Fogarasi József

Párbeszéd: végre – talán – a másikra, és mondandójára is odafigyelve!? (folytatás)

2020. február 04. kedd

 

 

IV.

 

Az érintett társasház tulajdonosi/lakó/közössége tekintetében megfogalmazott kérdésekre kapott válaszokról

 

a)                  Az első kérdés a Társasház padlásterében önkormányzati tulajdont képező nem lakás célját szolgáló egy légterű 19 m² alapterületű helyiség Társasház általi megvétele körüli hercehurca rendezése céljából íródott és került az újonnan megválasztott polgármester részére megküldésre. Nem titkoltan azért, mert a korábbi önkormányzati vezetés e vételi szándékra - a Társasház közös képviselője által előterjesztett ajánlatkérésre - érdemi választ nem adott, sőt úgy tett, mintha a szándékról nem is lenne tudomása, illetve a vételi szándék nem is létezne.

 

                Az íróasztal melletti székben (fotelben) született, s megküldött válasz – „… a vételi kérelem az Önkormányzat nyilvántartásában nem szerepel, ezért tájékoztatást kértünk az ….. Vezérigazgatójától, akik azt a választ adták, hogy a Társasház vételi szándékát bejelentő kérelmet nem tartanak nyilván.” – tartalmában és stílusában is meglepett. Azaz – előbbi kijelentésemet finomítva – a tartalom ismerősen csengett, a stílushoz pedig már kezdtem (volna) hozzászokni, így az egész ügy inkább (csak) ismét jól felbosszantott! Az jutott eszembe, ahol a Hivatal, a hivatali alkalmazottak annyi „veszélyérzettel” sem rendelkeznek, miszerint egy új előjelű önkormányzati vezetés számára a korábbi „hozzáállás” és munkatempó-produktum már nem lesz elegendő a munkahely megtartásához, ott valóban nagy a baj, és tényleg (teljes) személyváltás szükségeltetik! Egyesek, a „másnak”, a minőség magasabb követelményének előszelét megérezve - talán nem véletlenül - távoztak azonnal, az önkormányzati választás jogerős eredményét meg sem várva. Mindebből a tanulság? Az öröklött „Hivatali stílus” az emberi zsigerekben továbbélve egy bizonyos idő elteltével már nem teszi lehetővé a munkaerő számára az önmegújulást, miáltal a megkívánt szemléletbeli- és morális változást, egy esetleges jövedelemösztönzés sem lenne képes előidézni, garantálni.

 

Sajnos - jelenleg – kis hazánkban, a „jó gazda módján szolgálni a közösséget” (az egyént, a polgárt, az ügyfelet stb.) elvárt követelményét, a magyar hivatali mentalitás attitűdje – sem dolgozni, sem „szolgálni” nem szeretek – jelenleg is (gyakran) felülírja. Ennek köszönhetően még a levélpapíron is átszűrődött a válaszadó munkához való hozzáállásának negatív előjelű lényege: a munkaundor és az ügyfél, a polgár, a másik embertárs iránti kellő tisztelet hiánya. Pedig hát az ügyben eljáró/eljárt közhivatalnoknak éreznie kellett volna, hogy most az új polgármestertől nem csupán feladatot, hanem lehetőséget kapott, a bizonyításra! Azaz, felállva az íróasztaltól, szakítva a korábbi beidegződés diktálta munkastílussal, az önigazoló papíros munka gyártása helyett, a közös képviselőt, avagy (esetleg?) magát a bejelentőt kellett volna felkeresnie. Ez esetben elkerülhető lett volna az újabb levélváltás-sorozat fáradtságos, költséges és semmivel előbbre nem vivő alaphelyzet megismétlődése. Igaz, az ügy intézője (jelen esetben inkább csak bonyolítója) mindennek következtében (talán) azzal is kénytelen lett volna szembesülni, miszerint a Hivatal nyilvántartása még a közös képviselő nyilvántartásánál is „szellősebb” és hiányosabb, illetve pontatlanabb.

 

                Mivel nem tisztem – s az elégséges dokumentációval sem rendelkezem – nem kívánom a közös képviselő hatáskörét és jogosítványait átvéve az ügyet - mélyére ásva - sem feltárni sem megoldani, ezért itt és e helyen most, csupán egy figyelemfelhívásra szorítkozom. A jó-gazda szerepköre ott kezdődik, hogy a tulajdonos, a közgyűlés jegyzőkönyveit kézhez véve azt elolvassa, majd - az abban foglaltak ismeretében cselekedve - teszi a dolgát a megoldás, avagy a dokumentumnak az irattári süllyesztő mélyére helyezése érdekében. A Társasház közgyűléséről készült jegyzőkönyveket az Önkormányzat is rendre megkapja/megkapta! Ezért javaslom, azokat – visszamenően, 4-5 évnyi időszakot felölelve – az irattár mélyéről elővenni és alaposan áttanulmányozni annak érdekében, hogy a vételi szándékot illetően végre az önkormányzati tulajdonos is (hivatali, vállalkozói szervezeteit beleértve) képbe kerülve tehesse a dolgát: a megoldás, de legalább az érdemi válasz megszülése végett! (Megjegyzem, a kérdéses tulajdoni rész eladását az Önkormányzat annak idején meg is hirdette.)

