Fogarasi József

Karácsonyi üdvözlet és 25 népszavazási kérdés az OVB részére

2009. december 21. hétfő

 

 

Tisztelt Országos Választási Bizottság!

 

Miközben a  magunk nevében – egyrészt, mint magyar állampolgárok, másrészt mint az Európai Unió tagállamának választójoggal rendelkező polgárai – megköszönjük az Országos Választási Bizottság (OVB) jelen választási ciklusban kifejtett fáradtságos, áldozatkész, dicsőítésre nem méltó munkáját, és a közelgő ünnepek alkalmából valamennyi tagjának – a minket nyilvánosság előtt sem tisztelő és ezt nyíltan is hangoztató tagot is beleértve – kívánunk áldott, békés és kellemes karácsonyi ünnepeket, egyben bizakodunk abban is, hogy az igen közeli időben felálló új OVB, összetétele következtében az állampolgárok felé nyitottabb - a polgárok által ellenőrizhetőbb, a választópolgárok iránt kellő empátiát tanúsító, az egyes szakmai kérdések eldöntésénél felkészült külső szakértők véleményére támaszkodó, kiegyensúlyozott és folyamatosan pártatlan, a választópolgár jóhiszeműségét (kellő tények hiányában) kétségbe nem vonó, a jogszabályokban előírt határidőket mindig megtartó - szakmailag objektívebb, kritikával kevésbé illethető tevékenységet folytató szerv lesz.

Úgy gondoljuk, hogy az új összetételű szervezetben nem lehet helye olyan személynek, aki az OVB ülés és - annak az OVB honlapján közzétett jegyzőkönyve által - a legszélesebb értelemben vett nyilvánosság előtt kijelentheti, hogy nála „a beadványozókkal szembeni minden tisztelete” hiányzik, de olyan személy sem, aki ezt a kijelentést nem utasítja vissza.

Véleményünk szerint olyan OVB-re van szükség, amely nem félti a parlamentáris alkotmányos berendezkedést az állampolgári kezdeményezésű népszavazástól, hanem – mint a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt legfelsőbb szerve – teoretikusan és tevőlegesen is elősegíti, hogy olyan népszavazással eldöntendő/eldönthető kérdések kerüljenek megfogalmazásra és hitelesítésre benyújtásra, amelyek megfelelnek a népszavazással szemben - kizárólag - a törvény által megfogalmazott – objektív – követelményeknek: „A népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”

Az ilyen szemléletű és hozzáállású szervezet - sem egyénileg, sem testületileg - nem hiszi magáról, hogy a bölcsek köve - zsebében, vagy akár a fejében, de legalább is - kizárólag nála van, és nem azt keresi, hogy milyen vélt vagy kreált indokokra hivatkozással lehet a népszavazásra felteendő kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadni (a kérdés nem felel meg a jogállamiság követelményének; a kérdés nem sorolható a Nsztv. preambulumában megemlített az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek közé; a kérdés megfogalmazása nem egyértelmű; a kérdés félreérthető; a kérdés azt a látszatot kelti; a kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni; a kérdés bonyolult; a kérdés megértése túlzott szakmai ismereteket követel a válaszadótól; a kérdés túlzottan hosszú; a kérdés nem felel meg a magyar nyelvtan, a magyar nyelvi kifejezések értelmezési követelményeinek; a kérdés közvetve azt sugallja; a kérdés megfogalmazásában szubjektív és nem rendeltetésszerű stb.)

És ha az előbbi „észérvek” már kifogytak, akkor hogyan lehet a formai okokat felhasználni az elutasításhoz (az aláírásgyűjtő ív a törvényhez képest többlet adattartalommal rendelkezik; az aláírásgyűjtő íven folt (légypiszok, sic!) található, avagy végső kétségbeesésben, a törvényben meg sem említett okokat hajuknál fogva előrángatva („a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán a táblázat első sorszámot tartalmazó rovata nem folyamatos számozást tartalmaz.”) végleg két vállra fektetni a kérdés benyújtóját.       

