Fogarasi József

A helyi önkormányzatok és a jogharmonizáció néhány jelensége és összefüggése 1990-2012 között (Visszatekintés) - Oldal 6

IV.

 

A helyi önkormányzatok és a jogharmonizáció harmadik - külső és belső - szakasza

 

A helyi önkormányzatok jogharmonizációs tevékenysége e harmadik (2012. január 1-jével kezdődött) szakaszának sajátossága (lesz), hogy a jogharmonizációs „kényszer” önkormányzatokat érő hatása megkettőződik - a külső mellé felzárkózik a belső - miközben az egyes irányokból érkező feladatmennyiség nyomásában, újszerűségének hatásában a belső erősebbé és egy ideig a külső mellett hangsúlyosabbá válik. Amíg a helyi önkormányzatok a 2004 óta kívülről folyamatosan érkező jogharmonizáció diktálta reguláció és dereguláció váltakozó ütemű munkatempójához és munkamennyiségéhez nagyjából már hozzászoktak, addig a jogharmonizáció másik területén, a jogszabályok végrehajtásával összefüggő, különösen az ügyféligényes hatósági jogalkalmazói tevékenység (ügyfélfogadás és ügyintézés kulturáltsága, törvényi határidők megtartása, különböző űrlapok szerkesztése, a határozatok és végzések tartalmi-formai követelménynek való megfelelése, a különböző eljárási - általános és sajátos - szabályok és az azok közötti kapcsolódások és összefüggések ismerete stb.) terén akad még bőven tenni/tanulnivaló.

 

A belső irányú jogharmonizáció előtérbe kerülése és intenzitásának felerősödése az elmúlt másfél év törvény- és jogszabályalkotásának erőltetett ütemével és mennyiségével, az Alaptörvény és a sarkalatos törvények megjelenésével; jó néhány alkotmányos alap(jog)intézmény jogállásának, feladat- és hatáskörének jelentős átalakításával; az önkormányzati tulajdon és a gazdálkodás szabályainak, valamint a hozzájuk kapcsolódó szemléletmód változást igénylő lépéseinek megtételével; az államigazgatási és vele összefüggésben az önkormányzati igazgatási alrendszer, az önkormányzatok által ellátandó kötelező feladatok átalakításával és számszerű csökkenésével együtt járó tennivalóra történő felkészüléssel; az önkormányzatokat érintő törvényességi felügyelet bevezetése okozta alkalmazkodással; egyes nagy jelentőségű ágazati törvények módosulásával bekövetkezett/bekövetkező önkormányzati feladat- és hatáskörváltozásával; az önkormányzati választási ciklus meghosszabbodásával; a választási rendszer önkormányzatokat, továbbá a helyi népszavazás és népi kezdeményezés intézményrendszerét is érintő „újításaival”; az önkormányzat és a lakosság, illetve a település civilszervezetei közötti párbeszéd intézményesülése új alapokra helyezésével és folyamatossá tételével; az önkormányzat belső szabályzatainak (SZMSZ) felülvizsgálatával, esetleges módosításával/újraalkotásával; a hatályba lépő új közszolgálati tisztviselői törvény hatásaival; továbbá a belső működési, irányítási ellenőrzési mechanizmus megújításával függ össze. E változások és a hozzájuk kapcsolódó tennivalók a helyi önkormányzatokat azonban nem csupán eddigi szemléletmódjuk felülvizsgálatára és átalakítására késztetik majd, de gazdasági, személyi, technikai alkalmazkodást is igényelnek tőlük.

 

A szemléletváltás szükségességét már a hatályba lépett Alaptörvény egyik alapvető fontosságú rendelkezése is sürgeti: „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”. Az Alaptörvény további rendelkezéseinek végrehajtása a szemléletváltáson felül - egyes esetekben a szabályozási, gazdasági, személyi, technikai alkalmazkodás mellett további és az eddigiekhez képest - más feladatok teljesítését is igénylik majd a helyi önkormányzatoktól, például: nem ad az Alaptörvény kellő eligazítást abban a kérdésben, hogy ki tekintendő a helyi önkormányzás/önkormányzat alanyának:”Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek”; továbbra is hiányzik a helyi népi kezdeményezés alaptörvényi elismerése: „A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.”; nem tudni milyen következményei lehetnek a következő szabálynak, amennyiben hatályában fennmarad: „Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.”; ugyancsak új jogintézmény, s ennél fogva kiszámíthatatlan a helyi önkormányzatok jogalkotási tevékenységére gyakorol(t)ható hatása:”Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.”; amennyiben a polgármestert (a közgyűlési elnökét) a képviselő-testületnek (közgyűlésnek), mint testületnek szervezés-vezetéstudományi jogfeltételek szerinti vezetőjének kell tekinteni, úgy ez beláthatatlan következményekhez vezethet (következményekkel járhat): „A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti.”; új elképzeléseket és belső megoldásokat eredményezhet a bizottságválasztás és hivatallétrehozás kötelezőségének csupán lehetőségként való szabályozása: „A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.”; régóta sürgetett igényt pótol, de egyúttal az önkormányzati autonómia eddigi kereteinek szűkítését is eredményezi a kötelező társulás jogintézményének megjelenése: „Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.; az önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet bevezetése egy régi elképzelés megvalósítását jelenti, de eszköztárából a jogsértő önkormányzati döntés végrehajtása felfüggesztése jogosítványának kihagyása következtében erőtlen jogintézménnyé válhat: „A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.”; a ciklusidő meghosszabbodása az önkormányzati elképzelések megvalósíthatósága tekintetében új dimenziókat nyithat: „A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják.”; törvény általi esetekben a képviselő-testület megbízatásának meghosszabbodása ugyancsak ésszerű megoldásként üdvözölhető: „Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig.”

 

A fentiekben említett hatások és kihívások, továbbá az önkormányzati választás anyagi és eljárásjogi szabályainak változásai, az új Ötv. hatálybalépése és a járási rendszer bevezetése, valamint a jogalkotási törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendeletben foglaltak hiánytalan alkalmazása, a Nemzeti Jogszabálytár önkormányzatokat érintő rendelkezéseinek érvényesülése, illetve a civilszervezetekről, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a Ket. rendelkezéseinek, továbbá az egyes ágazati törvények várható módosulásai mellett a közösségi jogalkotás és a Bíróság joggyakorlata az elkövetkezendő években, de minimum a jelen önkormányzati ciklus végéig új keretek között új, szakszerűbb, hatékonyabb és időben gyorsabb reagálású munkatempóra fogják szorítani (kényszeríteni) a helyi önkormányzatok választott és kinevezett valamennyi „szereplőjét” a jogharmonizáció teljes területén (jogalkotás, jogalkalmazás) mindkét (külső-belső) irányból és összes eszköztára (reguláció, dereguláció) tekintetében.

 

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 70
a héten: a héten: 362
a hónapban: a hónapban: 2474
összesenösszesen433274
az oldalt jelenleg nézik: 2