Fogarasi József

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – az „istálló”, ahol a seprés már nem segít, teljes nagytakarításra van szükség!

2015. október 08. csütörtök

 

 „Nagy tettek kora jön … népi felhatalmazással, a nemzeti célok, az emberek érdekében, ez a néppárti kormányzás alapja …” „Soi deo gloria”

/Orbán Viktor miniszterelnök – 2014. június 6./

 

„ … mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, "odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre" „ … a fő feladat az emberek mindennapi problémáinak kezelése.”

/Orbán Viktor miniszterelnök – 2015. május 29./

 

 

 

Nemzetgazdasági Minisztérium                                      Melléklet: 19 db (21 lap, 42 oldal)

Varga Mihály úrnak

miniszter

 

1051 Budapest,

József nádor tér 2-4.

 

1369 Budapest Pf.: 481.

 

 

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

 

I.

 

A 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Pktv.) 1.§ (2) bekezdése alapján – a Mellékletként csatolt dokumentumokra figyelemmel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) szervezetével, az ügyben eljárt ügyintézőivel és a NAV megbízott elnökével szemben az ügyben lefolytatott – Alaptörvény-ellenes – eljárásuk, illetve szakmai-emberi hozzáállásuk miatt, hivatkozással az Alaptörvény R) cikkének (1)-(3) bekezdéseire – „Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.” ”Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.” „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” – továbbá a XXIV. cikk (1)-(2) bekezdésére – „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.” – utalással a XXV. cikkben foglaltakra – „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.” –

 

panaszt

 

terjesztek elő az alábbi tényállás szerint:

 

1.   a 2015. február 18-án kelt levelemben (P/1.) a NAV-hoz bejelentést tettem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (továbbiakban: NKE) szemben a 2014. évi SZJA bevallás elkészítéséhez szükséges két igazolás 2015. február 1-jég történő megküldésének – az „Igazolás az egyéni járulékalapot képező jövedelmekről és a levont járulékokról a 2014. év időszakára.” című igazolás a mai napig nem érkezett meg – elmulasztása miatt;

2.   a NAV a 2015. március 17-én kelt (P/2.) – a szükséges meghivatkozások (melyik keltezésű és/vagy tárgyú levélre szól a válasz) hiányában beazonosításra alkalmatlan – levelében(?) arról adott tájékoztatást, miszerint a „érkezett bejelentést” (mikor?) hatáskör hiánya miatt áttette a NAV Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóságához” (mikori dátummal?);

3.     a 2015. április 21-én kelt – dr. Magyar Éva főosztályvezetőnek címzett – levelemben (P/3.) bátorkodtam szóvá tenni a NAV – előbbiekben említett levelében megnyilvánuló – tisztességesnek nem nevezhető, szakmailag hanyag és pocsék, a polgárt nem szolgáló tevékenységét;

4.    a NAV 2015. május 21-i (P/4.) válaszlevelében – a korábbi válaszlevelét jogszerűen kiegészítve – arról tájékoztatott, miszerint „a 2015. február 18-án kelt Állampolgári végzés:” című levelem került áttételre a NAV Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóságához;

5.    a NAV a 2015. június 2-i keltezésű határozatában (P/5.)– minden jogi előzmény nélkül a NKE-től 2015. május 26-án a NAV-hoz érkezett(?) bejelentésére hivatkozással – dörgedelmes hangvételben „Elrendelte”(?) 51.723-Ft SZJA előleg, 27.547-Ft nyugdíjjárulék és 11.019-Ft egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék előírását, és ezen összegek megfizetését, anélkül, hogy ezen összegek jogalapját, a viselés jogcímét megjelölte, illetve a befizetések tényéről megbizonyosodott volna. Mindezen összegek levonása azonban a NKE jogszabályban előírt feladata lett volna - melyet a NKE jogsértő módon elmulasztott és - amely durva mulasztásra már a 2015. február 18-án kelt „Állampolgári végzés” című levelemben felhívtam a NAV figyelmét, de e Hatóság a levél íróját mind a mai napig válaszra sem méltatta!

