Fogarasi József

Jogszakmai MEDITÁCIÓ-vízió a PILLANATNYI-JOG jelen államában…(folytatás: III. rész)

 

 

III.

 

A frászkarikát!

 

 

Az elsőfokú bíróságnak ugyanis semmilyen hatásköre nincs a beadvány minősítésére, de az azzal kapcsolatos döntés meghozatalára sincs: miszerint a beadvány alkotmányjogi panasznak tekintendő-e?! Vagyis a bíróság e kérdésben semmilyen határozatot/döntést nem hozhat, mivel e kérdés tekintetében sem hatáskörrel, sem illetékességgel nem rendelkezik.

 

eb) Véleményünk szerint az elsőfokú bíróságnak az Alkotmánybírósághoz „haladéktalanul” azt a beadványt kell továbbítania:

-          amelyet az Alkotmánybírósághoz címeztek, de a bírósághoz nyújtottak be;

-          amely az Alkotmánybírósághoz való címzés nélkül tartalmazza, hogy alkotmányjogi panaszt terjesztenek elő a bíróság valamilyen, konkrétan megjelölt határozatával szemben;

-          amely beadványból az Alkotmánybírósághoz való címzés hiányában is megállapítható, hogy a fél a jogerős határozat alkotmányossági felülvizsgálatát, vagy a megjelölt jogszabály megsemmisítését kéri.

 

A Pp. XXX. fejezete alkalmazása tekintetében ugyanis a bíróságnak alkalmaznia kell a Pp. 110.§ (3) bekezdésében foglalt azon törvényi rendelkezést, miszerint „A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.”

 

Ezért alkotmányjogi szempontból elfogadhatatlan a gyakorlat, amelynek eredményeként a Fővárosi Törvényszék a 2022. augusztus 30. napján kelt 31.P.23.661/2020/30. sorszámú végzésével jogerősen megakadályozta, hogy a fél alkotmányjogi panasszal fordulhasson az Alkotmánybírósághoz azáltal, hogy a fél erre irányuló kérelmét jogellenesen elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla pedig e végzést a fél fellebbezése ellenére, nem korrigálta!

 

Kérdezzük: mi történt volna, ha a bírósági titkár „az eljárás folytatása iránti kérelmet” nem utasítja el, hanem továbbítja azt az Alkotmánybírósághoz? Ez még, ha nem is lett volna helytálló, kisebb sérelmet okozott volna a beadvány előterjesztőjének, mint a jelenlegi helyzet: az Alkotmánybíróság - az Abtv. alapján - legfeljebb hiánypótlási eljárást folytatott volna le a bíróság (titkár) által továbbított beadvány tekintetében.

 

A bírósági titkár azonban szubjektív felsőbbrendűségtől áthatva – felesleges költségekbe verve az indítványozót, a jogi képviselőt pedig „haszontalan” munkára kényszerítve – a szerzők szerinti elnevezéssel: Jogopolynak” (jogállami társas-„játék”) részének tekintette a fél és jogi képviselője által a törvény követelményei szerint megírt és a jogállamba vetett objektív hittel benyújtott alkotmányjogi panasz-beadványt.

 

f)                 Az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztéséről szóló végzés jogerőre emelkedése:

 

fa) E tekintetben leszögezhetjük: a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés – jogi értelemben – „jogerőre nem képes” határozat. Mégpedig azért, mert nem vonatkozik rá a Pp. 360.§-ában foglalt anyagi jogerő szabálya. Ehhez képest a Pp. 426. (3) bekezdés a) pontja szerinti „jogerőre emelkedését követően megküldi az Alkotmánybíróságnak” szövegezés nem - teljesen - helyénvaló.

 

A Pp. 358.§ (1) bekezdése értelmezésében ugyanis jogerős az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható.

