Fogarasi József

Újságírás és tisztesség

2012. február 25. szombat

 

Bismarckot plagizálva és kissé elferdítve mondhatnánk, hogy rossz törvényekkel és még rosszabb tisztviselőkkel simán lehet kormányozni, de ha azok „rosszak”, akik a társadalom hiteles és objektív tájékoztatásának szolgálatára szerződtek, akkor a legjobb törvények és a legjobb akaratú tisztviselők sem segíthetnek rajtunk.

 

Álláspontom szerint ugyanis nincs bal vagy jobboldali újságírás, újságírás van(!), amely lehet ugyan objektív vagy szubjektív, elfogult vagy elfogulatlan, élvezhető és unalmas, érthető és érthetetlen stb. csak hazug nem! Amennyiben, a közvélemény tájékoztatására szegődött országos napilap olyan munkatársat foglalkoztat, akit a tények hidegen hagynak, mi több a tények azért nem zavarnak, mert azokat nem is ismeri, de talán nem is érdekli, mivel munkáját az élettől elzártan műveli, és - a másik oldal iránti vak és egyoldalú szenvedély és gyűlölet által motiválva - a mástól hallott vagy olvasott információt minden kontroll nélkül ellenőrizetlenül még le is írja, melyet az adott országos napilap nyilvánosságra is hoz, az minden más „rossz” elkövetésére is képes. Az ilyen személy - hitelességének megkérdőjelezhetősége miatt - szakmai (újságírói) tevékenysége az olvasóban kétséget ébreszt, emberi tisztességén pedig eltávolíthatatlan folt keletkezik. Mindennek következtében az újságírás „húrjainak pengetésire” alkalmatlanná válik, ezért előbb vagy utóbb (inkább előbb) virtuális asztalától felállva a ”szent fát félretéve” távoznia kellene a művészet e sajátos mezejéről. A hír közlése (2012. január 23.) óta azonban több hét is eltelt már, de ebben az országban újságírói felállásról (igaz, ilyenre más funkcióban sem került sor) nem hallottam és az adott napilap olvasóktól történt elnézés kéréséről sem olvastam.

 

A közzétett hír szerint „Az EU újabb fogást talált a magyar alkotmányon: az Európai Bizottság által már megindított gyorsított kötelezettségszegési eljárás témái mellet komoly aggályok merültek fel az új alkotmány uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban az önkormányzatiság területén is. Mercedes Bresso, a Régiók Bizottsága elnöke és a bizottság négy politikai csoportjának vezetői maguk is hangot adtak a helyi demokráciával kapcsolatos aggodalmaiknak. Az Európai Bizottság által megnevezett problémák egyike az, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett új alkotmány súlyosan korlátozza a helyi önkormányzatok autonómiáját, amelyet mind az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, mind pedig az Unió Lisszaboni Szerződésének 4. cikke rögzít. Az új alaptörvény értelmében a választott települési önkormányzati testületeket az Országgyűlés az alkotmány sérelmére hivatkozva, az alkotmánybíróság jogerős határozata nélkül feloszlathatja.”

 

Nos, amennyiben az előbbi hírt közlő magyar újságírói forrás a témát - a közlést megelőzően - körbejárta volna kellő szakértelemmel rendelkező „alkotmányjogász” társaságában vagy legalább jogot végzett hallgató segítségét kéri, akkor – de ha az illető veszi a fáradtságot és fellapozza az Alkotmány vonatkozó rendelkezését minden segítség nélkül könnyedén, akár önállóan is – megtudhatta volna, miszerint:

 

- egyrészt, korábban sem volt szükség a helyi képviselő-testület Országgyűlés általi feloszlatásához az Alkotmánybíróság jogerős határozatára „E jogkörében az Országgyűlés l) a Kormánynak – az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett – javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes;”[Alkotmány 19.§ (3) bekezdés l) pontja];

 

- másrészt, ha az illető a virtuális lapozgatásban nem fárad el és folytatja e fáradtságos munkát Magyarország Alaptörvénye tekintetében is, akkor ahhoz az információhoz is önállóan juthatott volna hozzá, amely azt igazolná vissza számára, hogy az előbbi szöveget az Alaptörvény szinte szó szerinti átvételben megismétli, csak nem „Az Állam, Az Országgyűlés” alcím alatti 1. cikk rendelkezései között, hanem (később) „A helyi önkormányzatok” alcím alatti 35. cikk (5) bekezdésében: „Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérést követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.”;

 

- harmadrészt – de ez egy újságírótól talán már nem várható el – amennyiben megkeresi és elolvassa az Unió Lisszaboni Szerződésének 4. cikke szövegét úgy arról is meggyőződhetett volna - ugyancsak önállóan - hogy az Alaptörvény utóbbiakban (és az Alkotmány előbbiekben) idézett rendelkezései nemhogy ellentétesek lennének az Unió szabályaival, hanem éppen ellenkezőleg; igen szoros közöttük az összhang: „Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.” [4. cikk (2) szakasz];

 

- negyedrészt pedig, ha – az újságírói etika diktálta követelmények szerint – az ügy végére járva és a tisztesség látszatának is megfelelni akarván a Magyarország.hu, Nemzeti Jogszabálytár Jogszabálykeresőjében valaki kikeresi helyette a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája vonatkozó szakaszait akkor az alábbiak olvastán – „A helyi önkormányzás elvét a belső jogalkotásban, és amennyire lehetséges, az Alkotmányban is el kell ismerni.”(2. Cikk); „A helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét csak az Alkotmányban vagy törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni.”(8. Cikk 1. pont); „A helyi önkormányzat tevékenységének államigazgatási felügyelete általában csak e tevékenység törvényességének és az alkotmányos elvekkel való összhangjának vizsgálatára irányulhat. Mindazonáltal magasabb szintű államigazgatási szervek célszerűségi felügyeletet gyakorolhatnak azon feladatok vonatkozásában, amelyeknek végrehajtását a helyi önkormányzatokra ruházták át.”(8. Cikk 2. pont); „A helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét olyan módon kell gyakorolni, hogy a felügyeletet gyakorló szerv beavatkozása arányban legyen a védeni szándékozott érdekek fontosságával.”(8. Cikk 3. pont); „A helyi önkormányzatok jogosultak jogorvoslatot igénybe venni hatáskörük szabad gyakorlása és az önkormányzás olyan elveinek tiszteletben tartása érdekében, amelyet az Alkotmány vagy belső törvényhozás szentesít.”(11. Cikk). – arról is meggyőződhetett volna, miszerint az alaptörvényi szabályozása még a Charta elveivel sem ellentétes.

 

Vagyis az „EU újabb fogás találása a magyar alkotmányon” (Alaptörvényen) legfeljebb egy óriási sült kacsának felel meg, de nem a tisztességes és objektív tájékoztatás sajtóorgánumtól elvárt követelményének!

 

Persze a hivatalból történő helyreigazítás követelményének még mindig nem lenne késő eleget tenni és egyben elnézést kérni a félrevezetett olvasók tömegétől (de tisztában vagyok a tényekkel: ilyet ma Magyarországon egy agyilag díszmagyarba öltözött kívül viszont bocskait viselő kurucos vérmérsékletű szabadságharcostól nem illendő kérni).

 

Budapest, 2012. február 25.