Fogarasi József

A helyi önkormányzás – „ima-ajánlás” Márki-Zay Péter úrnak

 

 

az ÖSSZEFOGÁS közös miniszterelnök-jelöltjének

 

 

A helyi önkormányzás*

 (elképzelés-vázlat)

 

 

1.      Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzati rendszer alkotmányos (garanciális) kereteinek meghatározásában, létrehozatalában, működtetésében, ellenőrzésében, eredményessége értékelésében a pártok, avagy a civilszervezetek (esetleg mindkettő) alkotmányos helye, szerepe, felelőssége

 

Említettek közül - a „kiválasztott” szereplő/k/re figyelemmel - az alkotmányos kereten belül – minimálisan – rögzíteni szükséges, többek között: a helyi önkormányzati rendszer elvárt/nélkülözhetetlen alapvető elveit/kereteit; választási rendjét; feladat- és hatásköre autonómiáját/garanciáit; önálló működése- tevékenysége védelmét; gazdálkodási, vállalkozási önállósága határát; az állami törvényességi felügyelet mibenlétét; a helyi önkormányzás (személyi, anyagi, jogi /a büntetőjogit is ideértve/) felelőssége terjedelmét/tartalmát.

 

2.      Téma/kérdéskör:

Viszonyulás a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló (a Magyar Közlönyben 1997. évi XV. törvényként kihirdetett) egyezmény alapkövetelményeihez

 

Nevezetesen:

 

a. melyek megvalósítása tekinthető követelménynek;

b. melyek megvalósításával szemben mutatkozik időleges

tartózkodás;

c. melyek megvalósítására nincs szándék.

 

3.      Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzással összefüggő alapfogalmak

- definíció szintű - tisztázása, egyértelműsítése

 

Nevezetesen:

 

a.    a helyi önkormányzás – mint alkotmányos alapjog/követelmény – feljogosítottja, (kollektív) jogalanya (fogalma), aki e jogát – a kivételes esetektől eltekintve – nem közvetlenül gyakorolja;

b.      a helyi önkormány/zó/zat (fogalma), aki az önkormányzás (kollektív) jogalanyát megillető jogot a - választással kinyilvánított felhatalmazás révén/által - nevében gyakorolja;

c.       a helyi önkormányzati (mint a helyi hatalmi, szabályozási, fejlesztési, köz-/helyi/- igazgatási, szolgáltatási stb.) tevékenység (fogalma).

 

4.      Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzás - mint alkotmányos - alapjogi lehetőség/követelmény tartalmi, mibenléte

 

Nevezetesen:

 

a.    csupán elismerő „cím”, esetleg;

b.    a település határtábláján megjeleníthető „rang”, avagy;

c.     alkotmányos /„érték”/, „ellátási jog és kötelesség/felelősség” /jogok-kötelességek (feladatok) teljesítését, mindehhez igazodó bevételi forrás biztosítását, garantálását, illetve elszámoltatást, számonkérést, felelősségre vonást (is) jelent, továbbá – végső esetben – a kiérdemelt/”elnyert” „rang”, „érték” „ellátási jog és kötelesség/felelősség” visszavonását, elvesztését (is) eredményezheti/.

 

5.      Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzati rendszer – lehetséges – alaptípusai

 

Nevezetesen:

 

a.      3.000 lélekszámig pl.: (önálló) települési részegység: élén az érintett területen élő/lakó választópolgárok által (x évre) közvetlenül választott településvezetővel, településigazgatóval, településüzemeltetővel, település-gondnokkal;

b.      3.001-5.500 lélekszámig községi önkormányzat: élén az 5 évre közvetlenül választott polgármesterrel;

c.       5.501-10.000 lélekszámig város-községi önkormányzat: élén az 5 évre közvetlenül választott polgármesterrel;

d.      10.001-35.000 lélekszámig városi önkormányzat: élén a 6 évre közvetlenül választott polgármesterrel;

e.       35.001-70.000 lélekszámig nagyvárosi önkormányzat: élén a 6 évre közvetlenül választott polgármesterrel;

f.       70.001-110.000 lélekszámig önkormányzati agglomeráció: élén a 6 évre közvetlenül választott polgármesterrel;

g.      110.001- lélekszámtól önkormányzati metropolisz: élén a 7 évre közvetlenül választott főpolgármesterrel;

h.      Budapest Főváros: kétszintű település, egyszintű önkormányzattal, élén a 7 évre közvetlenül választott főpolgármesterrel, illetve a kerületek élére közvetlenül 5 évre választott kerületi-polgármesterrel. A kerületekben - választott testület helyett azonban - csak Hivatal (Elöljáróság) működik.