 

Ez bekövetkezhet úgy is, hogy a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, amely a Pp. 358.§ (2) bekezdése alapján a kihirdetéssel (helyesen: közléssel, mert vannak olyan határozatok, amelyek kihirdetésre sem kerülnek) válik jogerőssé.

 

Az a határozat, amellyel szemben fellebbezésnek van helye, a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős; feltéve, ha az arra jogosultak egyike sem nyújtott be fellebbezést vagy a benyújtott fellebbezést a bíróság jogerősen visszautasította.

 

Tehát, az alkotmányjogi panasszal támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése tekintetében – az anyagi jogi jogerőhatás hiánya miatt – újabb kérelem is előterjeszthető. Az ún. alaki jogerő-hatás ugyanis – a Pp. 358.§ (1) bekezdése értelmében – csak az újabb fellebbezés előterjesztését zárja ki!

 

fb) A fentiekkel összefüggésben hivatkozunk az alábbi jogesetre:

 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a 46.Pk.500.039/2022/25. ssz. végzéssel a kérelmezett és érdekelt által 2023. január 9. napján előterjesztett és 2023. január 24. napján a 24. sorszámú beadvánnyal kiegészített alkotmányjogi panasszal támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasította, a végzés ellen a fellebbezést kizárta.

 

Kérelmezett a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyben kérte a végzés megváltoztatását, azaz: a bíróság mellőzze a fellebbezés kizárását és a jogerős végzés végrehajtásának felfüggesztését rendelje el; az állam terhére és a kérelmezett javára pedig állapítson meg 11.430,- Ft költség megtérítését.

 

A 2023. február 26-án előterjesztett fellebbezésében a kérelmezett az alábbiakra hivatkozott:

 

-          a 25. sorszámú végzés ellen a Pp. 426.§ (1) bekezdése alapján fellebbezésnek van helye, tekintet nélkül arra, hogy az Abtv. 53.§ (4) bekezdése alapján az indítványozó által előterjesztett alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemnek a bíróság helyt ad, avagy azt elutasítja. A fellebbezés kizárása tehát jogszabálysértő volt, az indítványozó ezért kérte a végzés megváltoztatását és a fellebbezés biztosítását az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése alapján;

-          a Pp. 365.§ (2) bekezdés b) pontjának a Pp. 426.§ (1) bekezdése megfelel, mivel a törvény rendelkezése szerint az első-fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását felfüggesztheti [az Abtv. 53.§ (4) bekezdését ismétli meg, azzal hogy „e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.”];

-          a Pp. 426.§ (1) bekezdése azonban nem rendelkezik arról, hogy „milyen határozat” az, amely tekintetében fellebbezésnek van helye. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog a polgár számára hátrányosan és e jog gyakorlását kizáró módon nem értelmezhető az Alaptörvény 28. cikke szerint. Az Abtv. 53.§ (4) bekezdésében foglalt döntése meghozatalánál a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy az alkotmányjogi panaszban az indítványozó milyen Alaptörvény-ellenességet állít a jogerős határozat Alaptörvénybe ütközése tekintetében. Jelen esetben azonban a bíróság az elutasító végzésében semmilyen érdemi indokolást nem tett. A bíróság a Pp. 384.§ (4)-(5) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének tehát nem tett eleget! A kérelmezett szerint a Pp. 425.§ (1) bekezdését nem lehet szűkítően értelmezni, amely szerint a felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen a fellebbezés kizárt lenne;

-          a kérelmezett és érdekelt kérelmének elutasítása és a fellebbezés kizárása sérti a fellebbezőknek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mert az elsőfokú bíróság még a fellebbezőket hiánypótlásra is felhívta a határozat végrehajtása felfüggesztése indokainak közlése tekintetében. A bíróságnak azonban – szubjektíve – már ekkor tudnia kellett, hogy a fellebbezőknek a határozat végrehajtása iránti kérelmét a fellebbezés biztosítása és indokolás nélkül el fogja utasítani.