6.   a 2015. június 24-i keltezéssel(az ügyfél által beazonosíthatatlan ügyiratszámra és ügyszámra való hivatkozással) a Hatóság arról értesített (P/6.), miszerint „Ezúton tájékoztatom, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vonatkozásában tett közérdekű bejelentését az adóhatóság kivizsgálta, a szükséges intézkedéseket megtette.” … „Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.”;

7.  a NAV(P/5.) durván jogsértő és szakmailag elhibázott határozatával arra kényszerített, hogy az ügyben - felesleges költségekbe verve magam - ügyvédhez forduljak. A jogi képviselő által - 2015. július 2-ai keltezéssel - előterjesztett „kérelemben” (P/7.) kezdeményeztük a NAV fentebb említett határozatának hivatalból történő visszavonását, mivel a határozat, durva jogsértései és hiányosságai miatt sem a határozattal szembeni fellebbezés benyújtására, sem a fellebbezés alapján történő felül-bírálatra nem alkalmas!

8.   a 2015. július 21-i keltezéssel ellátott (július 21-én postára adott) levelemben válaszoltam (P/8.) a NAV(2015. június 24-ei keltezésű, június 30-i postára-adású, július 16-án kézhez vett) P/6. számú levelére, amelyben felhívtam a Hatóság figyelmét a vonatkozó törvény (Pktv.) 2.§ (4) és 3.§ (1) bekezdéseiben foglalt törvényi előírások kötelező betartására, valamint választ kértem arra, miszerint: az állampolgári bejelentés alapos volt-e vagy sem; amennyiben alapos volt úgy a sérelem orvoslása megtörtént-e; illetve miként kerül sor a bejelentő jogos költségeinek megtérítésére?

9.   a NAV a 2015. július 22-én kelt levelében (P/9.) jogi képviselőmet értesítette, miszerint a NAV-hoz 2015. július 8-án érkezett(?) – az ügyfélnek arról nincs hivatalos tudomása, hogy egy beadványa a NAV-hoz mikor is érkezik!? – általunk (a beadvány keltezése és tárgya megnevezése hiányában) beazonosíthatatlan beadványt a NAV „… fellebbezésnek minősítve … felterjesztette a fellebbezés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez.”  (Arról azonban, hogy ki ez a szerv és milyen ügyféli beadványt minősített a NAV önhatalmúlag fellebbezésnek, a levél egyetlen szót sem tartalmaz.)

10. a NAV 2015. július 28-án kelt - 2015. július 30-án postára adott, általam 2015. augusztus 17-én kézhez vett - beazonosíthatatlan ügyszámú és ügyiratszámú, zagyvaságot tartalmazó Határozata (P/10.) egy, a NAV-hoz, 2015. július 8-án érkezett 5175015824 számú (minderről az ügyfélnek hivatalos tudomása sem lehet, mivel ezek csupán belső, csak a Hatóság által ismert információk) illetékköteles fellebbezésre indult eljárás miatt 5.000-Ft eljárási illeték megfizetésére szólított fel, mellékelve a befizetéshez szükséges csekket. A probléma természetesen sok más mellett az, hogy a Hatóság az illetékfizetésre felszólító határozatát, miért nem a jogi képviselőmnek küldte meg? Így e határozat kézbesítése nem tekinthető joghatályosnak! Másrészt, aki e határozat szövegét elolvassa az bolondgomba nélkül is megbolondul, ennek a határozatnak ugyanis se eleje, se vége, tartalma pedig egy olyan zagyvaság, amelyért készítőjének és kiadmányozóinak van mit szégyenkeznie!

11.  2015. július 29-ei keltezéssel – augusztus 3-i postai feladással(??) – a NAV-tól jogi képviselőmhöz - augusztus 18-ai átvétellel - Végzés (P/11.) érkezett, amelyben a hatóság - más irattal összekapcsolhatatlan iktatószám és ügyszám viselése mellett - kimondta korábbi - (P/5.), ügyszámú? iktatószámú? - határozatának felfüggesztését anélkül, hogy bármit is mondott volna e korábbi határozatának - jog- és ténybeli tévedései miatt - joghatás kifejtésre való alkalmatlanságáról, a benne foglalt tények (forintösszegek) valótlanságáról, az illetékfizetési kötelezettség szubjektív-objektivitásáról!