 

b.-h. együtt - gyűjtőnéven -

 

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT/ok/ 

 

i.        Megye: nem települési önkormányzat, hanem /mondjuk: az adott (konkrét nevű pl.: Csongrád)/ - a megye területén lévő - megyei települési önkormányzatok területszövetsége: élén az adott települések polgármesterei/főpolgármesterei által – súlyozott lakossági számszerűség szerint – 7 évre választott - a köztársaság elnöke által ellenjegyzett - szövetségi elnökkel. [E területszövetségre vonatkozó szabályrendszer önálló kidolgozást igényel.]

 

b.-h. + i. együtt - gyűjtőnéven - 

[Települési Önkormányzat/ok/ és Megyei Települési

Önkormányzatok Területszövetsége]

 

HELYI ÖNKORMÁNYZAT/ok/

 

6.      Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök kialakítása

 

Nevezetesen:

 

a.      a települési önkormányzatok feladat- és hatásköreinek nevesítése:

közülük kötelező, ajánlottan-válaszható, önként választható, kiszerződéssel, kiszervezéssel stb. ellátandó feladat- és hatáskörök;

b.      az előbbi - a. ponti - kategóriákban részletezett (besorolt) feladat- és hatásköröket össze kell passzítani az 5/b-g. (illetve a h.) pontokban nevesített települési önkormányzati típusokkal (vagyis közöttük el kell osztani), majd nevesíteni kell, hogy közülük, melyik típusú települési önkormányzatot (5/b-g. ill. h.), milyen szintű (minőségű) - alapszintű, középszintű, emeltszintű, felsőszintű, speciális szintű stb. - ellátási kötelezettség/felelősség terheli;

/közben ne feledjük, miszerint az 5/a. pontban nevesített „települési részegység” nem minősül települési önkormányzatnak/;

c.       a fővárosra nézve speciális szabályrendszer kidolgozása szükséges;

d.      megyei települési önkormányzatok területszövetsége (elsősorban terület-fejlesztési, működtetési, szolgáltatási, ellátási stb. feladat és hatáskörök illetik meg)

 

Elvek:

 

- az 5/b-g. (h.) pontokban nevesített települési önkormányzatoktól feladat- és hatásköröket nem vonhat el;

- az előbbiek által produkált ellátási minőséget - a lakosság, a civilszervezetek, a szakmai szervezetek és egyéb más érdekvédő-szervezetek „jelzései” alapján - méri, ellenőrzi, évenként értékeli, majd az eredmény függvényében az adott települési önkormányzatnál az ellátási kötelezettség minőségi fokozatát (6/b. pont) csökkenti, végső esetben megvonja és a területén lévő más települési önkormányzat ellátási feladatkörébe utalja (a hozzá kapcsolódó/rendelt anyagiak egyidejű átirányításával);

- végső esetben kezdeményezi/javaslatot terjeszt elő – az új alkotmány által erre feljogosított szervezet/közfunkciót betöltő személyhez – az önkormányzati „érték”, „ellátási jog és kötelesség/felelősség” (4/c. pont) jogállási helyzet visszavonására/megvonására, majd e döntés ismeretében intézkedik az adott feladat- és hatáskör gyakorlásának/ellátásának a területén lévő más települési önkormányzatok közötti szét/megosztása meghatározásáról.

