Fogarasi József

HOME-THERM Magyarország Kft.: Óvakodjatok, TŐLEM! Hitvány csaló, tisztességtelen ZSIVÁNY –

 

 

azaz, "SZar" alak (embert nem mondhatok, RÁ mindez nem jellemző)VAGYOK! 

 

 

Tulajdonképpen az ajtón történt kopogtatást, majd az ajtónyitást követően megjelenő ember szemébe nézve, köszönés és „bemutatkozásként” csupán ennyit kellene/szabadna mondanunk, hiszen ez, - tartalmi - lényegünk. A HOME-THERM Magyarország Kft. 1139 Budapest, Béke tér 7. fszt. 2. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. csupán a „vállalkozás” nevével, címével és elérhetőségével – vagyis a formával – azonos. Persze nem mindenhol és mindenütt, s nem is mindenáron szedjük „áldozatainkat”. Csupán a panelházak lakástulajdonosai vannak kitéve szolgáltatásainkat kínáló ajánlatunknak. S közülük is csak azok, akik kopogásunkra ajtót nyitnak és bemutatkozásunkat követően lakásukba invitálnak. A lakásba bejutva aztán már jöhet a felajánlott és javasolt szolgáltatásnyújtás ismertetése: az ingatlan műszaki állapotfelmérése, meglévő nyílászáró bontása, kiszerelése, új műanyag nyílászáró beállítása, beépítése, keletkezett hulladék és a régi nyílászáró elszállítása. Mindezt, a részletek megbeszélése követi. Egyetértés esetén azonnal megejtjük a felmérést, melynek – előkészítő, bizalmat gerjesztő szakmai sertepertélésünk – eredményeként konkretizáljuk a kivitelezendő munka vállalási díja összegét, a munka kivitelezése határidejét, valamint az előre fizetendő foglalási díj összegszerűségét. Mindennek tudomásulvételét követően kerülhet sor a vállalkozási szerződés formanyomtatványa pontjainak kitöltésére, keltezési dátummal történő ellátására és a vállalkozási szerződés – a megrendelő és a vállalkozás általi saját-kezű – aláírására.

 

Azonban, - „gyümölcsözőnek” induló - együttműködésünk már ezen az első érdemi mozzanaton túljutva sem teljesen „problémamentes”, hiszen - váratlan jövetelünkkel - a „meglepett” megrendelő segítséget várva fordul felénk: ennyi készpénzt nem tartunk itthon, ezért kártyával szeretnénk fizetni, avagy kérünk csekket, illetve bankszámlaszámot, amelyre az összeget átutalhatjuk? Gond egy szál se, nyugtatjuk meg válaszunkkal a kuncsaftot: papokat is lepipáló kenetteljes ájtatossággal, igehirdetésünk tisztasága tanúsítványaként. Bankkártyás fizetést sajnos nincs módunk elfogadni, mivel ennek lebonyolításához a szükséges terminállal nem rendelkezünk. Csekkel sem tudunk szolgálni, de ez a fizetési mód amúgy is feleslegesen hosszadalmas lenne, hiszen a pénz csak napokkal később jutna el hozzánk. A bankszámlára történő átutalás pedig plusz költségbe verné a tisztelt megrendelőt. A mi javaslatunk egyszerűbb és időkímélőbb: tessenek megmondani, mikorra jöjjünk vissza a szerződés aláírása és a szükséges összegű foglaló átvétele végett. Eddig – a legtöbbször – mindig sikeresen eljutunk. Megtörténtével, vállalkozásunk első részét pozitív összegű bevétellel zárhatjuk. A másodika teljesítésirészt illetően – elköszönésképpen – szóban megismételjük a szerződésben amúgy rögzítetteket: az október második hetére ígért teljesítés előtt telefonon jelentkezünk a beszerelés konkrét időpontjának egyeztetése végett. De nem kell izgulni legkésőbb, a szerződés aláírását (szeptember 13.) követő három hónapon belül az elvállalt munkák kivitelezése meg fog történni (egyébként is, álljuk a kötbér tekintetében rögzített feltételeket). Így, előzetesen felesleges minket telefonon, vagy írásban „zaklatni”.