12.  jogi képviselőm 2015. augusztus 3-ai keltezéssel Panaszt (P/12.) terjesztett elő - a NAV által küldött levéllel szemben (P/9.) - dr. Varga Árpád elnökhelyettes, mb. elnök úrnak címezve, amelyben kifogásoltuk a korábbi, „kérelem”címmel ellátott beadványunk átminősítését, amelyre feltételezhetően azért került sor, hogy az ügyfélen „ütni” lehessen egyet a fellebbezési illeték megfizettetése révén. Hiszen a kérelemmel támadott NAV határozat (P/5.) sem jogilag, sem tartama tekintetében nem felelt meg a hatósági határozattal szemben megkövetelt törvényi feltételeknek. Ennek következtében vele szemben jogszerűen fellebbezést sem lehetett előterjeszteni, így kérelmünk objektíve még átminősítve sem volt képes jogilag értékelhető joghatás kifejtésére, annak „fellebbezésként” történő értékelésre, elbírálásra való felterjesztésre. Kérelmünk (P/7.) ezt a – fellebbezés általi – jogi hatást csak úgy érhette volna el, ha és amennyiben a hatóság a jogi hatás kifejtésére alkalmatlan határozatát visszavonja és úgy a jogszabályoknak, mint a való tényeknek megfelelő, új határozatot hoz, és azzal szemben nyújtottunk volna be általunk akárminek is nevezett beadványt. Elnök Úrtól vagy – legalább – a nevében kiadmányozásra jogosult hivatali vezetőtől, választ a mai napig nem kaptunk! NESZE NEKED JOGÁLLAM!

13. 2015. augusztus 6-ai keltezéssel – augusztus 8-i postai feladással – jogi képviselőm helyett nekem címzett, általam augusztus 26-án kézhez vett levelében (P/13.) a NAV megismételte korábbi álláspontját (P/6.), miszerint „… a közérdekű bejelentés kivizsgálása során lefolytatott adóigazgatási eljárás teljes egészében adózást érintő eseménynek, azaz adótitoknak minősül … megismerésére a közérdekű bejelentő nem jogosult,”  Arról azonban e levél sem tesz említést, hogy ez esetben ki viseli a bejelentő költségét, hiszen így rejtve marad a közérdekű bejelentés, mint jogintézmény lényege: a bejelentésben foglaltak valósak voltak-e vagy sem, a közérdeknek megfelelő állapot visszaállt-e vagy sem? Mindez így, Alaptörvény-ellenes és a korrupció elleni hatékony védekezésre sem alkalmas! Álláspontom szerint a NAV e levelében elfoglalt álláspontjával megsértve a jogrendet, túllépte hatáskörét!

14.  a NAV 2015. augusztus 11-i keltezéssel ellátott – augusztus 14-i postai feladással – jogi képviselőm által szeptember 3-án kézhez vett levelében (P/14.) nem tudni mely beadványunkra – „2015. augusztus 06. napján érkezett” (???) „panaszára” – válaszolva arról adott tájékoztatást, miszerint „… az adózó költségeit az adózó viseli” (bölcs mondás, de milyen költségről is van szó?). Továbbá: „A beadványában foglalt egyéb észrevételeivel kapcsolatban a NAV Közép- Magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Panaszügyek és Közérdekű Bejelentések Főosztályától fog tájékoztatást kapni.” (Nesze semmi ismét, de fogjad meg jól! Mióta is húzódik az ügy kivizsgálása és lezárása? De melyik ügyről is van szó egyáltalán?)

15.  a NAV 2015. augusztus 18.-i keltezésű - 2015. augusztus 24-i postára adással(vajon a törvényi határidők túllépése miatt csupán „vissza dátumozásról” van szó, avagy ennyire impotens a Hatóság, hogy egy postai feladáshoz 6 napra van szüksége?) - jogi képviselőm által augusztus 26-án kézhez vett Végzésével (P/15.) nem tudni, hogy mely ügyszám, iktatószám alatt folyó „hatósági eljárásának ügyintézési határidejét hosszabbította meg 2015. augusztus 27-ei kezdettel 30 nappal”. [A Hatóság e végzése indokolásában az egyetlen ügyfélnek juttatott „álinformáció” - a Hatóság előtt folyó eljárás(ok) beazonosíthatóságához - a végzés 2. oldal legfelső és egyben első bekezdésében olvasható: Ezt követően a NAV Kelet-budapesti Adóigazgatóság Eljárási és Illeték Főosztálya a hatóságunkhoz 2015. július 27-én érkezett 2411698559 iktatószámú levelében intézkedés kérést kért igazgatóságunktól Dr. Fogarasi József László adózó és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkáltató között adó-, adóelőleg megállapítással összefüggésben felmerült vita kapcsán.” Nesze neked adózó, itt a semmi, de aztán ezt is fogjad meg jól, mert különben mindenben te leszel a hibás: de hát az adózó az előbbi két tényről – a 2015. július 27-ei érkezésű és 2411698559 iktatószámú levélről – mit sem tud, mivel az mind a Hatóság kizárólag belső levelezéséhez kapcsolódik!!!]

