Fogarasi József

Búskomorság és károgó mannavárás, ÁLSÁGOSÉKNÁL…

 

 

„Nagyon kéne egy bravúr - éppen csak befér Magyarország az első húszba az éremtáblán” olvasom a valóságot ismerő és feltáró, érmes és olimpiai dobogós helyen lévő folyóiratban – kevés van belőlük Magyarországon – a kesergőknek fenntartott rovatban közzétett írást. (Persze, ennél is nagyobb lenne a magyar társadalom - a cikkírót is beleértve - depressziós szorongása, ha az objektív tények is előkerülnének: még Koszovó is megelőzött MINKET, a maga 2 aranyérmével! Nem kell megijedni, nem gyújtok lámpást a sötétség bevilágítása végett!) Majd, az IGAZ tények fülbesúgó szirénhangja segítségével meghallom az olló másik végén a nyomorgók Istenhez (létezik, még?) küldött fohászát is: emberség, békesség, őszinteség. Vajon tényleg egyazon társadalmat szabdaló ugyanazon olló két vége jutott szóhoz, végső „kétségbeesését” megfogalmazva? Aligha! Hiszen a mannavárók első éremjutalmukat már bezsebelhették magyar honfitársunknak/honfitársnőnknek köszönhetően (hát nem mindegy, hogy milyen nemű, már a sportban sincs békesség, s emberség?). Ezzel az olimpiai éremtáblázaton a 12. (előkelő?) helyen vagyunk, jelenleg! De vajon mely sorszám alatt jegyeznek minket a fentebb említett emberség, békesség, őszinteség érvényesülését illetően vezetett világtáblázaton? Tessenek nyugodtan keresgélni! Aztán fel lehet tenni önmagunknak a kérdést: a magyar ember számára melyik a nagyobb szégyen? Lemaradni az olimpián az éremtáblázatról, avagy egyetlen pontot sem szerezve fel sem kerülni az emberség, békesség, őszinteség érvényesüléséről tanúskodó világtáblázatra?

 

Olimpia, és annak érmei, pontjai nélkül, még lehet - tisztességben - élni, de emberség, békesség, őszinteség nélkül (érdemes)?

 

 

Budapest, 2021. július 28.

 


Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 25
a héten: a héten: 265
a hónapban: a hónapban: 809
összesenösszesen355257
az oldalt jelenleg nézik: 6