 

A PKKB a 46.Pk.500.039/2022/28. ssz. 2023. február 28. napján kelt végzésével a kérelmezett fellebbezését visszautasította, amely ellen fellebbezést biztosított.

A végzését a bíróság az alábbiakkal indokolta:

 

„A Pp. 365.§ (2) bekezdés b) pontja alapján fellebbezésnek van helye az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi…

E jogszabályhely alapján a bíróság végzései ellen főszabály szerint nem, csak a törvény kifejezett, erre irányuló rendelkezése alapján van helye fellebbezésnek. A törvényi kivételeket pedig tágan nem lehet értelmezni.

A Pp. 426.§ (1) bekezdése alapján az első-fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

A fenti jogszabályhely alapján a bíróság a felfüggesztés tárgyában kétféle döntést hozhatott: felfüggeszti a végrehajtást, amely ellen a hivatkozott rendelkezés külön fellebbezést enged. Amennyiben viszont a végrehajtás felfüggesztésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a kérelmet elutasítja. Ez utóbbi határozat ellen azonban - a jogszabályszövegnek mind a nyelvtani, mind a logikai értelmezése alapján - külön fellebbezésnek helye nincs.

Mindezekből kifolyólag a bíróság a fellebbezést – mivel az olyan határozat ellen irányult, amely ellen nincs helye fellebbezésnek – a Pp. 366.§ (1) bekezdése alapján, a rendelkező rész szerint visszautasította.”

 

A PKKB 28. sorszámú végzése ellen kérelmezett fellebbezést terjesztett elő: kérte a Fővárosi Törvényszéktől a végzés megváltoztatását és a fellebbezés visszautasításának mellőzését, a 25. ssz. végzés elleni kérelmezetti fellebbezésnek a II. fokú bírósághoz való felterjesztését, 11.430,- Ft felmerült fellebbezési költségének az állam terhére történő megállapítását.

 

A 25. sz. végzés elleni fellebbezésében foglaltakat megismételve a kérelmezett fellebbezésében hivatkozott arra, hogy „az alkotmányjogi panasz az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtti eljárás tekintetében a hazai jogorvoslat kimerítésének minősül a Szalontay Győző vs. Magyarország 71327/13. sz. határozat szerint, így sérti kérelmezettnek az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát a fellebbezés visszautasítása, továbbá diszkriminációt is megvalósít a bíróságnak a jogértelmezése, miszerint kizárólag a felfüggesztés esetében illeti meg a feleket fellebbezési jog. A Pp. 426.§ (1) bekezdés (nyelvtani, alapjogi) értelmezésével – az Alaptörvény 28. cikk alkalmazásával – nem lehet arra következtetni, hogy a kérelem elutasítása nem fellebbezhető.”[1]

 

2.1.1.2.                  Az első fokon eljáró bíróság és a Kúria az alkotmányjogi panasz tekintetében jelentős döntési jogkörrel rendelkeznek. Ezek a következők:

 

A)     Az első fokon eljáró bíróság

 

a)            az első-fokon eljáró bíróságnak lehetősége van hivatalból vagy az indítványozó kérelmére az Abtv. 53.§ (4) bekezdése és a Pp. 426.§ (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszteni. E végzés ellen külön fellebbezésnek van helye;

 

b)            az Alkotmánybíróság az Abtv. 61.§ (1) bekezdése alapján az eljárásában kivételesen a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel a bíróságot, ha az

a) az alkotmánybírósági eljárás várható tartamára vagy a várható döntésre tekintettel,

b) súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése érdekében, vagy

c) más fontos okból

indokolt, és a bíróság az 53.§ (4) bekezdése alapján a döntés végrehajtását nem függesztette fel.

Az első-fokon eljárt bíróság ebben az esetben a Pp. 426.§ (2) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti.

 

c)             a jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a Pp. XXX. fejezetében meghatározottak szerint,[2] ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, a Pp. 396.§-a értelmében perújításnak van helye; a Kúria döntésétől számított 30 napon belül.

