Fogarasi József

Közigazgatási látlelet

2014. február 23. vasárnap

 

 

Dr. Navracsics Tibor úrnak

közigazgatási és igazságügyi miniszter

 

1357 Budapest, Pf. 2

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

A 2013. évi CLXV törvény 1.§ (2) bekezdése alapján

 

panaszt terjesztek elő

 

az alábbi tényállás szerint:

 

A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések szerint valamennyi munkáltató, kifizető köteles a 12M30 sz. minta alapján igazolást kiállítani és azt minden év január 31-ig az érintett adófizető személy részére megküldeni adóbevallásának elkészítése és benyújtása végett. A vonatkozó jogszabály – bármennyire is sajnálatos – de jelenleg még az Ön által vezetett Minisztériumra is kötelező.

 

Mindennek ellenére a szóban forgó kifizetői összesített igazolást a 2013. évi személyi jövedelemadó bevallásom benyújtásához - az előírt 2014. január 31-i határidő lejártáig - nem kaptam kézhez. Ráadásul ma már 2014. február 23-át írunk, és még mindig nem rendelkezem e - szükséges - dokumentummal. Így, az Önök mulasztása miatt nem tudok az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak eleget téve a közös szükségletek fedezéséhez teherbíró képességem szerint időben hozzájárulni, pedig az ehhez szükséges adónyomtatványokat a Nemzeti Adó és Vámhivatal jóvoltából már 2013. január 13-án kézhez vehettem. Szerettem volna hazafias és jogszabályi kötelességem elsők közötti teljesítésével én is azok közé kerülni, akiknek köszönhető az oly sokat és sok helyen hangoztatott jelszó tartalmi kiteljesülése, miszerint MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT. Minderről a magasztos érzésről az ország jogkövetésében és jogalkalmazásában élenjáró, vezető Minisztériuma jóvoltából lemaradtam!

 

Így aztán az ország közigazgatási teljesítményének minőségi színvonala - a kincstári optimizmus ellenére is - aligha hihető, hogy a magyar népi mondás szerinti béka bizonyos része felett van.

 

Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy e panaszbejelentésem alapján megküldendő Igazoláson „hiteles” dátumként vajon mely időpont fog szerepelni: a 2014. január 31. avagy a tényleges időpont szerinti dátum, amely a törvényesség érvényesülése esetén e levél dátumához – 2014. február 23. – képest csak későbbi lehet?

 

Budapest, 2014. február 23.

 

Tisztelettel és köszönettel

 

s egyben, emlékeztetve Önöket (is) az Alaptörvény Nemzeti hitvallásában írtakra:

 

„Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”

 

 

                                                                                                                                    dr. Fogarasi József

                                                                                                                              panasztevő

 

 

További fejlemények:

 

Sejtésem és megérzésem ezúttal sem hagyott cserben, a fentiekben a panasz tárgyává tett ügy megítélése tekintetében. Igaz az egyszerű emberek vélekedése a hatalomról: teljesen mindegy, hogy ki, vagy kik gyakorolják azt, a közigazgatás koreográfiája, kétszínűsége, hatalmaskodása és sunyisága kis hazánkban, évtizedek óta egy jottányit sem változott. Hiába az agyondíszített kirakat: az alaptörvényi hevület - a Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezett magyar államiságra való büszkeségünk - a kereszténység nemzetmegtartó szerepében való tetszelgésünk, a magyar ember változatlanul lop-csal-hazudik. A közszolgálatból és a közigazgatásból – mellveregetésünk ellenére – továbbra is csak a lényeg: a rend, az igazság; a polgárok állam általi – jó értelemben vett – szolgálata, ügyeinek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése - tévedés esetén pedig a polgár, az ügyfél megkövetése és a hatóság által neki feleslegesen okozott költségeinek önkéntes megtérítése, jelenleg is - hiányzik!

