"Ma reggel" - jó, lépjünk tovább, fogy az idő, bonyolódik a helyzet, akkor jöjjenek a hírek …
- 2010. november 17. szerda
A néző végre föllélegezhetett és már majdnem el is feledhette, a Magyar Televízió m1 csatornája által, korábban naponta sugárzott, álmosító és bosszantóan unalmas, színvonaltalan, „Napkelte” című műsorát. Ám egyszer, csak - reggeli kávéjának ízlelgető fogyasztása közben - döbbenten és felszisszenve, a képernyőn újra tapasztalja, a sajnos mindig vissza-visszatérő magyar jelenséget. Leegyszerűsített lényege szerint: mi magyarok, hiába is koppintjuk le, illetve - nyelvet kinyújtva - loholva igyekszünk a külföld, hasonló műfajú műsorait - ellesve, morzsáit felcsippentve azt - mintaként követni, az így előállt produktum - a fogyasztó-néző szemszögéből tekintve - mégsem akar/tud/képes élvezhetővé összeállni, minőségében és színvonalában pedig az eredetihez legalább, valamelyest hasonlítani. Sokan hittük, a „Napkelte” műsorának avíttságát, élvezhetetlenségét, modorosságát, keszekuszaságát, bántó unalmasságát, önmaga arcának hosszas keresgélését, már nem lehet felülmúlni, sajnos szomorúan kell az objektív ténnyel ismét szembesülnünk: felülmúlni ugyan nem lehet, de az alulmúlásra még találtunk lehetőséget!
A „Ma reggel” című új műsor emblematikus arcát adó műsorvezető-szerkesztő (O.P.) - mint az időben fel nem használt cement, saját műsorában („megdöglik”) megköt, illetve - fájdalmasan és szenvedően modorossá, idegesítően bosszantóvá válik. A folyamatosan időhiánnyal küszködő műsor által rohanásra kényszerített műsorvezető, védekezésként összes szókincsét – amely két kezén simán összeszámlálható – unás untalan, ha kell, ha nem módon: „sokan mondják”, „sokaktól hallottam”, „több helyen olvastam”, „nagyon nehezet fogok kérdezni” stb. ismételgeti. Ezzel a nézőben azt az érzetet keltve, mintha 10-15 egyszerű szó biztos tudásával már bárki képes (lehet) a sugárzott műsor önálló vezetésére? Nem tudni, mindezen összevisszaság egy „csinált, produkált” műveltség, vagy egyszerűen csupán hiányosság, esetleg felkészületlenségből ered?
Talán, ha - időnként - visszanézné önmagát, javíthatna e látszaton. És még a néző-hallgatót idegesítő, szimpatikusnak nem igen nevezhető fontoskodó modorosságán, tudálékoskodó sejtelmességén, indokolatlan grimaszos arcjátékán, keze mutatóujjának megfejthetetlen játékán, kézfejének - a forgalmat irányító rendőr intésére emlékeztető - egyirányú, céltalan mozgatásán, valamint – még csinos műsorvezető társát is láthatóan meghökkentő módon zavarba/ejtő/hozó – erőszakos, a másik beszédét félbeszakító közbeszólásain is lehetne segíteni.
Persze, könnyen elképzelhető, hogy a különböző – belső és külső – közvélemény-kutatások adatai - a fenti véleménnyel homlok egyenest - egy más valóságot tükröznek vissza!?
Budapest, 2010. november 17.
Látogatók száma
 | a mai napon: | 36 |
 | a héten: | 360 |
 | a hónapban: | 1204 |
 | összesen | 435240 |