Fogarasi József

Az államigazgatási tevékenység

2006. május 07. vasárnap

Az államigazgatási tevékenység helyi (területi, települési) reformjához…*  

Uniós csatlakozásunk óta nemcsak reális elvárhatóság, hanem államilag garantálandó tagállampolgári igény és követelmény a magyar közigazgatás szolgáltatási és hatósági tevékenysége minőségének, jog- és szakszerűségének, kultúráltságának és megfizethetőségének uniós szintre emelése, illetve e szintnek folyamatos biztosítása.

A közigazgatási tevékenység ellátásának szervezeti struktúrájában jelentős szerepet töltenek be az önkormányzatok. A több mint 3000 települési önkormányzat közigazgatási tevékenysége alapvetően két fő - önkormányzati és államigazgatási - feladat- és hatásköri típusba sorolható. Az önkormányzati tevékenység középpontjában az a helyi közügy áll, amelyben az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Törvény kivételesen a polgármesternek is megállapíthat önkormányzati feladat- és hatáskört. Az alapvető önkormányzati feladat- és hatásköröket az Alkotmány, illetve a kétharmados Ötv. biztosítja és garantálja. Ennek következtében az e körbe tartozó feladat- és hatásköri reformok a parlamenti pártok konszenzusát igénylik. Nem így az államigazgatásiak.

Az önkormányzati struktúra szervezeti és személyi keretei között az államigazgatási feladat- és hatáskörök fő címzettje a jegyző, míg a polgármester ilyen jogkörrel - törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet által - kivételesen ruházható fel. Azonban jelenleg sem az Alkotmány, sem az Ötv. nem tartalmaz rendelkezést kizárólag a jegyzőt, illetve a polgármestert megillető államigazgatási feladatról, hatósági hatáskörről. Mindkét dokumentum feltételes módban fogalmaz: törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek; a polgármester törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. Mindebből viszont az következik, hogy az önkormányzati keretek között folyó államigazgatási feladat- és hatáskörök kétharmados törvények módosítása nélkül is mozgathatók.

Az államigazgatási feladatok és hatáskörök (minőségi) ellátásának fő felelőse a Kormány. E felelősség azonban a közigazgatás két szervezeti (államigazgatási, önkormányzati) alrendszerét konkrétan és közvetlenül is érinti. Az önkormányzatoknál az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület – polgármesteri hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre. A polgármesteri hivatal belső tagolásáról a képviselő-testület dönt az SZMSZ-ben, míg az Ötv. értelmében a hivatal irányítója a polgármester vezetője, pedig a jegyző. 

Ma már teljesen világos és egyértelmű, hogy az ésszerűtlenül szétaprózódott önkormányzati rendszer nemcsak gazdaságtalan, de a közigazgatási tevékenységgel szemben támasztott követelmények közül sem a hazai, sem az uniós igényeknek és elvárásoknak nem tud megfelelni. Az Ötv. adta keretek, pedig – körjegyzőség, társulások – a minőségi igényeket már nem képesek biztosítani. A jelenlegi szervezeti méretek és megoldások mellett nem valósítható meg a hatékony és szolgáltató közigazgatás sem fent, sem lent. Hiányoznak továbbá az elektronikus ügyintézés személyi és tárgyi feltételei is. A jelenlegi körülmények nem vonzóak a magasan képzett, gyakorlattal rendelkező, nyelve(ke)t is beszélő, az igazgatási tevékenységet pártpolitikától mentes szakmának tekintő és élethivatásként szívesen választó, kreatív munkavállalók számára. A mai gazdaságtalan önkormányzati struktúrában nem oldható meg a foglalkoztatott (rugalmasan nem mozgatható) köztisztviselői létszám minőségi díjazása és magas színvonalú technikával történő ellátása. E létező problémák ellenére az adófizető polgárokat megilletik, illetve jogosan igényelhetik az államtól és az önkormányzatoktól, a lakóhelytől, földrajzi és településadottsági tényezőktől nem függő, azonos minőséget produkáló közigazgatást.

Mindezek miatt az egységes közigazgatási reform megkezdése és fokozatos felépítése (bevezetése) nem halogatható tovább. E folyamatban egyszerre kell hozzáfogni az államigazgatás horizontális és vertikális átalakításához, figyelemmel arra, hogy az államigazgatás vertikális reformja nem oldható meg az önkormányzatok területi, valamint szervezeti, tevékenységi reformja nélkül. Ráadásul e kétirányú reform eredményesen csak együtt és egymásra tekintettel vihető véghez.

Mint már a fentiekben említettük az önkormányzatok területi reformja kétharmados többséget igénylő, konszenzusos kérdés. A konszenzus megszerzésére kevés az idő. Éppen ezért az egyszerű többséget igénylő, apróbb lépéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek lényege: amennyiben az önkormányzatok számszerűsége (területük és népességszámuk növelése mellett) belátható (rövid) időn belül jelentősen nem csökkenthető, és ez által nem garantálható a közigazgatási tevékenységben a minőséget is produkálni képes elégséges köztisztviselői létszámnak és a szükséges technikai háttérnek valamennyi településen való azonos minőségű megjelenítése és működtetése, úgy a másik megoldással kell próbálkozni.

Nevezetesen: az eddig önkormányzati keretek között ellátott államigazgatási tevékenységet (a jegyzővel együtt vagy nélküle) a települési (községi) szintről ki kell emelni, és az államigazgatási szintnek nyilvánítandó kistérség hatáskörébe kell utalni. Amennyiben a tevékenységgel együtt a jegyző is kimozdítható a ma hatályos, de ellentmondásokkal terhes jogállásából, akkor a kistérségi államigazgatás új vezetője a jegyző lenne. Ebben az esetben - a továbbiakban - az önkormányzatnál maradó hivatalt elnevezésének megfelelően a polgármester vezetné, feladatát, pedig kizárólag az önkormányzattal összefüggő ügyek döntésre való előkészítése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése képezné.

A másik variáció szerint a jegyző továbbra is az önkormányzatoknál tevékenykedne, de hatóköréből az államigazgatási feladat- és hatáskörök kikerülnének. E megoldás következtében a kistérség államigazgatási tevékenységének vezetőjét a kistérségi igazgató (kistérség-igazgató) titulus illethetné meg.

Budapest, 2006. május 7.

* A publikált változatot lásd a Magyar Polgármester 8. évfolyam, 5. szám - 2006. május - 5. oldalán „Az államigazgatás reformjához” cím alatt.