16.  2015. augusztus 27-i keltezéssel Panaszt (P/16.) terjesztettem elő - a NAV által 2015. július 28-án hozott Határozattal szemben (P/10) - dr. Varga Árpád elnökhelyettes, mb. elnök úr részére dr. Horváth Gabriella osztályvezető kiadmányozó útján, amelyben ismételten kifogásoltam e határozat szakmai silányságát, Alaptörvény-ellenességét, szakszerűtlen és tisztességtelen voltát, továbbá kértem az adóhatósági eljárásnak a panasz elbírálásáig történő felfüggesztését, valamint költségeim megtérítését. Elnök Úrtól vagy – legalább – a nevében kiadmányozásra jogosult hivatali vezetőtől választ a mai napig nem kaptam/tunk! NESZE NEKED JOGÁLLAM!

17.  jogi képviselőm 2015. szeptember 8-i keltezéssel levelében (P/17.)- a NAV 2015. augusztus 11-én kelt, általa szeptember 3-án kézhez vett levelével szemben (P/14.) - dr. Varga Árpád elnökhelyettes, mb. elnök úrnak dr. Szabóné Hurubán Szilvia osztályvezető útján kifogást terjesztett elő, amelyben ecsetelte a Hatóság levelének (P/14.) megfejthetetlenségét, valamint tájékoztatást kért arról, hogy e levél mely keltezésű és tárgyú panaszunkra vonatkozik, valamint arra nézve, hogy az általunk benyújtott panasz alapos volt-e vagy sem, előző esetben pedig a vonatkozó törvény szerint milyen intézkedés(ek)re került sor? Elnök Úrtól vagy – legalább – a nevében kiadmányozásra jogosult hivatali vezetőtől választ a mai napig nem kaptam/tunk! NESZE NEKED JOGÁLLAM, ismét!

18. a NAV – jogi képviselőm helyett – jogsértő módon a nekem kézbesített 2015. szeptember 15-én kelt - szeptember 17-én postára adott, általam október 05-én kézhez vett, beazonosíthatatlan iktatószámú és ügyszámú - levelében (P/18.) arról tájékoztatott, miszerint az Igazgatóságukhoz 2015. szeptember 02. napján érkezett (ezzel az információval az ügyfél ismételten nem tud mit kezdeni) „… panaszbeadványomat a fellebbezés elbírálására jogosult NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságához terjesztette fel.” Nem hiszem, hogy erre bárki is kérte volna a Hatóságot annál is inkább mivel a Panaszok és közérdekű bejelentések intézése nem az adóhatósági eljárás szabályi szerint történik, hiszen anyagi-jogi és eljárás-jogi rendjét is önálló törvény szabályozza! Másrészt a panasz és a közérdekű bejelentés nem illetékköteles, vagy talán éppen ezért lett felterjesztve, hogy az ügyfelet illetékfizetésre lehessen kényszeríteni? Továbbá e panasz címzettje legjobb tudomásom szerint az elnök úr volt, aki helyett Jenei Úrnak nincs döntési jogosultsága, hiszen az elnök úrnak szóló levelek megválaszolására kiadmányozási jogosultsággal nem rendelkezik! (Jó lenne a NAV teljes kiadmányozási szabályzatát a honlapon mindenki számára hozzáférhetővé tenni!) Így arra sincs jogosultsága, hogy felhívjon illetékfizetésre: „Tájékoztatom, hogy a fellebbezéssel érintett 7768744241 számú határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően a fellebbezés illetékköteles.” Ez a NAV levél a miatt is jogsértő és hatálytalan, mivel címzettje és átvevője nem a jogi képviselő, továbbá minden kétséget kizáróan nem határozza meg, hogy melyik ügyféli beadványról is van szó: ez a - „Igazgatóságunkra 2015. szeptember 02. napján érkezett „Panasz adóhatósági határozat ellen” tárgyú beadványával kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom:”- formula ugyanis nem alkalmas az ügyfél általi beazonosításra, mivel az ügyfélnek nincs tudomása arról, hogy beadványa mikor érkezhetett a Hatósághoz és azt milyen szám alatt is iktathatták ott! Továbbá „a fellebbezéssel érintett 7768744241 számú határozat ellen benyújtott beadvány” – legjobb tudomásom szerint – az arra jogosult által jogérvényesen még nem lett elbírálva!

