Fogarasi József

Nemzeti Nagyjaink iránti tiszteletlenség …

                                                                               

Nemzeti Nagyjaink iránti tiszteletlenség …*

 

 

 

Nemzeti Nagyjaink iránti tiszteletlenség …

… az ötletszerű jogalkotásra épülő NER következménye

 

 

 

Országos Széchényi Könyvtár

Dr. Sajó Andrea

főigazgató

                                                                                                                               Melléklet: 3 lap, 6 oldal

Budapest
Budavári Palota, F ép.
1827

 

 

Tisztelt Főigazgató Asszony!

 

 

A 2004. évi XXIX. törvény 141-143.§-aiban nevesített rendelkezések alapján

 

közérdekű kérelmet, valamint közérdekű bejelentést

 

terjesztek elő az alábbiak szerint:

 

 

1).           A 2012. augusztus 31-én – Ikt.sz: 367/K/6/2012, Ny.sz: 67/III/2012. szám alatt – kelt válaszlevelének 4. pontjában arról kaptam tájékoztatást, miszerint a „60/1998.(III.27.) Kormányrendelet a kiadványok beszolgáltatásának elmulasztásáról is rendelkezik.” Ezen információ birtokában viszont aligha magyarázható elfogadható módon, hogy Önök (az Országos Széchényi Könyvtár, a továbbiakban: OSZK) „A kötelespéldányok beküldését elmulasztó szolgáltatókat (nyomdák, kiadók) – lehetőségeikhez mérten …” miért csupán értesítik a hiányosságokról és miért nem lépnek fel velük szemben a jogszabály szigorával, illetve mulasztásuk esetén a kötelespéldány szolgáltatásának kikényszerítése végett miért nem fordulnak az illetékes felügyeleti szervhez, vagy bírósághoz ahelyett, hogy eltűrik a tudomásukra jutott jogellenes tényhelyzet fennállását: példaként említve a konkrét esetet, amelynek értelmében a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem az általa 2009-ben ISBN 978-963-7060-84-7 szám alatt kiadott – „Közigazgatási füzetek. Helyi önkormányzatok” – mű kötelespéldányait mind a mai napig Önök felé nem szolgáltatta? Avagy egyes kiadóknak, nyomdáknak mindent szabad, illetve Önök szabadon mérlegelve döntenek/dönthetnek arról, hogy mely szervek törvénysértései felett lehet (célszerű, muszáj) szemet hunyni?

 

 

Az 1). pontban foglaltakra tekintettel

 

 

a)     Kérem - a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai alapján - annak kivizsgálását, hogy milyen belső okok, körülmények, hiányosságok, mulasztások eredményezték, hogy a 2012. május 9-én kelt levelem kézhezvételéig nem volt tudomásuk arról, hogy a 2009. októberben előzetesen kiadott ISBN szám alatt megjelent mű kötelespéldányai Önökhöz nem érkeztek meg; ha viszont a mulasztásról már levelemet megelőzően is tudomással bírtak úgy mit tettek a mulasztó irányában a mulasztás orvoslása véget, illetve miért nem éltek - a 60/1998.(III.27.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdésének alkalmazásával - a jogalkotó biztosította kötelespéldány-vásárlás lehetőségével?

 

b)     Kéremaz információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Ijtv.) - 3.§ 5-6. pontja és a 26.§ (1)-(3) bekezdései - alapján papíros adathordozón a 29.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a kötelespéldányok beküldése kötelezettségének ellenőrzéséről szóló belső szabályzat, a 2099-2010-2011-(2012) években végzett ellenőrzésekről készített jelentések jegyzőkönyvei, valamint az ellenőrzések tapasztalatait és további feladatait tartalmazó éves összefoglaló jelentések - hiteles másolatainak - lakcímemre történő megküldését.

 

c)      Továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Ijtv.) - 3.§ 5-6. pontja és a 26.§ (1)-(3) bekezdései - alapján papíros adathordozón a 29.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül - kérem a 2012. május 9-ei levelem kézhezvételét követően a fentiekben nevesített ISBN szám feltüntetésével kiadott/megjelent mű kötelespéldányainak elmulasztott szolgáltatása miatt a már említett kormányrendelet 7.§ (2) bekezdése alkalmazásával összefüggésben Önök által megtett intézkedések hiteles írásos másolatainak lakcímemre történő megküldését.

