Fogarasi József

 

Kishazánk polgárai lassan már semmin nem csodálkozva kénytelenek a rendkívülihez is hozzászokni: szép lassan, de növekszik azon szervek száma, amelyek jogszabályi felhatalmazás hiányában is úgy cselekszenek mintha mindarra, amit tesznek, felhatalmazással bírnának! Az Alkotmánybíróság (AB) honlapján az alábbiak olvashatók:

„Az Alkotmánybíróság 2011. július 18-tól kezdődően a nyár végéig ítélkezési szünetet tart.  Az első teljes ülésre várhatóan augusztus végén kerül sor.”

Sehol egy megszólítás (Tisztelt polgárok, honfitársak, magyarok, honlapot olvasók stb.), egy cím (Tájékoztatás, Közlemény stb.), egy aláírás (Elnök, főtitkár, hivatalvezető, gondnok, portás stb.), egy jogszabályi meghivatkozás (Alkotmány, Alaptörvény, Abtv., Ügyrend, Teljesülési határozat, végzés stb.).

Nyilvánvaló, aki e sorokat leírta és közzétette a jogi szakmához nem sokat konyít, és a hatályos törvényi rendelkezéseket sem ismeri kielégítően, de az is elképesztő, hogy mindezt senki nem „lektorálta” és így ország-világ előtt bárki azt hiheti mintha Magyarországon az AB „ítélkező” tevékenységet folytat(hat)na, pedig a taláron kívül más, bíróságokkal közös kapocs aligha nevesíthető. Az AB-t egyetlen jogszabály sem nevezi „bíróságnak”; ülései nem nyilvánosak; az ülések anyagaiba még a beadványtevő sem tekinthet be; alapvető döntéseit nem tanácsban hozza; elnevezése sem ítélet csupán határozat, amely törvényi rendelkezés hiányában még csak nem is a Magyar Köztársaság nevében születik (igaz ezt egy „pótszer” - az AB ideiglenes ügyrendje, amely azonban ágaskodása ellenére még csak jogszabálynak sem minősül - ugyan próbálja pótolni, de ez nem több szimbolikánál).

A közzétett mondat „rejtett üzenete” azonban több mint szimbolika: az AB a jelen hatalmi struktúrában túlsúlyos. Az említett ügyrend birtokában - amely lassan a sarkalatos törvényhez képest is sarkalatosabb - állampolgárokat érintő jogok és kötelességek teremtődnek; jogorvoslati eljárásában pedig a törvény által nevesített „soron kívül bírálja el” időtartamot kézi vezérléssel - az Alfa és az Omega között - szabad belátása szerint önmaga határozza meg. E sor sajátos folytatásaként az sem zárható ki, hogy döntésének elnevezése előbb-utóbb ítéletre változik maga után vonva ennek formális és informális eljárási következményeit. Az üzenet (fokozható) csúcsa: az eddig sehol - még az ügyrendben - sem nevesített, bevezetés nélküli intézmény (ítélkező tevékenység) azonnali szüneteltetése, vége szakadásának pedig a mindenki számára egyértelmű konkrét dátum helyett egy alig meghatározható – jogorvoslattal sem támadható – évszaki változás végéhez kötése és e megfellebbezhetetlen döntés nyilvánosságra hozatala.
 
Egy társadalmi méretű össznépi játék keretében azonban lehet találgatni: időben mikor is van „nyárvége”? Persze lehet, hogy az alkotmánybírák az elmúlt hetekben az „egyértelműség” eldöntéséhez szükséges bölcsészdiploma mellé esetleg az „Évszaki- és Időjóslás” szaktudományának oklevelét is megszerezve jártasak lettek az évszakok váltásának, annak konkrét időpontjának megállapításában is!

Amennyiben nem így lenne nincs más hátra, mint a mitológiára hagyatkozva augusztus közepétől folyamatosan lesni az alvilág kapuját: Perszephoné mikor hagyja el anyját, Démétért, aki ilyenkor elhervasztva a természet növényeit, véget vetve a nyárnak és jelzi itt az ideje az alkotmánybírák visszajöttének és nem létező ítélkező tevékenységük folytatólagos megkezdésének.

A népi bölcsesség szintjén állók a megfigyelésekre hagyatkozva kénytelenek értelmezni és elcsípni a nyárvége határnapját: a Nyár a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedésétől a lombhullató növények leveleinek elsárgulásáig, a vándormadarak elköltözéséig tart!

A csillagászati tudományokban jártas bírák sokkal könnyebb helyzetben vannak: feltekintve az égre a csillagok állásából pontosan meg tudják mondani munkakezdésük naptári időpontját: a Nyár június 22-től – szeptember 22-ig tart!

A másodállásban naptárszerkesztéssel is foglalkozó alkotmánybírák gyakorlati ismereteik alapján kezdhetik meg a csomagolást munkahelyük és íróasztaluk elfoglalásához: a Nyár június 1-jével kezdődik és – augusztus 31-ével ér véget.

A speciális továbbképzésben részesültek viszont azt is tudják: a kínai csillagászatban a nyár május 5. körül kezdődik és augusztus 6. körül végződik, Írországban az ír naptár szerint a nyár május 1-jétől augusztus 1-jéig tart. Dél- és Délkelet Ázsiában a monszunok előfordulási helyén a nyár időszakát általában márciustól június elejéig jegyzik.

Aki viszont a fenti variációk közül egyiket sem ismeri kénytelen állandóan figyelni az augusztus 20-ai tűzijátékot követően az AB honlapját s elkapni azt a pillanatot, amikor az informatikus megjeleníti rajta a nyárvégét jelentő konkrét munkanapot/munkaidőt vagy távcsővel figyelni a portást, aki kiteszi az AB épületének bejáratára a „Nyitva” táblát, avagy fülelve várni a pedellus által megszólaltató – a szünet végét, a tanóra kezdetét jelző – csengő hangjára!

Budapest, 2011. augusztus 10.

*A publikált változatot lásd a Népszava 2011. augusztus 23. kedd - 138. évfolyam 196. szám - 7. oldalán „Hurrá, itt a nyár!” cím alatt.
A téma – vázlatszerű – felvetését lásd a Blogban „Alkotmánybíróság: az évszakok ura és parancsolója, a nyelv- és szövegértés tudományának fellegvára!” cím alatt. (2011. július 25.)