Emlékeztetőül hangsúlyozzuk: az Alkotmány értelmében „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Továbbá „Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek.” Mindebből az következik, hogy a parlamentáris alkotmányos berendezkedést nem a néptől kell félteni, hanem az olyan jogállaminak álcázott intézményektől, amelyek közszolgái nem szeretnek dolgozni, szakmai felkészültségük hiányos, nem kedvelik az ügyfelet és a munkával összefüggő utazgatásokat, megsértődnek a jogos kritikától, rettegnek a nyilvánosságtól, a civil társadalom közvetlen ellenőrzésétől; illetve kilépve jogszabály adta szerepkörükből, a pulpitus mögül kioktatják a polgárt, rosszhiszeműnek és rendeltetésellenesnek minősítik alkotmányos joggyakorlásukat [lásd az Alkotmány 57.§ (5) bekezdésében és 64.§-ában foglalt jogokat].

A polgár azonban nem hülye; ismeri az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat, illetve – kellő és empatikus segítség mellett – képes a jogszabályokban foglalt többsoros és egyébként érthetetlen megfogalmazású rendelkezéseket is megérteni, alkalmazni, követni, vagy azok megváltoztatására értelmes népszavazási kérdést megfogalmazni, e kérdésekre hozzáértő módon, igen vagy nem választ adni. Egyébként, pedig ismert a sokat idézett - élő klasszikus - professzori megfogalmazás: „ A hülyeség nem alkotmányellenes”.

Lenézése ellenére a polgár – az Alkotmány preambulumát elolvasva – tudja, hogy a sokat hivatkozott jogállam még csak „békés politikai átmeneti állapotában” létezik, tudományos, jogszabályi definíciója nem fellelhető; tudatában van annak is, hogy az Nsztv. preambulumában megfogalmazott „az ország sorsát érintő legfontosabb ügy” értelmezése szubjektív megítélés kérdése, de azzal is tisztában van, hogy népszavazási kérdést e preambulum alapján nemcsak az ország sorsát érintő legfontosabb ügyben terjeszthet elő, hanem a képviseleti döntések befolyásolására vagy megváltoztatására is. A polgár azt is képes felfogni, hogy az általa megfogalmazott kérdés érthetőségéről/érthetetlenségéről objektív kritikát csupán elméletileg felkészült és kellő szakmai gyakorlattal rendelkező személynek van joga irányában megfogalmazni.

Azon viszont jót mosolyog a polgár, amikor őt az általa feltett és mások által érhetetlennek minősített népszavazási kérdése megválaszolásától a hitelesítés megtagadásával megvédik, de az ostobábbnál ostobább jogszabályi rendelkezésekre senki sem figyel oda. El kell fogadnia és meg kell tanulnia miszerint a bíróságok a hatályos törvényi rendelkezések értelmében – minden és július 15-től augusztus 20-ig – „Törvénykezési szünetet” tartanak, pedig még a csecsemő is tudja, hogy törvénykezni a király szokott, jelenleg pedig, legfeljebb a Parlament. Abban azonban reménykedik, hogy az említett törvényi szöveg esetleges megváltoztatására előterjesztendő népszavazási kérdése az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek közé besorolást nyerhet.   

Csak sajnálkozni lehet azon, hogy a választási bizottságok elmúlt több mint tizenöt éves léte tekintetében - struktúrájukban, tagjainak kiválasztásában, működésükben, szemléletmódjukban - egyre gyakrabban emlékeztetnek a rendszerváltozás előtt működött választási elnökségekre.

   

A fenti gondolatokat az OVB figyelmébe ajánlva kívánunk valamennyi tagjának eredményekben gazdag, sikeres és boldog újesztendőt. Egyben tisztelettel kérjük az OVB-t, hogy a mellékelt 25 kérdés hitelesítéséről - amennyiben lehetőségük és energiájuk engedi - még megbízatásuk időtartama alatt dönteni szíveskedjenek.

Budapest, 2009. december 21.