 

 

2).A kötelespéldánnyal összefüggő hatályos joganyagot tanulmányozva az a véleményem, hogy az Önök által alkalmazott és válaszlevelükben felém meghivatkozott a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet ma már meghaladott és egyebekben jogszabálysértő is.

 

Egyrészt e kormányrendelet preambulumában szereplő felhatalmazást adó egyik jogszabály - a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény - már nincs hatályban, a másik - az 1997. évi CXL törvény - pedig nem a sajtóról, sajtótermékekről, hanem a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről rendelkezik, így e törvény rendelkezései témánk szempontjából legfeljebb csak háttérjogszabályként, másodlagosan alkalmazhatók.

 

Másrészt igaz, hogy ez utóbb említett törvény a 100.§ (1) bekezdés k) pontjában felhatalmazta a Kormányt végrehajtási rendelet alkotására, de csak a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatása és hasznosítása tekintetében, a már említett válaszlevélben tájékoztatásként kapott - „a kiadványok beszolgáltatásának elmulasztásával” összefüggő - eljárási rend szabályozására azonban nem. Erre nézve releváns normatív rendelkezésnek a sajtó és a vele kapcsolatos kérdésköröket újraszabályozó a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló – 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) számít, amelynek 219.§ (1) bekezdés b) pontja nem csupán hatályon kívül helyezte a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényt, de – a törvény rendelkezéseivel összhangban – a 206.§ (3) bekezdésében felhatalmazást adott a Kormánynak, hogy „… a kötelespéldányok szolgáltatóit, a törvényben előírt példányszám alóli kivételeket, a kötelespéldány szolgáltatás módját és határidejét, lebonyolítási szabályait, a kötelespéldányra jogosult szervek körét, a szétosztás módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint szolgáltatás elmulasztása esetén követendő eljárást rendeletben szabályozza.”(Ez utóbbi megalkotására és kihirdetésére legjobb tudomásom szerint még nem került sor.)

 

Harmadrészt súlyosbítja a helyzetet és nehezíti az egyes fogalmak jogszerű és egységes értelmezését az a tényhelyzet, hogy mind a szóban forgó kormányrendelet, mind az Smtv., mind pedig az Mttv. hatályos szövege tartalmaz a kötelespéldányokkal összefüggő kérdéskörben is irányadó értelmező rendelkezéseket, amelyek sem meg/elnevezésük, sem tartalmuk alapján nem feltétlenül egyeznek egymással.

 

-                      a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 19.§ d) pontja szerint:

 

„19. § E rendelet alkalmazásában d) sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televízió műsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt –, a zeneművet, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz, ideértve a sajtótermékek elektronikus változatát is;”

 

-                      míg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) Fogalom-meghatározása értelmében:

 

„1. § 6. Sajtótermék:a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.”

 

-                      az előbbiekkel szemben „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról” címet viselő 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) tagoltabb és más tartalmú fogalom-meghatározással operál:

 

203. §

 

„22. Kiadvány:

a) könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online és letölthető könyv;

b) sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki kiadvány;

c) egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók;

d) film-, video-, televízióműsor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt film filmszalagon, videokazettán, -lemezen, más fizikai hordozón; letölthető film, videó);

e) hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, műsoros hangszalag, hanglemez, letölthető hangtartalom);

f) zenemű (nyomtatott zenemű, zenemű elektronikus formában, letölthető zenemű)”

 

„60.Sajtótermék:a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.”

 

 

Az 2). pontban foglaltakra tekintettel

 

 

a)    Kérem - a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai alapján - annak vizsgálatát, terheli-e szakmai mulasztás, s ennek kapcsán valamilyen szakmai felelősség az OSZK vezetését és szakalkalmazottait, hogy a fentiekben nevesített jogsértő jogszabályi ellentmondásokat eddig nem fedezték fel és nem jeleztek a szakmai felügyeletet gyakorló illetékes miniszteriális szervüknek avégett, hogy e jogszabályi kollízió a jogalkotás révén megszüntetést nyerjen; továbbá, hogy a kötelespéldányok szolgáltatása tekintetében az OSZK eljárása során miért a kormányrendeletben foglalt „sajtótermék” értelmezése kerül alkalmazásra, hiszen szakmailag köztudott, hogy a kormányrendelet szabályai nem lehetnek ellentétesek egyetlen törvény, így sem a már tárgyalt Smtv, sem az Mttv. – „Sajtótermék”, „Kiadvány” – értelmező és fogalom-meghatározó rendelkezésével?