 

7.      Téma/kérdéskör:

A települési önkormányzatok feladatellátásának és gazdálkodásának – alkotmányban rögzítendő – állami finanszírozási elvei

 

Nevezetesen:

 

a.      önálló - szakmai megközelítésen alapuló - körvonalazást igényel a kötelező (alap-, közép-, emelt-, felső-, illetve „extra” szintű) feladatok finanszírozásának alapelvi kerete, a hozzájuk rendelendő/kapcsolódó kötelező anyagi juttatás mértéke/i/, mutató/i/ja szabályainak és garanciáinak elve/i;

b.      nevesítést igényel a települési önkormányzatoknak szánt saját pénzforrása/i (bevétele/i), valamint %-os mértéke/kük, továbbá garanciális eleme/i;

c.       nevesítést igényel a települési önkormányzatoknak szánt, átengedett pénzforrások, valamint ezek %-os mértéke, továbbá garanciális eleme/i;

d.      nevesítést igényel a települési önkormányzatoknak szánt /állami, más forrású/ támogatás/ok/ minimális körének, feltételeinek kerete/i, valamint %-os mértéke/kük, továbbá garanciális eleme/i;

e.       nevesítést igényel a települési önkormányzatok által elnyerhető /állami, más jellegű/ támogatási pénzeszközök megpályázhatóságának elvi kerete/i;

f.       nevesítést igényel a települési önkormányzatok saját vállalkozási szabadságának kerete/korlátja/garanciája;

g.      nevesítést igényel a települési önkormányzat hitelfelvételének lehetősége/korlátja/garanciája;

h.      nevesítést igényel a települési önkormányzat gondatlan, illetve felróható felelőtlensége (jogsértés, bűncselekmény, korrupció stb.) eredményeként bekövetkezett veszteséges gazdálkodás, továbbá a települési (területszövetségi) önkormányzat eladósodásával, fizetésképtelenségével összefüggésben a testület, a polgármester/főpolgármester (szövetségi elnök), illetve a helyi önkormányzati képviselő anyagi, polgári jogi, büntetőjogi-felelősségének kérdése.

 

8.      Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzati vagyon köre, mértéke, garanciája

 

Nevezetesen:

 

a forgalomképtelen vagyontárgyak köre és mértéke; a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köre és mértéke; a szabad-forgalmú vagyontárgyak köre és mértéke; az ajándékozott, öröklés stb. folytán a helyi önkormányzat által megszerezhető vagyontárgyak köre és mértéke [továbbá, melyik - előbbiekben említett - vagyoncsoport, milyen jogforrási – például: alkotmány, törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet – szintű szabályozást és garanciát (védelmet) igényel].

 

9.      Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzatok választási rendszerének főbb elvei (kívánalmai)

 

Nevezetesen:

 

a.      települési önkormányzati választás

 

aa) a települési képviselővé válás (kiválasztás, aláírásgyűjtés, jelöltállítás, kampányolás stb.) folyamata legyen az adott településen élő lakosság (választójogú állampolgárok), illetve a civilszervezetek, szerveződések, lakóközösségek, hobbi-szervezetek stb. saját „belügye” (azaz a pártok e tématerületről vonuljanak ki/vissza, a választások anyagi eszközökkel történő befolyásolásától pedig tartózkodjanak);

ab) a települési képviselő-választás legyen továbbra is

- egyfordulós;

- 5 évre szóló, de a rotációs elv alkalmazásával (azaz: első ízben a képviselők 50%-ának helye sorsolásos kiválasztással 2,5 év elteltével - mandátumuk törvény általi megszűnésével - megüresedik, e helyek azonban - a választás általános szabályai szerint - már 5 éves időtartamra kerülnek betöltésre; a képviselők másik 50%-ának helyére - a megbízatás eredeti időpontú lejáratakor - megválasztott képviselő már a főszabály szerint, 5 évre szóló megbízatást nyer el); továbbá

- relatív-többséges, (egyetlen előfeltételhez kötve: a választás érvényessége a névjegyzékbe felvett választópolgárok legalább 10-20/?/ %-ának megjelenésétől függ);

ac) a települési képviselővé (településvezetővé/település-igazgatóvá/település-gondnokká, polgármesterré, főpolgármesterré, kerületi-polgármesterré) választás előfeltétele az adott településen való ott lakás/élés ténye;

ad) a helyi önkormányzati képviselők az üléseken való tényleges részvételükért üléspénzt kapnak, az ülésen „renitenskedő” képviselővel szemben pedig rendbírságot lehet kiszabni, amely – meg nem fizetés esetén – az üléspénzből levonható.

 

b.      megyei települési önkormányzatok területszövetsége tagjai megválasztásának rendje és szabályai külön kidolgozást igényel.