19. végezetül, a NAV-tól legutóbb kapott (P/19.)– 2015. szeptember 19-én kelt, jogi képviselőm által szeptember 29-én kézhez vett – levélre, Igen Tisztelet Jenei Úr csak annyit kívánok Önnek válaszolni, miszerint Ön nem jogosult a NAV elnökének 2015. augusztus 03-ai keltezéssel a jogi képviselőm által írt panaszbeadvány jogszerű elbírálására, tekintettel arra, hogy az Elnök Úr nevében – ismereteim szerint – Ön kiadmányozási joggal nem rendelkezik. Arról pedig nincs tudomásom, hogy beadványomat az Elnök Úr kivizsgálás és elbírálás végett bárhova is áttetette volna!

 

20.    AKKOR MOST HOL IS TART ÜGYEM INTÉZÉSE?

 

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

A fenti I. fejezet alatt nevesített - a mellékelt dokumentumokkal alátámasztott - alábbi pontokban konkretizált problémákban - felügyeleti jogkörében eljárva - szíveskedjék vizsgálatot elrendelni és - a jogszerű állapot helyreállítása végett - a szükséges intézkedés(eke)t megtenni:

 

1. a P/1-19. sorszám alatt - a keltezés dátuma alapján - összerakott, a NAV által keletkeztetett szakhatósági iratdokumentumnak álcázott, „SZARKUPACOT” – e jelzővel illetett értékminősítésért bármilyen nyilvánosság előtt vállalom a jogszerű eljárás keretében lefolytatott vizsgálat során megállapított felelősséget – a NAV iratain feltüntetett ügyszám, iktatószám, ügyiratszám, a hatósághoz érkezett és a hatóság által iktatott 10 jegyű számsor alapján, idő és tartalmi sorrendbe rakva - a felügyeleti szerv részéről a témát ismerő, a vonatkozó jogszabályokat pedig értő - VALAKI, tegye végre az ügyfél számára (is) értelmezhetővé és fogyaszthatóvá;

 

2. milyen objektív és szubjektív mulasztásokra, szakmai hiányosságokra, emberi hozzáállásra visszavezethető okok játszhattak szerepet abban, hogy a 2015. február 18-án kelt levelemben (P/1.) felvetett jogsértő mulasztás – a felelősök szankcionálása mellett – mind a mai napig nem került jogszerű, megnyugtató elbírálásra és rendezésre;

 

3. kerüljön megnevezésre az a jogszabályi hely, amely az Alaptörvény és a Pktv. kétharmados rendelkezéseinek ellentmondva – segítve a korrupció elkendőzését – nem teszi lehetővé annak kimondását és írásos nevesítését, miszerint a bejelentő által előterjesztett közérdekű bejelentés alapos volt vagy sem;

 

4. nyerjen konkretizálást a Ket. azon rendelkezése, amely lehetővé teszi a 2013. évi CLXV. törvény (Pktv.) alapján, közérdekű bejelentésként előterjesztett – és a NAV által e minőségében befogadott – beadványnak utóbb, a beadvány elbírálására jogosult/köteles szerv által történő átminősítési lehetőségét, jogosultságát. (Azaz, az ügy, amely közérdekű bejelentésként indult, milyen jogszabályi rendelkezés alapján kerülhet a Ket. hatálya alá, amelynek következtében a bejelentőnek illetéket kellene fizetnie? A Pktv. ugyanis egyetlen szervezetet sem hatalmaz fel az ügy átminősítése jogával, csupán azt teszi lehetővé, hogy: „Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell.” Márpedig az általam előterjesztett bejelentés ügyében sem áttétel elrendelésre, sem arról szóló értesítés küldésére - mindeddig - nem került sor.) Kérem az illetékfizetési kötelezettségről szóló NAV határozat visszavonatását.;

 