 

b)   Kérem - a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai alapján - szíveskedjenek felvilágosítást adni arról, hogy az Mttv. 206.§ (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta-e már „a kötelespéldányok szolgáltatóit, a törvényben előírt példányszám alóli kivételeket, a kötelespéldány szolgáltatás módját és határidejét, lebonyolítási szabályait, a kötelespéldányra jogosult szervek körét, a szétosztás módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint a szolgáltatás elmulasztása esetén követendő eljárást” szabályozó rendeletét, s amennyiben igen, akkor az mikor került kihirdetésre; továbbá a fenti a) pontban említett vizsgálat térjen ki annak megválaszolására is vajon sürgette-, illetve jelezte-e az OSZK szakmai vezetése az illetékes miniszter felé azt a - munkájuk szakszerűségét és az elmaradt kötelespéldányok „behajtásának” eredményességét gátló - tényt, hogy a Kormány az Mttv. hatálybalépését követő több mint egy év elteltével még mindig adós az említett kormányrendelet megalkotásával.

 

c) Kérem - a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai alapján - szíves tájékoztatásukat arról, hogy az egyetemi/főiskolai jegyzet, szöveggyűjtemény, iratmintatár, jogeset- és példatár, szakirodalmi bibliográfia a fenti értelmező rendelkezések szerint mely fogalmi kategóriába sorolandók és utánuk a kiadót/nyomdát terheli-e a kötelespéldány megküldésének kötelezettsége?

 

d)   Amennyiben a fenti a)-b) pontokban foglalt esetekben az OSZK vezetése a jelzést az illetékes miniszter felé megtette úgy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Ijtv.) - 3.§ 5-6. pontja és a 26.§ (1)-(3) bekezdései - alapján papíros adathordozón a 29.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérem annak és - amennyiben azokra az illetékes minisztérium válaszolt - az érkezett válasz(ok) hiteles másolatainak lakcímemre történő megküldését.

 

 

3). Mivel másokat szemmel láthatóan nem zavar, ezért kénytelen vagyok – helyettük is szégyenkezve – e közérdekű bejelentésben szóvá tenni egyrészt egy fennálló jogsértő gyakorlatnak, másrészt a Nemzeti Nagyjainkkal szembeni tiszteletlenségnek és - véleményem szerint - kegyeletsértésnek további tűrhetetlenségét, illetve azonnali megszüntetését, amelynek megtörténtéért, illetve több mint egy évtizedes észrevétlenségéért és olvashatóságáért az OSZK szakmai személyi állományán felül a magyar kulturális és tudományos közélet teljes szakmai és politikai szereplőit felelősség terheli!

 

Kezdjük az „egyszerűbbel”, a jogsértő gyakorlattal (bár ez tekinthető egyben akár tiszteletlenségnek is). Az Országos Széchényi Könyvtár 6003-5/2012. szám alatt Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által Budapesten, 2012. február 20-án aláírt - és az előírt módon és helyen közzétett - Alapító Okirata 1.4. pontja szerinti idegen nyelvű elnevezése – az angol, német, francia, spanyol, orosz mellett - latinul: „Bibliotheca Nacionalis Hungariae Széchényiana” (1/a. melléklet, 1/b. melléklet). Ezzel szemben az OSZK hivatalos levelezése Bibliotheca Nacionalis Hungariae” névvel ellátott - nyomdai úton előnyomott - fejrészes levélpapíron történik (2/a. melléklet, 2/b. melléklet).