 

Fejétől büdösödik a hal…, tartja a szólás, nem véletlenül. Vajon elvárható-e a közigazgatás alsó és középső szintjétől - ahol a munka és az ügyfélszám is jóval nagyobb - a tisztességes, igazságos és visszaélés nélküli ügyintézés (igazgatási munka végzése), ha és amennyiben mindez, a felső szintű közigazgatásnak, és azon belül is a - mindezen „lózungért” és a „Jó állam” megálmodásának megvalósításáért - az előbbiekben nevesítettek tekintetében felelősséget viselő, a kormányzati munkában vezető szerepet betöltő végrehajtó szervnek – a közigazgatási és igazságügyi minisztériumnak – sem sajátja?

 

Elfogadható-e az „igazság” szót nevében hordozó miniszteriális közigazgatási szervtől, hogy a törvényhozó hatalom által megalkotott törvényi szabályokat áthágja, illetve azokat büntetlenül megkerülve, olyan látszat keltésen, mintha nála minden rendben lenne?  Pedig a gránitszilárdságú Alaptörvényben az olvasható: Magyarország független, demokratikus jogállam, az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

 

Mindezek ismeretében vajon milyen jellegű jogszabálysértésnek minősül, ha a törvény egy feladat teljesítésére (minden év január 31.) határidőt ír elő, de azt a kötelezett nem teljesíti, illetőleg okiratilag dokumentált módon azt a látszatot kelti, mintha teljesíttette volna? És a mindezért viselendő felelősség mértéke tekintetében van-e különbség, aközött, ha mindezt egy állami, avagy egy magáncég (szerv) követi el?

 

Azaz mi a büntetése annak, aki egy közokiratot esetleg visszadátumozva állít ki, illetve akkor, ha a kérdéses okirat dátumozásával (2014.01.26.) (1. kép) „csupán” azt a látszatot kelti, mintha részéről a jogszabályi előírások megtartásra kerültek volna, hiszen a kiállított dokumentumok keltezéséből erre (is) lehet következtetni? Vagyis a 13M30 (a panaszban tévesen rögzített) számot viselő okirat kiállítási dátuma (2014. január 26.), még valóban 2014. január 31-e előttről származok (1. kép), csakhogy a vonatkozó törvényi rendelkezés nem az igazolások kiállítási, hanem a kifizető által kiállított okiratnak az adózóhoz való eljuttatása dátumaként határozza meg a január 31-ét. Esetünkben tehát a január 26-ai dátummal kiállított okiratot az adózónak az említett január 31-ei határnapig kézhez is kellett volna kapnia. Mindez azonban nem így történt: a 2014.01.26. keltezésű igazolás egy 2014. január 30.-ai keltezésű kísérőlevél (2. kép) mellékletét képezve csupán 2014. február 11-én került postára adásra (3. kép), melyet az adózó a postás hanyag munkájára visszavezethetően csak február 26-án tudott kézhez venni. A január 30-ai keltezésű levél esetében az adózó a KIM-től azonban joggal várhatta (volna) el az igazolásnak, futár által történő kézbesítését. Az a tény pedig, hogy az egyik, hatalmi prioritással rendelkező miniszteriális közigazgatási szervnél (KIM) a mindennapos tevékenység részét képező - a január 30-ai keltezéssel ellátott kísérőlevél és annak mellékletének - postai feladáshoz 12 nap szükségeltetik, önmagáért beszél. Ennél a szervezetnél – vonható le az általános, de a szakmai következtetés is – vagy túl sokan vannak és egymást akadályozzák az eredményes munkavégzésben, vagy túl sok a baráti holdudvarhoz tartozó alkalmatlan és hasznavehetetlen személyek száma, avagy porszem került az irányítók fogaskerekei közé és nincs kéznél a karbantartó szakember!

 

Az pedig, hogy a kifizető KIM felülbélyegzett és a kísérőlevélhez csatolt válaszboríték nélkül „kéri” fel az adózót az igazolás egyik, általa aláírt példányának visszaküldésére (2. kép) – az adózó nyakába varrva ennek valamennyi költségét – már minden képzeletet és „pofátlanságot” felül múlva a szolgáló/szolgáltató közigazgatás abszurditása kategóriájába sorolódik!

 

Így fordulhat elő, hogy a kormányváltást sürgető polgár kormányváltás alatt elsősorban az ilyen és ehhez hasonló intézmények és hatóságok átalakítását, személyi állományának lecserélését érti és követeli. Talán érthető és jogos elvárásként!

 

Budapest, 2014. február 28.