5. szükséges a közérdekű bejelentés ügyében keletkezett költségek viselése tekintetében a téves és az Alaptörvénynek – „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.” – is ellentmondó NAV által elfoglalt álláspont – „az adózó költségeit az adózó viseli” (P/14.) – felülvizsgálata, hiszen e költségek nem az adózó, annak mulasztására vagy jogszerűtlen eljárására visszavezethető okok miatt álltak elő, hanem az általa előterjesztett közérdekű bejelentés kapcsán. A megfizetendő költség ugyanis, egyrészt egy állami szerv az NKE jogsértő mulasztása; másrészt a NAV időhúzó, bürokratikus, saját maga számára is átláthatatlan, az ügyet nem intéző, hanem bonyolító, szubjektív és tisztességesnek nem nevezhető eljárása miatt keletkezett. A közérdeket sértő állapotot bejelentő polgárt azért nem érheti kár (a levelezéssel és a jogi képviselő igénybevételével összefüggő költségek formájában), mert a bejelentés intézésének bürokratizmusával egy 30 nap alatt és egyetlen intézkedéssel lezárható ügyben a létszámában túlduzzasztott, elbürokratizálódott, önmaga fontosságát állandóan önigazoló szervezet (NAV) a labdát belső szervei által ide-oda dobálva képtelen volt érdemi döntést hozni. E költségek viselése tekintetében a döntő tényező: a bejelentés alapos volt-e vagy sem! Amennyiben e kérdésben a NAV – jogsértő módon – adótitokra hivatkozva nem hajlandó nyilatkozni, úgy a teljes költséget – a felügyeleti szerv döntésének megfelelően – az államnak kell viselnie.

 

6. elfogadhatatlan az a NAV-nál fennálló állapot, miszerint az elnöknek címzett levelek az elnökhöz nem jutnak el, illetve az azt előterjesztő személy nem kap információt arra nézve, hogy az elnöknek írt beadványa intézésre, kire lett szignálva, illetve az elnöki válaszlevelek kiadmányozására ki jogosult. Az elmúlt évek során a NAV elnökéhez általam előterjesztett több tucat levelemre az elnöktől vagy legalább a nevében eljárni és kiadmányozásra jogosult személytől még egyetlen egyszer sem kaptam írásos választ! E tényen még a felügyeleti szervnek is érdemes elgondolkodnia és e helyteleníthető gyakorlat megszüntetése végett cselekednie!

 

 

II.

 

A 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Pktv.) 1.§ (3) bekezdése alapján – a Mellékletként csatolt dokumentumokra figyelemmel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) szervezetével, az ügyben eljárt ügyintézőivel és a NAV megbízott elnökével szemben az ügyben lefolytatott – Alaptörvény-ellenes – eljárásuk, illetve szakmai-emberi hozzáállásuk miatt, hivatkozással az Alaptörvény R) cikkének (1)-(3) bekezdéseire – „Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.” ”Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.” „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” – továbbá a XXIV. cikk (1)-(2) bekezdésére – „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.” – utalással a XXV. cikkben foglaltakra – „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.” –

 

közérdekű bejelentést

 

terjesztek elő az alábbi tényállás szerint:

 

1.   Miért nem található meg a NAV honlapján a NAV-nál előterjesztett panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok intézésének, kiadmányozásának belső rendjéről szóló szabályzat, avagy elnöki utasítás? Ennek láthatóvá és olvashatóvá tétele nagyban elősegítené az említett tárgykörben a NAV ügyintézésének társadalmi kontrollját.

2.    Miért nem rendelkezik a NAV kiadmányozási szabályzattal, ha pedig rendelkezik az miért nem található meg a NAV honlapján? Jelenleg az ügyfél képtelen átlátni a NAV által számára írt és részére megküldött levelek és más dokumentumok aláírási jogosultságának, kiadmányozásának rendjét, szabályosságát.

 

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

Kérem, szíveskedjék a fenti II. fejezet 1-2. pontjaiban nevesített kérdéskör teljesíthetőségét megfontolni, megvalósításukra/megalkotásukra, illetve közzétételükre – a bejelentésben foglaltak megküldésével pedig – a NAV elnökének figyelmét felhívni.

 

 

III.

 

A 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Pktv.) 1.§ (2)-(3) bekezdései alapján – a Mellékletként csatolt dokumentumokra figyelemmel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) szervezetével, az ügyben eljárt ügyintézőivel és a NAV megbízott elnökével szemben az ügyben lefolytatott – Alaptörvény-ellenes – eljárásuk, illetve szakmai-emberi hozzáállásuk miatt, hivatkozással az Alaptörvény R) cikkének (1)-(3) bekezdéseire – „Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.” ”Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.” „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” – továbbá a XXIV. cikk (1)-(2) bekezdésére – „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.” – utalással a XXV. cikkben foglaltakra – „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.” –

 

javaslatot

 

terjesztek elő az alábbi tényállás szerint:

 

1. Ellenőrizhetőségi, célszerűségi, szakszerűségi és praktikus szempontokra is figyelemmel javaslom, hogy a NAV-hoz érkező adószámmal/adóazonosító számmal rendelkező személyek által előterjesztett beadványok iktatása erre az adószámra felfűzve (adószám/évszám/sorszám stb.) történjen a jövőben. Így mind az adóhatóság, mind az ügyfél számára átlátható és könnyen nyomon követhető lenne az ügyirat vándorútja a Hatóság különböző belső szervezeti egységei között a mai követhetetlen jelöléssel szemben (iktatószám, ügyszám, ügyiratszám).