 

Folytassuk a tiszteletlenséggel, szerintem kegyeletsértéssel. Szinte majdnem biztosan minden magyar ember által közismert, hogy az előbbiekben néven nevezett első nemzeti közintézményünket - az Országos Széchényi Könyvtárat - gróf Széchényi Ferenc alapította, Alapító Okirata pedig 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést. Ezt követően az 1808/VIII. törvénycikk jóvoltából létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum, amelynek keretébe került beillesztésre a Széchényi Könyvtár, Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára elnevezéssel. A Könyvtár 1949-ben vált ismét önállóvá Országos Széchényi Könyvtár néven majd 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe. Ennyit, a történeti hűség kedvéért!

 

Mindennek ellenére a „Nemzeti” jelzőt túlharsogó kormányok és szaktárcák nem restellték és - úgy tűnik még - ma sem restellik, hogy az előbbi 1-2. pontban többször is szóba hozott 60/1998.(III. 27.) Korm. rendelet 5.§ (1) és 13.§ (1) bekezdésében – úgy az eredeti, a Magyar Közlöny 1998. március 27. napján megjelent 1998/26. számának 2276 és 2277 oldalain olvasható eredeti szövegben (3/a. melléklet, 3/b. melléklet), mint az azt „továbbgörgető” Nemzeti Jogtár (www.njt.hu), valamint más jogtárak (mentségükként szóljon, hogy ők mindig a hatályos szöveget kénytelenek átvenni és „továbbcipelni”) – jelenleg is nemzeti könyvtárunk Országos Széchényi Könyvtár jogos és becsületeselnevezése helyett, az „Országos Széchenyi  Könyvtár” elnevezés olvasható! (NO, KOMMENT!!! Ennyit a Nemzeti Hitvallás identitásának őszinteségéről és megbízhatóságáról!)

 

 

Az 3). pontban foglaltakra tekintettel

 

 

a)   Kérem - a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai alapján - annak vizsgálatát, hogy a fentiekben említett névelírás/névcsere észrevételének hiánya, illetve észrevétel esetén jelzésének elmaradása milyen szakmai, technikai, emberi okokra, belső ellenőrzési hiányosságokra vezethető vissza és van-e arra nézve valamilyen adható garancia, hogy hasonló szégyellnivaló esetek a jövőben ne fordulhassanak elő? Továbbá kérem a hiányos fejrészt viselő levélpapírok további felhasználásának azonnali leállítását.

 

b)   Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Ijtv.) - 3.§ 5-6. pontja és a 26.§ (1)-(3) bekezdései - alapján papíros adathordozón a 29.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérem azon dokumentumok hiteles másolatainak lakcímemre történő megküldését, amelyek az említett névelírás/névcsere esetleges észrevételét és annak jelzését, illetve az arra kapott választ/válaszokat tartalmazzák.

 

c)    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Ijtv.) - 3.§ 5-6. pontja és a 26.§ (1)-(3) bekezdései - alapján papíros adathordozón a 29.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérem a fentiekben említett fejrészes levélpapírok megrendelésére kötött szerződés(ek), valamint a leszállítás dokumentumai hiteles másolatainak lakcímemre történő megküldését, illetve annak megválaszolását, hogy az említett fejléces levélpapírok megrendelését ki (név, funkció), és mely naptári napon írta alá, hagyta jóvá; a megrendelés hány db fejrészes levélpapír legyártására vonatkozott; a legyártott lapokból hány példány került eddig felhasználásra, illetve mennyi van még raktáron?

 

 

Tájékoztatásul felhívom a figyelmüket, miszerint az általam előterjesztettek elintézésének határideje

 

-                      a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai alapján a bejelentést a beérkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni, majd a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésekről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a bejelentőt haladéktalanul értesíteni;

 

-                      a 2011. évi CXII. törvény (Ijtv.) alapján a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.(E 15 napos határidő azonban anyagi jogi jellegű, amely azt jelenti, hogy a kért dokumentumoknak, illetve a válasznak az adatkérőhöz 15 napon belül meg kell érkeznie.)

 

Budapest, 2012. október 25.

 

 

Tisztelettel és köszönettel:

 

 

Fogarasi József

bejelentő, adatkérő

 

 

*A levél – témacímet adó – 3. pontját önálló terjedelemben lásd a Blogban azonos cím alatt.


Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 214
a héten: a héten: 885
a hónapban: a hónapban: 2997
összesenösszesen433797
az oldalt jelenleg nézik: 2