 

10.  Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzó/ati (szervezet) testület jogállásának főbb elvei

 

Nevezetesen:

 

a.      a (szervezet) testület neve:

- az 5/a pont esetében nincs választott tagokból (képviselőkből) álló testület;

- az 5/b-g. eseteiben a testület neve továbbra is „képviselő-testület”;

- az 5/h.- (i.) pont eseteiben „közgyűlés”;

 

b.      a „jogi személy” kérdése:

- az „eredeti jogi személy” jogállás kit illet/illessen meg (ennek kinyilvánítása a 3/a-c. pontokban foglaltak definiálását/egyértelműsítését követően lehetséges). [Saját értelmezésem szerint e „jogállási minőség” a 3/b. pontban említett helyi önkormányzót/önkormányzatot, mint választott /személyekből, képviselőkből álló/ testületet illeti /kell, hogy illesse/ meg.];

- „származékos jogi személy” jogállási jogosultság/gal/ adható/ruházható fel a „képviselő-testület hivatala” /5/b-g./, illetve a „közgyűlés /5/h./ hivatala” (illetve a megyei települési önkormányzatok területszövetsége közgyűlésének hivatala), mint az említett választott testületek ügyintéző, hatósági szerve, amely hivatali szervet/szervezetet/ a jegyző (közgyűlés – és a területszövetség közgyűlése – esetében a főjegyző) vezeti, de kettős [képviselő-testületi/közgyűlési, illetve polgármesteri/főpolgármesteri (szövetségi elnöki)] irányítás alatt tevékenykedik;

- ellenben, még ez a származékos jogállási jogosultság sem illetné meg a polgármester/főpolgármester, (szövetségi elnök) munkáját segítő „polgármesteri főpolgármesteri, (szövetségi elnöki) hivatalt” (amely élén az előbbiekben felsorolt és nevesített tisztséget betöltő személyek által kinevezett hivatalvezető áll);

 

c.       az előbbi (10/a.) pontban említett – települési önkormányzati – testületek (képviselő-testület, közgyűlés) létszáma – az 5/b-h. pontokban foglalt lakossági számszerűségekre figyelemmel – minimum 4, maximum 20-26 választott tagból (képviselőből) áll, amely testület tagjai közül - a ciklust felező időben - testületi elnököt választ, aki egyben ellátja a testület ülésvezetője tisztét, szerepét és a testület nevében (átruházott jogkörben) gyakorolja jegyző/főjegyző által vezetett - „képviselő-testületi”, illetve „közgyűlési” - hivatal közvetett irányítását. A polgármester/főpolgármester a törvény erejénél fogva (hivatalból) a testület teljes jogú tagja (+ létszámként), az általa kiválasztott és a testület által megerősített helyettese(i) (az alpolgármester, főpolgármester-helyettes) a testület teljes jogú tagjává azonban nem válik, ellenben a testület ülésére – amikor „helyettesítő minőségében” jár el – meg kell hívni: ez esetben az ülésen (a zárt ülést is beleértve) részt vehet és fel is szólalhat;

 

d.      szükséges igényként kell, hogy megjelenjen a polgármester/főpolgármester, továbbá a választott települési (esetleg a területszövetségi) önkormányzati képviselők visszahívhatósága jogi szabályainak kidolgozása és intézményes működtetése.

 

11.  Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete (ellátásának

módja, eszköze)

 

Nevezetesen:

 

A helyi önkormányzati autonómiával és alkotmányos garanciáival nem egyeztethető össze az a jelenlegi szabályozási mód és alkalmazott gyakorlat, miszerint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét egy kormányzati végrehajtó szerv pótolhatja. Azaz: A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.” „Az így megalkotott rendelet hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.” Ilyen szabály az új alkotmányban az új helyi önkormányzati rendszerrel összeegyeztethetetlen. (E megoldás helyett más – önkormányzat-barát – módot kell keresni, s találni!)

