Fogarasi József

VIGYÁZZ - VIRUS-VESZÉLY - VÉDEKEZZ!!! (folytatás 1)

 

 

Ideológiamentes Tér

(továbbiakban: „IT”)

 

a tiszta gondolatok forrása!

 

 

Eszmefussunk, tovább…!

 

 

 

AZ EMBERI TÁRSADALMAT ÉVEZREDEKKEL EZELŐTT MEGFERTŐZTE EGY OLYAN VÍRUS, AMELY – HA NEM TALÁLJUK MEG AZ ELLENSZERÉT – VÉGSŐ SORON, AZ EMBERI FAJ KIHALÁSÁHOZ VEZET!

 

 

EZ PEDIG NEM MÁS, MINT AZ IDEOLÓGIA, MINDEN EDDIG ISMERT ÉS MÉG ISMERETLEN MEGJELENÉSI FORMÁJA, AMELY RÁADÁSUL FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, MUTÁLÓDIK!

 

 

Ha, nem olvastad az eszmefuttatásomat, akkor nem fogod megérteni, milyen vírusról is beszéltem általánosságban, amelyet most tovább elemzek és részletezek: annak érdekében, hogy bárki számára felismerhető legyen, egyértelműen!

 

 

Azt már tisztáztuk, hogy a vírus az emberi társadalom kialakulásával egyidőben jelent meg, talán akkor, amikor a „bunkó”-s azt mondta a „bunkó nélkülinek”: csak és kizáróan neki engedelmeskedjen, mivel a látott villámot és hallott mennydörgést, bizony ő alkotta. Miután a bunkó nélküli nem egészen odaadóan hitt neki, állításának bunkósbotjával adott nyomatékot, amely már valóban súlyos, nyomós érvnek bizonyult. Innen datáljuk a „bunkósbot effektus létrejöttét, amelyet a leghitelesebben Petőfi Sándor fogalmazott meg:

 

 

 

„Elkeseredésében

Mi telhetett tőle?

Nagyot ütött botjával

A szamár fejére.”*

 

 

 

A mai városi szlengben ez imigyen hangzik: Verjük meg! Na és miért? „Ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért!”

 

 

Ha felfogtad a bunkósbot-effektus mondanivalóját, miszerint esetünkben a szamár a vétlen és tudatlan áldozat, akkor el is kezdődött saját helyzeted felismerése és máris léphet/sz/nél egyet tovább, de merre, és hogyan?

 

 

Először is azt kell definiálnod, miről ismered fel a vírust, hogy egyáltalán átgondolhasd: a fertőzést miként lehetne elkerülnöd?

 

 

A vírus az emberi tudat/elme virtuális terméke (továbbiakban: Virtuvir). Vagyis, eme vírust az ember magában hordozza, és terjeszti (ha akarja, ha nem): akár közvetlen módon, fröcsögéssel, akár közvetetten - két legfontosabb érzékszervünk - a szemünk és a fülünk segítségével.

 

 

Ez utóbbi – közvetett forma – a sokkal fertőzőbb és veszélyesebb, mivel nagyobb tömeg/ek/re (akár milliókra) egyszerre, azonos időben és hosszú távon - idő- és térbeli korlát nélkül - is képes hatni. Hiszen e Virtuvir bármikor, bárhol és akárhányszor adagolható, dózisa pedig növelhető: mindez csak pénz kérdése.

 

 

A Virtuvir azonban - az esetek nagy többségében - maradandó agykárosodást okoz: kimossa az agy gondolkodó képességét. Aminek következtében a „beteg” többszínű látásképessége egyetlen színre redukálódik, azaz egyszín-látóvá válik. Ráadásul mindez, térlátásának elvesztésével párosul: így aztán a külvilágot - csupán - egysíkúan érzékeli.

 

 

Az ilyen – egy-színlátó – „beteg” könnyen felismerhető, mert csak egyetlen színt lát, nevezetesen: narancssárgát, szegfűvöröset, feketebarnát, zöldet, stb., és mivel a többi színt egyáltalán nem ismeri fel, tévútra téved. Elbizonytalanodva megáll és hallgatózni kezd. Viszont az agykárosodásnak van egy másik alattomos hatása is: a halláskárosodás. Következménye, hogy a hangtartományok sérülése folytán a hallás csupán egy bizonyos hangra redukálódik, vagyis a „beteg” egyhang-hallóvá válik. E kettős negatív hatás - mármint az egyszín-látás és az egyhang-hallás - következtében, amelyen a „beteg” semmilyen körülmények között nem képes változtatni, mindig csak egy- és ugyanazt mondja és ismétli. A tudomány ez utóbbi jelenséget szajkó szindrómának nevezi. A szajkó szindrómában szenvedőket, már a Biblia is nevesítette, azáltal, hogy boldog lelki-szegényekként vizionálta őket, akiké a menyek országa…!

 

 

A Virtuvir hordozókat, azaz a bacilusgazdákat az általuk választott szakmájuk szerint is - messziről - felismerhetjük. Ilyenek például a fizetett politikusok, a hozzájuk csapódó alsóbb tagozatú nyelvelőkkel - a névtelen senkiktől a kétes hír- és álnevet viselőkig - bezárólag, akik meg vannak győződve arról, miszerint a föníciaiak találmánya alapozta meg és vezérli az egyszín-látó-, egyhang-halló szajkók Virtuvir táborát.

 

 

Természetesen e két nagy Virtuvir altábor meg van győződve arról, hogy nem ő, hanem a másik altábor tagjai a megfertőződöttek, ezért egyiket sem szabad a hatalom közelébe engedni! Sőt, elő kell segíteni, hogy az országot minél hamarabb elhagyhassák, mégpedig hiánytalanul, mert ha itt maradnak, együttes erővel képesek kiirtani a lakosság azon 20-30%-át is, akik még nem fertőződtek meg, vagy még nem tud róla…

 

 

Ezt a problémakört eszmefuttatásom következő részében fogom boncolgatni, a gyógymódra történő receptajánlással egyetemben.

 

 

(folytatás 2 - lásd itt)

 

 

Budapest, 2024. február 27.

 

 

Maklári Iván

szerző

 

 

*Petőfi Sándor: Megy a juhász szamáron… In: Petőfi Sándor összes költeményei. I-II. Szépirodalmi Könyvkiadó. 1953. p. I. 130.

 

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 48
a héten: a héten: 1240
a hónapban: a hónapban: 2787
összesenösszesen436823
az oldalt jelenleg nézik: 1