Fogarasi József

A bírósági tárgyalásról készített jegyzőkönyvek jelentősége

2008. június 11. szerda

A bírósági tárgyalásról készített jegyzőkönyvek jelentősége* 

            Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, ahol az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek. A jogállamiság nélkülözhetetlen alapintézményei a bíróságok, amelyek jogalkalmazó szervként védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bíróságok törvényben szabályozott eljárás keretén belül döntenek az eléjük terjesztett ügyekben a vitássá tett vagy megsértett jogról, tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

            Mindezen alapelvek érvényesülésének egyik garanciája a sokat emlegetett bírói függetlenség, amelynek lényege, hogy a bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. Az állampolgár oldaláról megközelítve a törvény hangsúlyozza, miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el, továbbá a törvény értelmében a bíróság előtt mindenki egyenlő.

            Az igazságszolgáltatás – fentiekben vázlatosan nevesített – követelményeinek érvényesülését a különböző nemzetközi egyezmények is kellőképpen hangsúlyozzák, többek között azáltal, hogy a bírósághoz fordulás jogát, a mindenkit megillető emberi jogok közé sorolják.

            A bírósági eljárással szembeni egyik legfontosabb igény és követelmény a tisztességes és ésszerű határidőn belül lefolytatott eljárás. A bírósági eljárás középpontjában – a peres felek oldaláról közelítve – a bírósági tárgyalás áll, amely főszabályként nyilvános és kontradiktórius. A nyilvánosság (társadalmi) követelménye hivatott biztosítani azt, hogy a tárgyaláson, az érintetteken kívül bárki részt vehet, és a tárgyaláson elhangzottakat végighallgathatja; míg a nyilvánosság szakmai vetülete igyekszik garantálni azt, hogy valamennyi eljárási cselekmény a nyilvánosság előtt valósuljon meg. A nyilvánosság egyben a bírói hatalom ellensúlyaként is felfogható, másrészt lehetővé teszi a bírói munka, az eljárás pártatlanságának, a részrehajlásmentes és lelkiismeretes igazságszolgáltatás megvalósulásának ellenőrzését. A tárgyaláson a peres felek ismertetik álláspontjukat, nyilatkozatot tesznek, kérelmet-ellenkérelmet terjesztenek elő, egymáshoz kérdéseket intézhetnek stb.

            A tárgyalásnak, a bírósági eljárás középpontjába helyezését jól tükröződi az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény 6. cikke is, amelynek címe: a „Tisztességes tárgyaláshoz való jog”. A tisztességes tárgyalásnak azonban nemcsak látványos feltételei (mint például a nyilvánosság), hanem infrastrukturális követelményei is vannak. Ezek hiánya a pártatlan bírót hatalmi pozícióba helyezheti, a peres feleket (az eljárás más részvevőjével együtt), pedig a bírói hatalom kiszolgáltatottjaivá teheti. A bírósági tárgyalás egyik ilyen nélkülözhetetlen infrastrukturális garanciális intézménye a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve.

            A törvény (Pp.) értelmében többek között a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, de jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás anyagát jegyzőkönyv helyett más módon rögzítse. A jegyzőkönyv legfontosabb tartalmi elemeit a törvény nevesíti. Ugyancsak a törvény rendelkezik arról, hogy a jegyzőkönyvet hány munkanapon belül kell elkészíteni és azt ki, és milyen módon veheti kézhez: a bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén, pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni, az írásba foglalt jegyzőkönyvet a bíróság további tizenöt napon belül kézbesíti, illetve ad tájékoztatást arról, hogy az mikor és hol tekinthető meg, illetve vehető át.

            Akinek a rendszerváltozást követően volt peres ügye az, közvetlenül is tapasztalhatta, hogy ma a magyarországi bíróságokon, a tárgyalás jegyzőkönyvének elékészítési körülményei enyhén fogalmazva is katasztrofális. Az, pedig – bírói hozzáállás/hozzájárulás hiányában – hogy a tárgyalás jegyzőkönyvének elkészítését valamelyik peres fél a saját technikai eszközeivel maga biztosítsa – áthárítva ennek költségét az adott bíróságra – jelenleg kivitelezhetetlen.