2.    Javaslom belső normatív szabályzatban azon szakszerűségi és célszerűségi elvnek kötelezővé tételét, miszerint a NAV által az ügyfélnek küldendő írásbeli dokumentumai ne az ügyféli beadványnak a Hatósághoz való érkezése napját és iktatószámát hivatkozzák meg, hanem az ügyfél által előterjesztett beadvány keltezési dátumát és az ügy tárgyát/rövid tényállását.

3.    Javaslom a NAV munkatársainak szigorúbb és folyamatossá tett szakmai, etikai ellenőrzését és az Alaptörvényben foglaltak – „az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.” – megsértőivel szemben következetesebb intézkedések alkalmazását (akár felmentését). Amennyiben az ügyintéző mulasztása, jogsértő tevékenysége az ügyfélnek felesleges kiadásokat okoz, úgy legyen köteles azt saját anyagi eszközei terhére az ügyfélnek megtéríteni!

4.   A NAV mindenkori vezetője, elnöke (és fogadóórája)az ügyfél számára legyen látható és elérhető.

5.    A NAV jelenleg - önmagát vízfejjé duzzasztott - indokolatlanul magas létszáma kerüljön felülvizsgálatra, a szervezet által kialakított és követni már maga sem képes túlbürokratizált eljárási rendje pedig racionalizálásra.

 

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

Kérem, szíveskedjék a fenti III. fejezet 1-5. pontjaiban nevesített javaslat teljesíthetőségét megfontolni.

 

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

Kérem, a fenti I-III. szerkezeti részre tagolt bejelentésemben foglaltak vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti kivizsgálását, a vizsgálat befejezését követően pedig a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - szóló írásbeli értesítésemet.

 

Budapest, 2015. október 08.

 

 

Tisztelettel:

 

 

Fogarasi József

bejelentő

www.fogarasijozsef.hu

 

 

 

 

Az idő múlása, és a fejlemények:

 

 

Egyik jogászismerősöm, ki honlapomat – nagyobb érdeklődés mellett – olvasni, az egyes írásaimban felvetett problémák és visszásságok sorsát pedig figyelemmel szokta kísérni, november 14-i találkozásunk alkalmával nekem szegezte a kérdést: kaptam-e már választ a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, ne adj Isten magától a minisztertől? Helyettük is pironkodva ismertem be kényszeredetten, hogy bár a hatályos 2013. évi CLXV. (Pktv.)törvény 2. § (1) bekezdése szabta - A panaszt és a közérdekű bejelentést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. - 30 napos határidő már eltelt, de a miniszternek címzett és részükről 2015. október 13-án átvett beadványomra nemhogy választ, de még arról sem kaptam értesítést, miszerint a beadványomat átvették és a szükséges elolvasásához – bokros teendőik mellett – legalább már hozzáfogtak. Sőt, azt a jogszabályi „szívességet” sem tették meg, hogy a törvény, vonatkozó előírása - 2. § (2) bekezdése - szerint legalább tájékoztatót küldjenek: „Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.”

Na, ugye! Megmondtam, e regnáló hatalomtól semmi jóra ne számíts, csak azt a jogszabályt, rendelkezést tartják meg, ami számukra kedvező, de tőled és az alattvalóktól minden előírás követését és megtartását büntetés terhe mellett számon kérik, akár csúsztatásos és mandineres módon is: „mit kérünk, jogszabály nem tiltja!” Hogy a nyavalya egye meg őket! De azt, hogy e hivatkozott „nem tiltja” rendelkezést a jogalkotó sehol nem írta le, sem jogosítványként, sem kötelezettségként az már senkit nem érdekel! Az igazadért pedig, az Alaptörvényre hivatkozva, miszerint - Az Alaptörvény és a jogszabályok kötelezőek, azaz - az írott és az olvasható jogszabályi rendelkezéseket kell mindenkinek betartania, fordulhatsz bármelyik állami vagy civil jogvédő „sóhivatalhoz”, eredményre úgysem jutsz! Apropó, „sóhivatal” egy lehetőség még adott: az alapvető jogok biztosáról szóló egyik 2011. évi törvény lehetővé teszi, hogy a közérdekű bejelentő az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében beadvánnyal forduljon az alapvető jogok biztosához! Miért nem élsz vele?

