum 20-26 választott tagból (képviselőből) állna, amely testület, tagjai közül - a ciklust felező időre - testületi elnököt választ, aki egyben ellátja a testület ülésvezetője tisztét, szerepét és a testület nevében (átruházott jogkörben) gyakorolja jegyző/főjegyző által vezetett - „képviselő-testületi”, illetve „közgyűlési” - hivatal közvetett irányítását. A polgármester/főpolgármester a törvény erejénél fogva (hivatalból) a testület teljes jogú tagja (+ létszámként), az általa kiválasztott és a testület által megerősített helyettese(i) (az alpolgármester, főpolgármester-helyettes) a testület teljes jogú tagjává nem válik, ellenben a testület ülésére – amikor „helyettesítő minőségében” jár el – meg kell hívni: ez esetben az ülésen (a zárt ülést is beleértve) részt vehet és fel is szólalhat, szavazati jog azonban ez esetben sem illetné meg;

 

d.      szükséges igényként kell, hogy megjelenjen a polgármester/főpolgármester, továbbá a választott települési (esetleg a területszövetségi) önkormányzati képviselők visszahívhatósága jogi szabályainak kidolgozása és intézményes működtetése.

 

11.  Téma/kérdéskör:

 

A helyi önkormányzati tevékenységet gyakorló tanács/testület törvényességi felügyeletének (ellátásának módja, eszköze) lehetséges/kívánatos módja

 

A Charta, helyi önkormányzás autonómiájának lényegét meghatározó fogalmi definíciójával, de a helyi önkormányzati autonómia hazai alkotmányos garanciáival sem egyeztethető össze az a jelenlegi szabályozási mód és ebből levezetve alkalmazott gyakorlat, miszerint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási/szabályozási jogosultság-kötelezettsége mulasztás esetén egy kormányzati végrehajtó szerv jogállaminak tekintett jogosítványon alapuló eljárása keretében meghozott szubjektív döntésével pótolható. Nevezetesen azon eljárási mód, miszerint: „A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.” „Az így megalkotott rendelet hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.” Mindez, a Chartát aláíró részes állam „alkotmányos” jogalkotása által elfogadott és kihirdetett hatályos normatív szabály ellentétes a helyi önkormányzati rendszer autonómiájának lényegével. E megoldás helyett más – önkormányzat-barát – módot kell keresni, s találni! Olyat, amely az önkormányzási attribútum alapelemébe, az önkormányzati autonómiába az állam végrehajtó-hatalmi/államigazgatási beavatkozása esetén kiállja/megfelel a Charta nevesítette „arányosság” objektív követelmény-feltételeinek, nevezetesen: a felügyeleti beavatkozás az adott hatalmi /állami/ szerv részéről arányban áll az állam által védeni kívánt/szándékozott érdekek „fontosságával”!

 

Amennyiben tartaná magát az a centralizált hatalmi ideológia, miszerint kívánalom, hogy A jegyző/főjegyző legyen az állami törvényességi felügyelet meghosszabbított „keze” (ide nem értve az 5/a. pont esetét, ahol e célra más megoldást kell keresni), s ezért e pozíció betöltése állami foglalkoztatási jogviszonyt eredményez, úgy e pozíció – minden kivételt elvetve – csak szakirányú egyetemi végzettséggel, szakvizsgával és - jegyző esetében minimum 3, főjegyző esetében minimum 5 éves - ténylegesen kitöltött közigazgatás-szakmai gyakorlattal rendelkező személy által lehessen betölthető. Nevesített feltételek fennállta esetén viszont kinevezésük, felmentésük az illetékes területi kormányzati szerv vezetőjének jogkörét kell, hogy képezze. E funkciót betöltő személyek esetében a munkáltatói jogokat – a fegyelmi jogkör gyakorlása kivételével – azonban a polgármester/főpolgármester (szövetségi elnök) gyakorolhatná, míg a fegyelmi jogkör az illetékes területi kormányzati szerv vezetőjét kellene, hogy megillesse.

 

12.  Téma/kérdéskör:

 

A helyi önkormányzás jog- és érdek-védelmének alapvetése

 

A helyi önkormányzatok önállóan külön-külön és együttes fellépésben is jogosultak minden olyan jogorvoslati módot és eszközt igénybe venni hatáskörük szabad gyakorlása és az önkormányzás elveinek védelme és tiszteletben tartatása érdekében, amelyet az – Európa Tanács – adott jogállami tagországának belső normatív szabályai/rendelkezései a részükre biztosítanak, illetve nem tiltanak/zárnak ki.

 

A helyi önkormányzás és gyakorlóinak közös, országos jellegű érdekvédelmi, érdekképviseleti, a kormánnyal kizárólagos tárgyalási jogosultsággal rendelkező testülete (szövetsége) elvitathatatlan (kötelező) létéről/jogi elismeréséről a – korábbiakban már említett és nevesített – TEtv kell, hogy rendelkezzen. Majd e szervezet legfontosabb jogállási elemeit maga az alkotmánynak kell/ene alapelvi jelleggel deklarálnia. Többek között, ilyen deklaráció lehet/ne az említett szervezet elnevezésének rögzítése, példának okáért: Helyi Önkormányzatok Közös Érdekvédelmi-érdekképviseleti Szövetsége (rövidítése: HÖKÉSZ). E szervezeti szövetség jogállása szerint helyi önkormányzati és a helyi önkormányzást kötelező jelleggel érintő kérdéskörökben a kormány kizárólagos és megkerülhetetlen tárgyalópartnere, amelynek egyetértése, véleménye nélkül – az alkotmány, illetve törvényben nevesített témakörökben – sem az Országgyűlés, sem a kormány nem alkothat/na/ érvényes jogszabályt. Tagjainak számát az alkotmány határozná meg 7-11 fő közötti létszámban. A HÖKÉSZ tagjait a települési önkormányzati testületek jelölik, akik közül a Megyei Települési Önkormányzatok Területszövetségeiből alakított testület választja/jelöli ki/delegálja/sorsolja (ez utóbbi forma jogi jellegű elismerésétől nem kellene ódzkodni) ki a mandátumhoz jutó személyeket/képviselőket (szenátorokat). Elnökét, a testület saját tagjai közül választja ki/meg titkos szavazással/sorsolással. Az elnök és a tagok megbízatása 5 évre szólna.

 

Budapest, 2022. május 31.

 

^*Ázsiai szólás-mondás /közmondás/.

^**Lásd: a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezményt kihirdető 1997. évi XV. törvényt. E törvényt az Országgyűlés 1997. március 25-i ülésnapján fogadta el. A törvény kihirdetése napja 1997. március 28. /Magyar Közlöny 1997. évi 28. száma/

 

Fogarasi József

közéleti szakíró

 

Honlapon közzétett szöveget lásd itt

Publikált szöveget lásd: Fogarasi József: A helyi önkormányzás (vázlat-fikció) In: Comitatus. 2022. nyár-ősz. (32. évf. 242. sz.) p. 57-63. [ISSN 1215-315X]