 

A jegyző/főjegyző legyen az állami törvényességi felügyelet meghosszabbított „keze” (ide nem értve az 5/a. pont esetét, ahol e célra más megoldást kell keresni), melynek lényege: e pozíció betöltése állami foglalkoztatási jogviszonyt eredményez, ezért e pozíció csak szakirányú egyetemi végzettséggel, szakvizsgával és - jegyző esetében minimum 3, főjegyző esetében minimum 5 éves - közigazgatás-szakmai gyakorlattal rendelkező személlyel tölthető be. Kinevezésük, felmentésük az illetékes területi kormányzati szerv vezetőjének jogkörét képezi. A munkáltatói jogokat – a fegyelmi jogkör gyakorlása kivételével – azonban a polgármester/főpolgármester (szövetségi elnök) gyakorolja, míg a fegyelmi jogkör az illetékes területi kormányzati szerv vezetőjét illeti meg.

 

12.  Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzatok közös érdekvédelmi, érdekképviseleti, a kormánnyal tárgyalási jogosultsággal rendelkező testülete (szövetsége)

 

Nevezetesen:

 

E szervezet létéről, legfontosabb jogállási elemeiről maga az (új) alkotmány tartalmaz rendelkezéseket. Többek között elnevezését illetően pl. Helyi Önkormányzati Szövetségek Közös Érdekvédelmi-érdekképviseleti Testülete (HÖSZKÉT).

Jogállása szerint helyi önkormányzati kérdéskörökben a kormány tárgyalópartnere, amelynek egyetértése, véleménye nélkül – az alkotmány, illetve törvényben nevesített témakörökben – sem az Országgyűlés, sem a kormány nem alkothat érvényes jogszabályt.

Tagjainak számát az alkotmány határozza meg 7-11 fő közötti létszámban, tagjait az Önkormányzati Szövetségek választják/kijelölik/delegálják/sorsolják. Elnökét a testület saját tagjai közül választja titkos szavazással. Az elnök és a tagok megbízatása 5 évre szól.

 

13.  Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzati rendszer szervezetével-működésével összefüggő kérdések, továbbá a helyi önkormányzatok önkormányzati, közigazgatási normatív és egyedi döntéseinek bíróság általi felülvizsgálhatósága tekintetében a helyi önkormányzati rendszer újragondolását, a bírósági (igazságszolgáltatási) önálló hatalmi ágra vonatkozó (új és korszerű) szabályok ismeretében szükséges és lehetséges megközelíteni.

 

14.  Téma/kérdéskör:

A helyi önkormányzati rendszer és az Alkotmánybíróság közötti - felülvizsgálati - jogviszony fenntarthatósága

 

Az Alkotmánybíróság jelenlegi jogállású jogintézménye és a kiépítendő új helyi önkormányzati rendszer között a kívánatos „viszony” - az Alkotmánybíróságot szabályozó hatályos normarendszer mellett - nem valósítható meg.

 

Nevezetesen, követelmény:

 

Egy ország (nemzet) Alkotmánybírósága tekintetében - létében és működésében - elvárás az egységes összetételű és megjelenésű jogintézményi entitás, amely - politikai igényeket kiszolgálva - nem osztódik 1, 3, vagy akár 5-7 főből kreált, mondvacsinált, személyi összetételében állandóan változó, eljáró tanácsokra. Továbbá, e testület létszámát (5-7 fő között) az új alkotmánynak – pártpolitikai megrendelések helyett – az ország lakossága számszerűségére is figyelemmel kell meghatároznia. Az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásukat, emberileg és szakmailag feddhetetlen, magas szintű követelménynek megfelelő, szakmailag felkészült, a szakma és a civil-szféra által jelölt személyek közül sorsolással, illetve titkos választással (esetleg a nép által választott államfő kinevezése folytán) kell, hogy elnyerjék. Megbízatásuk időtartama – a jelenlegi megoldással szemben – élethosszig terjed. Ebből következően az alkotmánybírákkal szemben a legszigorúbb személyi, anyagi, erkölcsi összeférhetetlenség érvényesülését kell megkövetelni. Azaz, megbízatásuk időtartama alatt semmilyen más megbízatást, tisztséget, kereső tevékenységet nem folytathatnak (láthatnak el, tölthetnek be), anyagi ellenszolgáltatást a szerzői jogi tevékenységük esetében is csupán az éves állami járandóságuk legfeljebb 10%-a erejéig vehetnek kézhez. Az alkotmánybírákat megbízatásuk időtartama alatt mentelmi jog illeti meg. Vagyonbevallásuk nyilvános, amelyet évente egyszer meg kell újítaniuk.

