Fogarasi József

KORRUPCIÓ és felelősségre vonás: a pápa már cselekedett… az ellenzéki tömörülés - iszapbirkózás közben - még jelenleg is, csupán langyosít!

 

 

A földi probléma megoldását illetően a katolikus hitvilág feje a pápa, nem az isteni csodákban bízva hitt és reménykedett, de nem is csupán az egekben élő láthatatlan, mindenható „főnökéhez” fordulva kérte imába foglaltan az isteni segítséget, hanem földi módon cselekedve, látható és olvasható döntést hozott! A földi korrupció tekintetében – hivatalba lépésüket megelőzően – nyilatkozattételre kötelezte a pápai állam vezető beosztású „bürokratáit” és a római kúria dolgozói számára megtiltotta a negyven euró (kb. több mint 14 ezer forintérték) feletti ajándékok elfogadását. Köztörvényes ügyekben pedig - felszámolva a bíborosok és püspökök ez eddig élvezett egyházi kiváltságait - rendeletében előírta,  miszerint a jövőben az ilyen jellegű bűncselekmények esetén a bíborosoknak és püspököknek is világi bírák elé kell állniuk!

 


 

           Mindezzel szemben a „Mi” – örömteli – ellenzéki tömörülésünk mindkét keze és egyetlen szája - még jelenleg is - az előválasztás bürokratikus procedúrájának „bonyolítása” által van megkötve és némaságra kárhoztatva. Kormányzásra készülő erejéből ez eddig csupán – az elmúlt év december végi, illetve ez év január eleji megszólalásra és – egy 6 pontból álló magyar-délibábos szlogenszerűség közzétételére futotta. E dokumentumban, a földi korrupció elleni fellépés és a korrupcióval összefüggő bűncselekmények elkövetőinek bíróság általi felelősségre vonása azonban még megemlítésre sem került? Bár igaz, a hangoztatott garanciák között olvasható egy frázis szintű, demagóg erejű, célkitűzésszerűség, miszerint a közös listát állító pártok együttes kormányzásuk alatt megtisztítják a közéletet a rendszerszintű korrupciótól”, továbbá törekvésük révén „a törvénytelenül szerzett vagyonok egy része a bíróság által megítélt vagyonelkobzással állami vagyonba kerülhet, amelynek segítségével valamiféle igazságos és méltányos igazságtétel is megvalósulhat”. De, hogy e vágyálom-demagógiában hogyan definiálódik a „közélet” és a „rendszerszintű korrupció”, illetve hol kezdődik, és hol végződik az említett „közélet” és „rendszerszintű korrupció” az egyszerű, magyar-ember által is érthető és felismerhető határvonala – azt a célkitűzést megfogalmazó lózung-ömlemény még csak nem is körvonalazza?

 

 

Persze, sokan már azzal is meg lennének elégedve, ha az új kormányzás a definiálhatatlan közélet helyett csupán a közhivatalok, a közszolgálati funkciókat betöltő személyek korrupciómentessége garantálását vállalná fel. Ez sem lenne „csekélyke” feladat a számára. Ennek tartalmi és működéstechnikai feltételrendszerét azonban még a választásokat megelőzően - legalább elvi szinten - muszáj lenne meghirdetnie, majd a választásokat követő napokra bevethetőségi szintre hozva alkalmaznia. Mindezen feladathoz – már most – követhető mintaként szolgálhatna a pápa által bevezetett procedúra: a pápai állam „büró-rendszerében” hivatalt/tisztséget vállaló személyek munkába állását megelőző, kötelező nyilatkozattételi eljárás lefolytatása, majd a nyilatkozat, kétévenkénti kötelező megismétlése/megerősítése.

 

 

            Ami a korrupcióval, avagy a korrupciógyanús módon törvénytelenül szerzett állami vagyon bíróság által megítélt visszaszerzése, vagyonelkobzása, kormányzati vágyálmot illeti, annak végrehajtása – az előbbiekhez képest – már egy keményebb diót képez. E feladatra ugyanis a jelenlegi bírói kar személyi állománya - jelentős részét tekintve - úgy szakmailag, mint emberileg nem alkalmas. Különösen azon egy tucat közép- és felsőbb bíróság vezetőbíráira áll mindez ékes bizonyítékként, akik önmagukat és az általuk szakmailag instruált bíróságokat nevetség tárgyává téve az Országos Bírósági Hivatal, távozó elnöke feje köré babérkoszorút fonva, dicsőítő himnuszt zengve, hittételi nyilatkozatot írtak alá és tettek közzé a bíróságok hivatalos honlapján miszerint, többek között:

 

 

„A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek … nyomán a siker, az eredményesség és a fejlődés hangjait visszhangozták a magyar igazságszolgáltatás “templomai”.”

 

„Irányításod mellett a magyar bíróságok ítélkezési teljesítménye Európa élvonalába repített bennünket, a jogszerűség, időszerűség, megalapozottság kihívásaira vitathatatlan eredményekkel válaszoltunk: a bíróságok ügyhátraléka és régi ügyeinek száma tovább csökkent, döntéseink elfogadottsága újfent javult.”

 

Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről, pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.”

 

 

Az ilyen és ehhez hasonló szemléletű, szakmai és emberi attitűdű bíráktól az országnak mielőbb meg kell szabadulnia, nemhogy egy kormányváltást követően a törvénytelenül szerzett vagyon visszaszerzése ügyeinek tárgyalását, ítélkező elbírálását rájuk lehetne bízni! E feladat végrehajtásának egyik lehetséges módja, ha a választópolgárok által közvetlenül választott, erős hatáskörrel felruházott köztársasági elnök kezdeményezi az ügynökátvilágítást abszolváló bírák emberi, szakmai alkalmasságának felülvizsgálatát, majd ennek eredményétől függő, bírói kinevezésük – ismételt – elő/felterjesztését. Természetesen, a felsőbb bíróságokon bírói tevékenységet csak azon személy láthatna el, aki a járási/kerületi bíróságon legalább 10 évi időtartamú bírói tevékenységgel már rendelkezik. Ezen követelmény alól felmentést senki nem kaphatna. A bírósági titkár státust pedig a járási/kerületi bíróságokra célszerű koncentrálni, jelenlegi szerep és jogkörük jelentős mértékű korlátozása mellett. Újraalkalmazásukra azonban – különös tekintettel a fővárosra – csak alapos minőségi szakmai felkészítésüket követően szabad sort keríteni.

 

 

Budapest, 2021. május 4.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 329
a héten: a héten: 621
a hónapban: a hónapban: 2733
összesenösszesen433533
az oldalt jelenleg nézik: 48