            A tisztességes tárgyalás (bírósági eljárás) követelménye aligha valósulhat meg a tárgyalással egyidejűleg elkészített jegyzőkönyv, annak az érdekeltek általi átolvasása, illetve észrevételei alapján való azonnali kijavítása, valamint a jegyzőkönyvnek az érdekeltek részéről történő aláírása nélkül. Nem elégíti ki az egyidejűség követelményét az, ha a tárgyaláson a jegyzőkönyv vezetője ugyan jelen van, és valamilyen technikai eszközzel rögzíti a tárgyalás eseményeit, de az elkészült produktum az érintett által nyomban nem olvasható el és javítható ki, illetve nincs lehetőség a jegyzőkönyvnek az érintett általi aláírására, és a jegyzőkönyv egy - a bíróság által - hitelesített példányának átvételére.

            A bírósági tárgyalás anyagának hangfelvétel segítségével történő jelenlegi rögzítési módja inkább hasonlít egy filmbeli paródiához, mint egy magas szintű, a szakmai követelményeket kielégítő, szolgáltató tevékenységhez. A bíró által kezelt, a kor technikai igényeit nem kielégítő, rossz minőségű kazettával működtetett magnóval nem lehet korszerű, a törvény és a peres felek által igényelt minőségű – a közokirattal szemben támasztott követelményeket is kielégítő – tárgyalási jegyzőkönyvet készíteni. Pedig az érintett felek az általuk fizetett illeték ellenében minderre joggal tarthatnak igényt.

            Amennyiben a tárgyalási jegyzőkönyv a hitelesítést követően közokiratnak minősül, úgy aligha lesz tisztességesnek nevezhető az a jegyzőkönyv-készítési folyamat és annak terméke, amely úgy készül, hogy a tárgyalást vezető bíró a tárgyaláson elhangzottakat kézírással jól-rosszul lejegyzeteli, majd időnként azt - a saját gondolatmenetének (prekoncepciójának) megfelelően - tollba(magnóba)mondva technikailag rögzíti, miközben a jelenlévő felektől megkérdezi, hogy az elhangzottakat jóváhagyják-e vagy javítást, pontosítást igényelnek. Az igényelt javításnál, pontosításnál a kazettát visszajátszva már gyakran nem sikerül a bírónak a felvett hanganyagot ott folytatni, ahol a diktált szöveget abbahagyta, így a tárgyaláson a peres felek által elmondottak, a bíró által lejegyzeteltek, illetve a magnóba diktált szöveg, továbbá az ezt módosító, pontosító felek általi kiegészítések, a hanganyagot leíró személy által félrehallott és ennek megfelelően kivitelezett jegyzőkönyv szövegtartalma között olyan lényegi eltérések keletkeznek, amelyet az írott jegyzőkönyvet utóbb kézbevevő peres fél valamelyike joggal fog kifogásolni, kérve a jegyzőkönyv kijavítását.

            A kért kijavítás azonban rendszerint már problémával jár, esetleg a hiba nem is orvosolható tekintettel arra, hogy az elhangzottak és a leírtak közötti eltérés bizonyítása utólag már nem lesz kivitelezhető, egyrészt a másik fél tagadó véleménye, másrészt a hangkazetta letörlése miatt. A bíróságok ugyanis a költségek rosszul értelmezett csökkentésére hivatkozva a kazettát, a hanganyag leírását követően, más tárgyalásnál ismét felhasználják.

            Gyakori, hogy a bíróságok a jegyzőkönyv elkészítésének nyolc napos határidejét nem tartják be, ennek következtében azok a felek, akik részére a jegyzőkönyv nem kerül kézbesítésre a kijavítást eredménnyel már nem is, kérhetik tekintettel arra, hogy mire a jegyzőkönyv elkészül és a hibát az érintett észleli, addigra a kijavításra nyitva álló – az eljárási cselekménytől, azaz a tárgyalás napjától számított – 15 napos törvényi határidő már el is telt.

            A kifejtettekre figyelemmel a tisztességes tárgyalás követelményének az a jegyzőkönyv felel meg, amely a tárgyalással egyidejűleg készül és, amely így szükség esetén, a jelen lévő felek észrevételei alapján azonnal kijavítható, majd a kijavítást követően a felek által aláírva, a bíróság által, pedig hitelesítve a jegyzőkönyvet kért, illetve a törvény szerint feljogosított személyeknek nyomban átadható. Ellenkező esetben a jegyzőkönyv elkészítési dátumaként a kmf. – azaz a tárgyalás napja – jogszerűen nem lenne feltüntethető, ilyenkor a jegyzőkönyv dátumául az elkészítés időpontját kellene rögzíteni, amely viszont már csak a tárgyalás napját követő valamelyik nap lehet.

Budapest, 2008. június 11.

* A publikált változatot lásd a Magyar Polgármester 10. évfolyam, 4. szám - 2008. június - 2. oldalán „A bírósági jegyzőkönyvek jelentősége” cím alatt.