 

B)     Az első-fokon eljárt vagy másodfokon eljárt bíróság eljárása

 

a)               Az első-fokon eljárt bíróság vagy a másodfokon eljárt bíróság jár el a Kúria döntésének megfelelően, illetve a Kúria a Kúriának a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el a Pp. 427.§ (2) bekezdés b) pontja esetében az Alkotmánybíróság által eljárási jogszabály vagy rendelkezés megsemmisítése esetében; továbbá a Pp. 427.§ (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát semmisítette meg.[3]

 

Ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.[4]

 

C)    A Kúria eljárása

 

a)               A Kúria hatáskörébe tartozik a Pp. 427.§ (1) bekezdés b) pontja szerint az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítása - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti.

 

Az orvoslás iránti eljárást az indítványozónak kell a Kúriánál kezdeményeznie - az Alkotmánybíróság határozatának a részére történő kézbesítésétől számított - 30 napon belül előterjesztett kérelmére, ha az Alkotmánybíróság anyagi vagy eljárási jogi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg.[5]

 

b)                Amennyiben az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát semmisítette meg, vagy a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a Kúria eljárása hivatalból indul; és az elsőfokú határozatot hozó bíróság az ügy iratait az Alkotmánybíróság döntésével együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához.[6]

 

A Kúriának az orvoslásra vonatkozó nemperes eljárását soron kívül kell lefolytatni.[7] A Kúria indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja.[8]

 

c)                 A Kúria honlapján levő adatok alapján[9] megállapítható, hogy - 2023. április 8-ig - 107 ügyben került sor az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszköze megállapítására a Kúria előtt.

 

Ennek megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

 

Alkotmánybírósági határozatok alapján a Kúria által az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítása ügyei

 

Év

Büntető

Kollégium

Közigazgatási Kollégium

Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium

Polgári Kollégium

Összesen

2023

0

1

0

0

1

2022

0

24

0

0

24

2021

0

6

0

0

6

2020

0

6

3

0

9

2019

0

0

18

0

18

2018

0

0

8

0

8

2017

0

0

7

0

7

2016

0

0

10

0

10

2015

0

0

11

0

11

2014

0

0

8

0

8

2013

0

0

5

0

5

Összesen

0

37

70

0

107

[5. sz. Táblázat – Szerzők által 2023]

 

Budapest, 2023. április 11.

 

 

 

Fogarasi József sk.                           Galambos Károly sk.

 

 

 

(az írás eleje: I. rész)

(az írás II. része)

 
 
 
 


[1] A kézirat lezárásig a fellebbezésről a II. fokú bíróság nem döntött. Ehhez a jogesethez hasonló ügyben folyik fellebbezési eljárás még a PKKB 41.Pk.500.042/2022/31. ssz. végzése, a 41.Pk.500.066/2022/39. ssz végzése, a 41.Pk.500.065/2022/44.ssz. végzése tekintetében.

[2] Lásd a Pp 427.§ (2) bekezdés a) pontját, amely szerint „A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében a következők szerint határoz:

a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál,[…]”

[3] Lásd a Pp. 427.§ (2) bekezdés b) és c) pontját, miszerint: „(2) A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében a következők szerint határoz:

[…]

b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, és szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el – az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével –, amelynek kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett,

c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően – a d) pontban foglalt kivétellel – az első- vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el, […]

[4] Lásd a Pp. 427.§ (2) bekezdés d) pontját.

[5] Lásd a Pp. 428.§ (2) bekezdését.

[6] Lásd a Pp. 428.§ (2) bekezdését.

[7] Lásd a Pp. 428.§ (1)-(2) bekezdését.

[8] Lásd a Pp. 428.§ (3) bekezdését.

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 62
a héten: a héten: 1670
a hónapban: a hónapban: 3932
összesenösszesen440940
az oldalt jelenleg nézik: 1