 

Ezzel – mindkét oldalon – kezdetét veszi az amúgy megállíthatatlan idő múlása: elhagyjuk a szeptembert, aztán az ígért október közepét, majd a novembert, decemberben már elárasztanak minket a megrendelői telefonhívások, minek következtében persze, hogy állandón foglaltat jelez az egyetlen minket hívható – 36-30-149-1921 – szám. A számolhatatlan számú beérkező leveleket pedig még iktatni sincs elég időnk, nemhogy azokra válaszolni. Így – a vállalkozói tisztességtől vezérelten – kénytelenek voltunk december 15. keltezéssel ellátva egy sablonválaszt készíteni és azt elküldeni valamennyi megrendelőnk címére. Való igaz, e leveleket – a postai bélyegző tanúsága szerint – csak a következő év január 8. napján sikerült postára adnunk. De az vesse ránk az első követ, akinek e - békéről papoló, háborúra uszító - szent(eskedő) hazában a karácsonyt közvetlenül megelőző szent héten a szenteste szeretetének lázában égve kellő és elegendő ideje van arra, hogy a szereteten kívül más érdemi üggyel is foglalkozzon? Nekünk sem volt! A kisded születését követően pedig – a minket ért rágalom ellenére – nem a szokásos szilveszteri bulira, hanem Urunk megjelenésének (január 6.) ünnepére készültünk!

 

Mindennek következményeként a december 15-én megírt leveleket valóban csak január 8-án volt időnk postára adni. E levélben viszont valamennyi megrendelő által írt kérdésre érdemi választ adtunk:

 

- az Ön által megrendelt termékek sajnálatos módon csak 2024. január 22-étől kerülnek beépítésre, nem várt logisztikai, illetve ellátási nehézségek miatt;

- késedelmes teljesítés esetén a Megrendelőt – a vállalkozási szerződésben foglaltak szerint – havi 1% mértékű kötbér illeti meg;

- célunk, hogy minden megrendelés teljesítésre kerüljön;

- megértését, türelmét köszönjük.

 

Ja, hogy az általunk írásban jelzett, január 22-ét követően sem sikerült a Megrendelővel a beszerelés időpontját egyeztetnünk és erről Őt sem telefonon, sem e-mail, illetve levél útján nem értesítettük? Mindez az Ő türelmetlenségére vezethető vissza. Hiszen – az aláírt szerződési feltételek mellett – elállhatott volna a szerződéstől, de nem ezt tette, inkább - február 11-én - írásban a Budapesti Békéltető Testülethez fordult, gondolván, majd ők elvégzik - esetleg - a beszerelési munkálatokat? Az ügyben a Testület április 8-ára tűzte ki a meghallgatás időpontját. Ezen az ülésen nem tudtunk megjelenni, elegendő időnk az iratok kézhezvételére sem volt. Sőt, a Testület Ajánlását se vettük át, de a Megrendelő által – témában – küldött e-mail levelét sem olvastuk el. Kérem, mi éjt nappallá téve becsülettel dolgozunk, mire tekintettel az említett és hozzá hasonló felesleges időtöltéssel nem áll módunkban és érdekünkben foglalkozni.

 

Amennyiben ebben az országban mindenki csak a saját maga dolgával lenne elfoglalva, a kormány pedig felhagyna a veszélyhelyzet örökös hangoztatásával és meghosszabbításával, illetve a háborús riogatással és uszítással, mindennek gerjesztésével, továbbá a magyaremberek egymás ellen ugrasztásával, energiáit pedig a vállalkozások teljesítéséhez szükséges - emberi, anyagi és jogi - feltételek biztosítására, segítésére fordítaná, úgy nem lenne szükség felesleges gittegyletekre és eljárásaikra.

 

 

ÉS, ADDIG?

 

Ebben a „szent(eskedő)” országban – mindenre – az egyetlen ajánlott és követendő gyógyír a képmutató vallással azonosuló igehirdetés:

 

 

„Ne félj, csak higgy!”

 

„Bízzuk múltunkat Isten irgalmára, jelenünket az Ő szeretetére,

jövőnket az Ő kegyelmére!”

 

Amennyiben MEGRENDELŐINK ezt az utat – tudatosan választva – békésen követik, nem lesz szükségük további - meg nem térülő - pénzkidobásra, felesleges rohangálásra: ügyvédhez, hatósághoz, bírósághoz, közjegyzőhöz, végrehajtóhoz…

 

 

a problémák előbb-utóbb (de)

megoldódnak!

 

Budapest, 2024. május 28.

 

Ui. az égiek szeretete, az általuk nyújtott hitbéli eszközök nem vezettek érdemi eredményre – jöjjön hát a földi valóság és az általa kínált jogi eszköztár…

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 443
a héten: a héten: 4807
a hónapban: a hónapban: 16280
összesenösszesen467702
az oldalt jelenleg nézik: 10