Tisztelettel:

Dr. Fogarasi József                                                                           Dr. Galambos Károly

 

 

 

Melléklet:25 népszavazási kérdés

1)     Egyetért-e azzal, hogy a bíróságok tekintetében a minden év július 15-étől augusztus 20.-áig terjedő időszakra szóló „Törvénykezési szünet” elnevezést az Országgyűlés törvényben „Ítélkezési szünet” elnevezésre módosítsa.

2)     Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki: a településrészi önkormányzati testület vezetője és tagja nem lehet a település polgármestere és alpolgármestere.

3)     Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki: a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület (közgyűlés) ülését a jegyző hívja össze és vezeti.

  

4)     Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy amennyiben a polgármester a képviselő-testület (közgyűlés) ülésén egy éven át nem vesz részt, úgy a polgármester megbízatása megszűnik.

5)     Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy valamennyi törvényi rendelkezésben a „várossá nyilvánítás” kifejezés helyére a „városi cím adományozása” kifejezés lép.

6)     Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben állítsa vissza azt a kötelező törvényi szabályt, amely nek értelmében, ha a polgármester az eskü, vagy a fogadalom letételét megtagadja, úgy a polgármesteri tisztség a megtagadással megszűnik.

7)     Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy ha a bíróság a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a polgármester büntetőjogi felelősségét megállapítja, úgy az illetékes bíróság az erről szóló jogerős ítéletet haladéktalanul köteles az illetékes választási bizottság részére megküldeni.

   

8)     Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés az Ötv. 12.§ (1) bekezdésének rendelkezését egészítse ki azzal, hogy a képviselő-testület (közgyűlés) ülését a településrészi önkormányzati testület indítványára is össze kell hívni.

9)     Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy 5000 lélekszám alatti nagyközségnek városi cím nem adományozható, illetve amennyiben a város lakossága 5000 fő alá csökken, úgy a városi címet az adományozó visszavonja.

10) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse: „A képviselőtestület (közgyűlés) a polgármesternek a testület feloszlása kimondására előterjesztett indítványát köteles megtárgyalni és arról döntést hozni.”?

11) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy az e törvényben szabályozott eljárás elhúzódása miatti kifogás intézményét (Pp. 114/A-114/B.§) - a bíróság mulasztására vonatkozó részében - mellőzze, és a bíróság mulasztásából megvalósuló eljárás elhúzódásával - [Pp. 114/A.§ (2) bekezdés a) és c) pont] - szembeni eljárási szabályokat külön törvényben alkossa meg, az alábbi rendelkezések szerint:

- a mulasztást kifogásoló fél a kérelmét a mulasztó bírósággal szemben - külön bírósági eljárás kezdeményezésével - terjesztheti elő;

- a fél a kérelmét közvetlenül a felettes bíróságnál terjesztheti elő, amely bíróság a kérelem tárgyában 15 napon belül köteles határozatot hozni;

- a mulasztás tényét a kérelmet elbíráló bíróság a határozatában megállapítja és kötelezi a mulasztó bíróságot a szükséges intézkedés megtételére;

- a mulasztást kifogásoló eljárásban a kérelmezőnél felmerült költségeket – alapos kérelem esetében – a mulasztó bíróság köteles a kérelmezőnek megfizetni;

- a kérelmet elbíráló bíróság határozata ellen a felek fellebbezést terjeszthetnek elő;

- az eljárás illetékmentes;

- a mulasztás tényét megállapító bírósági határozat esetén a mulasztó bíróság elnöke köteles a mulasztó bíróval szemben fegyelmi és kártérítési eljárást kezdeményezni a mulasztással összefüggésben történt kötelességszegés és a bíróságot ért kár miatt.

12) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy a felekkel szemben a bíróság pénzbírságot nem szabhat ki.

13) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy az rendelkezzen arról, hogy

-    a peres vagy nemperes eljárásban hozott végzés elleni fellebbezést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a másodfokú bíróság az érkezéstől számított 60 napon belül bírálja el;

-    a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ítélet (részítélet, közbenső ítélet) ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet az érkezéstől számított 2 hónapon belül hozott intézkedéssel - az érkezéstől számított 6 hónapon belül tartandó - tárgyalásra kitűzi vagy pedig 6 hónapon belül érdemben elbírálja;

-    a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet 4 hónapon elbírálja;

-    a soron kívüli eljárás alatt azt kell érteni, hogy a kérelemnek a bírósághoz való érkezését követően a szükséges intézkedést azonnal, de legalább 3 napon belül meg kell tenni, illetve a kérelem tárgyában az érdemi határozatot meg kell hozni?

14) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy az rendelkezzen arról, miszerint

-    a bírósági határozat elleni fellebbezésnek, kifogásnak, felülvizsgálati kérelemnek a jogorvoslatot elbíráló bírósághoz való felterjesztéséről a feleket a bíróság - a felterjesztéssel egyidejűleg - írásban értesíti;

-    a bíróság a feleket előzetesen értesíti, ha a tárgyaláson tanú vagy szakértő meghallgatására kerül sor;

-    a bíróság az idézésben feltünteti, hogy a tárgyalás a kitűzött határnapon várhatóan meddig fog tartani, illetve a megidézett személy milyen időtartamra köteles rendelkezésre állni.

15) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp) oly módon, hogy az rendelkezzen arról, miszerint felülvizsgálati kérelemnek van helye:

-    a fellebbezést hivatalból elutasító;

-    a perújítási kérelmet hivatalból elutasító, valamint a perújítási kérelmet elutasító;

-    az igazolási kérelmet elutasító;

-    a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet elutasító;

-    az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító;

-    az előzetes bizonyítás iránti kérelmet elutasító;

-    a féllel, a tanúval, a szakértővel, a jogi képviselővel szemben pénzbírságot kiszabó

másodfokú bíróság által hozott jogerős végzése ellen?

16) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy az rendelkezzen arról, miszerint fellebbezésnek van helye:

-    a határozat kijavítása iránti kérelem tárgyában hozott;

-    a kizárási bejelentés tárgyában hozott;

-    az eljáró bíróság kijelölése tárgyában hozott bírósági határozat ellen.

17) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 212.§ (2) bekezdését oly módon, hogy „ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács nem egyhangú határozatot hoz, akkor a bíró különvéleményét jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy a különvéleményt külön iratban a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és e különvélemény tényére az írásba foglalt határozatban is utalni kell”.

18) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartástól szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy

-    az I. fokon eljáró megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben helye van fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek;

-    az I. fokon eljáró megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben helye van egyezségi kísérletre idézésnek.

19) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy a bírósági jegyzőkönyv tartalmazza szó szerint:

-    a bíróság tanácselnöke és a bírók által tett valamennyi nyilatkozatot,

-    a szóban kihirdetett határozat indokolását.

20) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényt amely kimondja, hogy az Alkotmánybírósághoz benyújtásra kerülő beadvány elkészítéséhez is igénybe vehető a jogi segítségnyújtás.

21) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt oly módon, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne Esztergomban, hanem Székesfehérvárott legyen.

22) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt oly módon, hogy az 1.§ c) pontjában foglalt - a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata iránti - eljárást bármely magyar választópolgár is kezdeményezhesse.

23) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt oly módon, hogy az Országgyűlés, az Országgyűlés állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az országgyűlési képviselő, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos alkotmánybírósági eljárást kezdeményező irata (és az eljárás során később előterjesztett beadványai), valamint az Alkotmánybíróság által hivatalból indított eljárás kezdeményező irata közérdekű adat, amely beadványokat - az Alkotmánybírósághoz való érkezésüktől számított 8 napon belül - a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

 

24)  Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 29.§-át oly módon, hogy a törvényszöveg az alábbiakat tartalmazza: „Az Alkotmánybíróság szervezetére és belső működésére vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés — az Alkotmánybíróság javaslatára — törvényben határoz meg.”

 

25) Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson az Alkotmánybíróság előtti eljárás szabályairól, és ennek keretében meghatározza az alkotmánybírósági eljárásban az indítványozók, valamint az Alkotmánybíróság és Hivatala eljárási jogait és kötelezettségeit, az Alkotmánybíróság által hozható határozatok körét, valamint meghozataluk eljárási szabályait.