 

A jelenlegi alkotmánybírósági jogintézmény jogállami tarthatatlanságának okai:

 

egyrészt: az alkotmánybírák kiválasztása és megválasztása terén - napjainkra - kialakított egyenlőtlen, a kormányzó (hatalmon lévő) pártoktól függő, szubjektív szabályozási-jogalkalmazási hűbéri rendszer, az ildemokráciát és kiszolgáló jogállamát meghaladó köztársaság demokratikus jogállamával összeegyeztethetetlen;

 

másrészt:

 

ameddig

- a jelenlegi „alkotmányos” szabályok értelmében „a köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással, továbbá a köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el”, továbbá

- a köztársasági elnökkel szembeni „megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik” és „ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.”, ám

- mindezen követelménnyel szemben (mindennek ellenére) a mindezt megcselekedő Alkotmánybíróság tagjaira nézve a köztársasági elnöktől (tisztségtől, funkciótól) megkövetelt összeférhetetlenségi szabályokhoz képest, csupán jóval „puhább” és még ezt is kijátszható, megkerülhető szabályok érvényesülnek (lásd pl.: a felsőoktatásban szervezeti egységeket vezethetnek, irányíthatnak, az ott oktató személyek felett pedig „hatalmi” pl. utasítási jogköröket gyakorolhatnak), továbbá alkotmányilag nincs kimondva, miszerint az alkotmánybíró – aki egyébként a köztársasági elnökkel szemben eljárhat és felette „ítélkezhet” – más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el”,

 

addig

- a jelenlegi jogállású Alkotmánybíróság jogintézménye erkölcsileg és etikailag jogosan támadható, illetve a keresztényi elvek szerinti fedhetetlensége csorbát szenved;

- a szükséges és megkövetelhető „látszat” – miszerint nem csupán jogilag és erkölcsileg kell/szükséges feddhetetlennek és „tisztának” lennie, de annak is kell látszania hatást pedig (lásd a legutóbb kirobbant összeférhetetlenségi vitát okozó ügyet) nem képes kifejteni és érvényesíteni;

előbbiekre figyelemmel, minden kétséget kizáróan, egy ilyen „álságosan képmutató” jogintézményre nem lehet szüksége, (de inkább) nem szabad, hogy szüksége/igénye legyen a hatalomváltásra készülő ellenzéki összefogásnak;

 

harmadrészt, mindezt a szükséges elutasítottságot az objektív tények is kellő mértékben alátámasztják, hiszen az alkotmánybírák mind a teljes ülés, mind a létrehozott (3-as, 5-ös) tanácsok által meghozott döntéseket (valamennyi határozatot és végzést is ideértve) egyéb elfoglaltságú akadályoztatásuk miatt - idestova, közel 2 éve - saját aláírásukkal nem képesek ellátni. Mindennek következtében az Alkotmánybíróság és eljáró tanácsai által meghozott összes döntést az alkotmánybírák helyett és megbízásukból csak és kizárólag az Alkotmánybíróság elnöke, illetve az eljáró tanácsok elnökei írják alá, s – szégyenszemre – így kerülnek a Magyar Közlönyben (MK) közzétételre, az állampolgárok által olvasásra.

 

[A tisztesség kedvéért azonban szükséges megjegyezni: az említett „kényelmi” kiváltság és szakmai luxus alkalmazását a közel 3.000 főt számláló hivatásos bírói kar – pandémia ide, pandémia oda, de – soha nem követte, illetve vindikálta magának!]

 

(Egyébként megfontolandó: szükség van-e önálló jogállású/jogintézményű Alkotmánybíróságra, avagy e feladatokat amerikai minta alapján a legfelsőbb bírói fórum keretében elhelyezve - e témakör „követelmény” címszó alatt megfogalmazottak figyelembevételével - célszerű megoldani.)

 

Budapest, 2021. november 3.

 

 


*A téma fel/be/vezetését lásd itt - (Blog 2021.11.27.); jelen „elképzelés-vázlat” - másodközlésként - a Jogalkotás, szabályozás (Főmenü) 2021. rovatban is közzétételt nyert, lásd itt.

 


Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 133
a héten: a héten: 305
a hónapban: a hónapban: 2210
összesenösszesen373924
az oldalt jelenleg nézik: 3