Alkotmánybíróság – a tényleges szeplők ellenére lehetünk-e szeplőtelenek?!
- 2015. május 07. csütörtök
Nem tudom, ki hogy van vele, engem mód felett zavar, ha a „valami”, ténylegesen nem „valami”, csupán annak látszik. Ennek következtében nem szeplőtelen az, akin a szeplők még csak nem is takarhatók! Ha tehát a kóser követelmény, a paszul elfogadhatatlan!
Olvasom az Alkotmánybíróság (AB) teljes ülésének április 20-án kelt, csont nélkül elfogadott határozatát, majd az aláírókra tévedve nem akarok hinni a szememnek, 15 személy helyett csupán 14 aláírást látok. Micsoda skandalum, csattanok fel, hiszen az alaptörvényi kőtábla kijelentő módban fogalmazott parancsolata [24. cikk (8) bekezdése] szerint „Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület...” De akkor hol van a 15. tag? Zagson, mondaná az egyszerű paraszt! Mivel „paraszt” minálunk mán csak a közéletben létezik, a hiánynak személyesen igyekeztem okát lelni. Alkotmányos mulasztás, avagy csupán egy, az iskolai kötelező foglalkozásról igazoltan/igazolatlanul távol-maradó személyről van szó?
A téma dokumentumai szerint a hiányzók tekintetében nyilvántartás vezetésére az AB-t jogszabály nem kötelezi. Sőt, a testület tagjának távolmaradását, s okát előre még csak be sem kell jelentenie. Ha ezt az illető véletlenül mégis megtenné, azt – nyilvántartás hiányában – nem lehetne hol rögzíteni. A hiányzás tényére az AB határozatok sem utalnak. Jogszabályi előírás hiányában a testület tagjai még „üzenő/ellenőrző” füzettel sem rendelkeznek! Mindezek következtében az AB tagok ülésről való távolmaradásáról a „szülők” (a választópolgárok) hivatalos tudomást sem szerez(het)nek. Így a mulasztás következmény nélkül is maradhat? Sőt, az így kiesett munkaidő talán még az illetményből sem kerül levonásra? De mi szükség is lenne e téren szorgoskodásra, hiszen a taláros testületet és tagjait senki sem ellenőrzi?
Az említett hiányzás mögött most azonban egy súlyos hiányosság húzódik. Az Országgyűlés ugyanis a 2015-ben elnöki és tagi mandátumának lejárta miatt távozó Paczolay Péter helyére – 2014. december 1-én Lenkovics Barnabás személyében – 2015. február 25-i hatállyal csupán új elnököt választott, de a 15. tag helyének betöltéséről – bár megtehette volna – mindeddig nem döntött. Igaz, csak mostanság vált biztossá a korábbi elnök/tag nagyköveti „elhelyezése” s addig, biztos, ami biztos elv alapon, a helyet a törvényhozó üresen hagyta. E tényt az AB minapi honlapja is visszaigazolja. Így viszont az AB, mint intézmény - a kettős mérce szerint - ugyan tekinthető jogszerűnek, de jogállaminak és kósernek semmiképp! Az AB ugyanis csak mind a 15 tag megléte esetén válik legitimmé és alkotmányosan működőképessé.
Persze az AB új elnökének – eddigi tevékenységére – nem csupán az üres hely, de az AB által hozott saját – 3/2007.(II.20.) Tü. – határozatában foglaltak be nem tartása, illetve szembemenetele miatt sincs miért büszkének lennie. A vonatkozó iratok szerint e határozat még napjainkban is hatályos, így tartalmával az elnök úr is tisztában van. Ennek értelmében „2. Az alkotmánybírói tisztséggel nem összeférhetetlen a tanszékvezetői és a szakfelelősi megbízatás. 3. A dékáni, dékánhelyettesi, rektori, rektorhelyettesi megbízatás betöltése összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztséggel.” Hogy miért e különbségtétel az egyes egyetemi funkciók között, érthetetlen? Lehet, hogy ebben az anyagiak is döntő szereppel bírnak? A tényt azonban, miszerint az alkotmánybírói jövedelemből (esetleg) tisztességgel nem lehet megélni, a jelölés elfogadása előtt lett volna ildomos mérlegelni? Ugyanis az intézetvezetői, a tanszékvezetői, szakfelelősi stb. megbízatás jogi, etikai, személyes-baráti jellege miatt szintén alkalmas lehet az alkotmánybírói tisztség presztízse, tekintélye, mindenekfelett-állósága követelményének beárnyékolására.
Az AB azonban arról sem vezet nyilvántartást, hogy tagjai közül, ki, mely felsőoktatási intézményben, milyen minőségben lát el oktatói, kutatói feladatot. De úgy tűnik, arról sincs tudomása a taláros testületnek, s elnökének, hogy közülük ki/kik töltenek be az alkotmánybírói tisztséggel összeférhetetlen megbízatást? Az AB hivatalos honlapja szerint ugyanis dr. Varga Zs. András 2013 szeptembere óta a PPKE Jog- és Államtudományi Kar dékánja. Összeférhetetlenségi eljárásról viszont nincs tudomásunk?
Így aztán már nincs mit csodálkozni, ha a katedrához szokott alkotmánybíró megfeledkezve a talár és a nyakában viselt Aranybulla jelkép és szimbólumrendszer diktálta követelményekről egy-egy határozatból - nevet ugyan nem említve, de „bátorságot” és fáradtságot nem kímélve - kiszól a beadványozókhoz és „megdorgálja” őket, ráadásul azon tevékenységükért, amelyhez a jogot és felhatalmazást az alkotmány, más alkotmányos jogszabályok, illetve az AB saját ideiglenes ügyrendje biztosította. Ez történt a 773/D/2006 számú határozat esetében is. Az objektív és pártatlan tartalmú döntésben az egyetemi katedrán ki nem élt szubjektív oktatói, tudományos-kutatói és szépírói ambíciók is helyet kaptak. Az AB, amit az egyik kezével nyújtott, azt a másikkal vissza is vette, elmarasztalva egyúttal az indítványozókat.
Mindezek ismeretében elvben, akár az AB hivatalba lépett új elnöke MTI-nek nemrég adott nyilatkozata is megállná helyét: „A jogállam szakadatlan tanulási folyamat…”. Egy kiegészítéssel: mindezt nem az Alkotmánybíróságon kell megkezdeni!
Budapest, 2015. május 7.
Fogarasi József
közéleti szakíró
A téma eredeti változatát lásd a Blogban „Alkotmánybíróság – a látható szeplők ellenére a testület szeplőtelen?!” cím alatt (2015.05.06.).
Megjelent: Népszava - 142. évfolyam 112. szám - 2015.május 14. csütörtök p. 13. "Szeplős szeplőtlenek" cím alatt, valamint a Népszava Online kiadásában is.
Látogatók száma
a mai napon: | 35 | |
a héten: | 359 | |
a hónapban: | 1203 | |
összesen | 435239 |