Igen, ismerem ezt a szabályt a 2011. évi CXI. törvény 38/C.§-a valóban tartalmaz ilyen lehetőséget. („A közérdekű bejelentő az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében beadvánnyal fordulhat az alapvető jogok biztosához, ha

a) a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti eljárásra jogosult szerv (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv) a közérdekű bejelentést megalapozatlannak nyilvánítja,

b) a közérdekű bejelentő a vizsgálat eredményével nem ért egyet,

c) a közérdekű bejelentő álláspontja szerint az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentést nem vizsgálta ki teljes körűen.”)

De bevallom, nem vagyok jó véleménnyel erről a polgárt „védő” jogintézményről. Ez az intézmény csupán a nevében „BIZTOS”, egyébként bizonytalan lábakon áll: ez év július 21-én írásban fordultam hozzá, hasonló jellegű problémával és bár beadványomat a biztosi hivatal - 2015. július 27-én - átvette, megérkezéséről, illetve a probléma megvizsgálásáról, vagy annak eredményéről, a Biztos esetleges intézkedéséről, értesítést (29.§) a mai napig nem kaptam!

 

 

EGYELŐRE ENNYIT AZ ALAPTÖRVÉNY ÁLTAL ÍGÉRT JOGÁLLAMRÓL, ANNAK MŰKÖDÉSÉRŐL! 

 

Budapest, 2015. november 14.

 

 

 

 

 

További fejlemények:

 

Tekintettel arra, hogy Miniszter Úr füle botját sem mozgatta annak érdekében, hogy az Alaptörvény és a hatályos jogszabályok követelményei szerint, valamint főnöke, a Miniszterelnök ígérvényének megfelelően – mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, "odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre" „ … a fő feladat az emberek mindennapi problémáinak kezelése.” – végre egy keveset az „emberek” problémáival is foglalkozzon, különösen, ha az a politikai és szakmai felügyeletére bízott Hatósággal, a NAV-val van összefüggésbe, amelynek pofátlansága már annyira határtalan, hogy tarthatatlansága ellen már a hatalomnak is kellene végre valami érdemlegeset is tennie. Észrevételeimet, javaslataimat leírtam, valamint kértem Miniszter Úrtól, hogy a NAV által produkált értelmetlen és összefüggéstelen irathalmazt a felügyeleti szerv részéről értelmezze valaki. Úgy tűnik ők sem értik, hiszen ellenkező esetben az október 13-a óta eltelt idő alatt annyira csak futotta volna a Minisztérium hivatali szervezetétől, hogy Miniszterük nevében – mentve őt az elkövetett jogsértés miatt – legalább annyit írjanak, miszerint a beadványt megkapták és a válaszra várjak türelemmel, a legközelebbi általános választásokig, amikor is esetleg ismét szükség lesz a polgár szavazatára. Bár a vonatkozó – 2013. évi CLXV. – törvény kötelezettségként nem ezt írja elő mindenki számára:

 

 

2.§ (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.

 

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

 

Mivel a Címzettől 2015. november 17-éig részemre semmilyen formátumú üzenet nem érkezett, jogállami jogaim védelme céljából ügyvédhez voltam kénytelen fordulni. Jogi képviselőm 2015. november 18-ai keltezéssel (november 19-i postára adással) levélben kért tájékoztatást (1. kép) a válaszadási mulasztás okáról, valamint beadványom elbírálásának várható időpontjáról. Csak reménykedem, Miniszter Úr lesz olyan gáláns, hogy mulasztásának anyagi következményeit viselve az ügyvédi költségeket zsebből kifizeti, de ha erre mégsem telne neki, akkor legalább intézkedik kiadásaim állami költségvetés általi kiegyenlítése iránt?

 

Ebbéli reményem az idő múlásával azonban egyre halványodik, hiszen ma már december 7-ét írunk, és a HELYZET VÁLTOZATLAN!

 

Budapest, 2015. december 07.