Fogarasi József

Hol maradtak az érdekvédők?

2010. július 06. kedd

 

Az idei Köztisztviselők Napja (minden év július 1.) csütörtökre esett, amely a Ktv. (A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény) értelmében a köztisztviselők tekintetében munkaszüneti napnak rendeltetett. Voltak azonban olyan közigazgatási munkahelyek, ahol e jótétemény kevésnek bizonyult. Ezeken a közszolgálati munkahelyeken a közszolgák vezetői (vagy mások?) – döntöttek, mint ahogyan a „nagyok” szoktak és – átrendezték a hét munka- és ügyfélfogadási napjait. Az említett csütörtököt követő pénteki munka- és ügyfélfogadási napot lenyelve, vagy más napnak átnevezve - ha már lúd, legyen kövér alapon - ún. hosszú-hétvégét biztosítottak önmaguk számára. Mindennek eredményeként e napon egy - lakosságszámát tekintve nagyvárosnak minősülő - fővárosi kerület (Erzsébetváros) közigazgatási ügyeket intéző hivatal és köztisztviselő nélkül maradt. A minderről mit sem sejtő honpolgárok zárt hivatali bejárattal találták magukat szemben, amelyen feketével szedett betűkkel írt mondatok tudatták velük, hogy – ez a péntek számukra nem ünnep-, hanem „gyásznap”, mivel a hivatalos félfogadási rend ellenére – a hivatalban most nincs ügyfélfogadás, kérik megértésüket. Az állampolgárok „megértő” megjegyzéseit – mint szintén pórul járt, ügyet intézni jött, de előzetesen kellően nem tájékozódó polgár – közel egy órán keresztül hallgattam, érdeklődve. Az elhangzott szavak, illetve rövidke tő- vagy többszörösen bővített mondatok tartalmi közreadása a nyomdafestéket nem viseli el – így idézésüktől eltekintek – némelyike ugyanis – a hivatal, illetve egyes vezetőinek személyiségi jogait is sértve – ráadásként sajátos „tájszólással” fűszereződött.

 

 

Csalódottan és fásultan hazatérve igyekeztem az eset jogszerűségét rekonstruálni. A válaszra a Magyar Közlöny 2009. évi 136. számának 37369. oldalán találtam rá. A szociális és munkaügyi miniszter 20/2009.(IX.28.) SZMM rendelete szól a 2010. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről, amelynek értelmében a miniszter a Munka Törvénykönyvében [1992. évi XXII. törvény 125.§ (5) bekezdés] kapott felhatalmazás alapján, hatáskörében [170/2006.(VII. 28.) Korm. rendelet 1.§ a) pont] eljárva meghatározta a 2010. évi munkaszüneti napok körüli – naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarendet: december 11. szombat munkanap; december 24. péntek pihenőnap. (E rendelet jelenleg is hatályban van!) A felsorolásban a Köztisztviselők Napja nem szerepel, a körülötte lévő napok átrendezhetőségéről a Ktv. nem rendelkezik és az átrendezésre az önkormányzatok sem kaptak törvényi felhatalmazást.

 

 

A helyi önkormányzatoknál az ügyfélfogadás rendjének meghatározása [Ötv. 35.§ (1) bekezdés c) pont] egyébként is a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. E kérdésben a képviselő-testület szabályozási jogkörében eljárva – tekintettel arra, hogy a kérdéskör az állampolgárok jogait és kötelességeit érinti – normatív döntésként csak jogszabályt alkothat, amelynek elnevezése önkormányzati rendelet, és amelyet megalkotását követően a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik! Természetesen az ügyfélfogadás rendjéről alkotott önkormányzati rendelet – az abban megállapított ügyfélfogadási napok és e napokon az ügyfélfogadás időkerete – egy másik önkormányzati rendelettel módosítható. Ilyen módosító rendelet megalkotásáról – a 2010. évi Köztisztviselők Napjára tekintettel – nincs tudomásom, de az önkormányzat honlapja sem szolgált tájékoztatással.

 

 

Minderre figyelemmel nevezett önkormányzat önkényesen és jogsértően járt el, amikor a pénteki napon „nem nyitott ki” és polgáraival szemben nem tett eleget szolgáltatási/ügyfélfogadási/ügyintézési kötelezettségének.

 

 

A nagy kérdés persze az, hogy hol maradt, vagy akadt el az egyébként mostanában – a köztisztviselőkkel összefüggésben született jogszabályok miatt – oly hangoskodva fellépő akármelyik (munkavállalói/szakmai/civil stb.) érdekvédő-szervezet tiltakozó megmozdulása? Nem találtam rájuk, sem az írott sajtóban, sem az egyéb információs és tájékoztatási oldalakon. Mind emiatt – a hoppon maradt polgárok érdekvédelmében – tüntetéssel vagy sztrájkkal való fenyegetéseikről sem érkeztek hírek. Úgy tűnik, a munkavállalói érdekvédelemnek csak egy, anyagi-pénzügyi vonzatú olvasata van forgalomban?

 

 

Nem várva az érdekvédőkre, a jogsértést közérdekű bejelentés és javaslat keretében megküldtem mindkét – témakörileg – érintett (belügy- 1. sz. melléklet; közigazgatási és igazságügyi 2. sz. melléklet) miniszternek (a leveleket lásd az elmélkedést követően). Remélve, hogy a felvetett probléma - a „Nemzeti Együttműködés” keretében a „munka, otthon, család, egészség és rend” közös jövőnk tartóoszlopainak elve szerint és a vonatkozó törvényi (2004. évi XXIX. törvény 141-143.§-aiban foglalt) rendelkezések alapján - az előírt 30 napon belül érdemi elbírálást nyer és minderről a bejelentő értesítése is megtörténik.

 

 

Budapest, 2010. július 6.