 

                Segítségként és az emlékezet serkentéseként csatolom a saját irattáramban - témával kapcsolatban - fellelt dokumentumok alábbi másolati példányait:

 

                - 1. sz. Melléklet: a Társasház 2015. június 4-i jegyzőkönyve 5. valamint 7-8. oldalai (annak alátámasztásaként, miszerint a Társasház közgyűlési szinten is foglalkozott a szóban forgó padlástéri helyiség megvétele kérdésével);

 - 2. sz. Melléklet: a közös képviselő tárgyi kérdésben az Önkormányzat Vagyonkezelőjének 2016. május 20. keltezéssel írt levele;

  - 3. sz. Melléklet: a Vagyonkezelő, 2016. június 12-én e-mailon érkezett válaszlevele;

  - 4. sz. Melléklet: a Társasház 2017. március 7-i jegyzőkönyve 8. oldala (lásd ezen a Közgyűlés 11/2017.03.07. sz. Határozatát);

 - 5. sz. Melléklet: a közös képviselő tárgyi kérdésben az Önkormányzat Pénzügyi és Kereskedelmi Bizottsága elnökének (….. úrnak) 2017. augusztus 8. keltezéssel írt levele és tértivevénye.

 

Minderre figyelemmel az alábbiak közlését kérem:

 

- a Társasház, Önkormányzat felé jelzett vételi ajánlatáról az Önkormányzat időben mikor és milyen formában kíván nyilatkozni.

 

b)                  A második kérdés a Társasház padlásterében az önkormányzat bérlője által - kiköltözésével - okozott kár megtérítésének elmaradását tette szóvá. Az ügy előzménye: 2019. augusztus 2. keltezéssel levelet írtam ….. polgármester úrnak, amelynek 2. pontjában jeleztem a Társasház problémáját: az önkormányzat a Társasház irányában (miért) nem tett eleget kártérítés-megfizetési kötelezettségének (e levelet az Önkormányzat 2019.08.07. vette kézhez). Az ügy jelen állásának érdemi megítélése és lezárása végett célszerű lenne elővenni az üggyel összefüggésben korábban keletkezett és az Önkormányzat hivatalában elfekvő, de talán fellelhető iratokat.

 

Nevezetesen: a Társasház, Önkormányzat felé jelzett kártérítésigénye bejelentését; az ügyben dr. ….. ügyvéd úr jegyző úrhoz írt hivatalos megkeresését; a Vagyongazdálkodási Iroda 2018. március 1-jén kelt, érdemi választ elodázó, a semmittevésben viszont dagonyázó válaszlevelét; az ügyvéd úr 2018. május 25. keltezéssel ….. vezérigazgató részére írt megkeresését; ….. polgármester úrnak írt – a fentiekben már nevesített – levelemet; a Vagyongazdálkodási Iroda 2019. augusztus 30-ai keltezéssel ellátott – csúsztatásokkal tűzdelt, a kérdéses helyszínt pedig csupán az irodai szoba hűse által biztosított távolságból, szemrevételezéssel megállapított tartalmú – válaszlevelét; az erre 2019. szeptember 8-án ismételten ….. polgármester úrnak írt levelemet.

 

Majd a jelen kor történéseként mindehhez tegyük hozzá az új polgármester, ….. úrnak küldött, 2019. október 14-i dátumot viselő levelemet és az erre kapott, az ügy előzményeit nem ismerő, a helyszín megtekintését – a bejelentő meghallgatását, a közös képviselő megkeresését – ugyancsak mellőző 2019. október 28. válaszlevelet.

 

Segítségként és lehetséges okulásként ezúttal is csatolom a saját irattáramban - témával kapcsolatban - fellelt dokumentumok alábbi másolati példányait:

 

- 6. sz. Melléklet: a Társasház által a bekövetkezett kárról és annak megsaccolt mértékéről 2017. június 1-jén készített – az Önkormányzatnak is megküldött – Feljegyzését és a károsult helyszínt bemutató képek közül a kettő legbeszédesebbet.

 

Minderre figyelemmel az alábbiak közlését kérem:

 

- a Társasház, Önkormányzat felé jelzett kártérítésigény-bejelentési dokumentumai közül a Hivatalnak – nevesítve – melyeket sikerült fellelnie;

- a Hivatal a kárrendezés módjáról érdemben, mikor kíván nyilatkozni.

 

c)                   A harmadik kérdésben az Önkormányzat, mint tulajdonos külön befizetési és közös-költség tartozására hívtam fel a figyelmet. Álláspontom szerint, egyetlen tulajdonos esetében is - az Önkormányzatnál pedig különösen - nehéz az elmaradás tényét elfogadni, hát, még ha ennek okát az illető sem írásban, sem szóban nem közli. A Közgyűlés a Társasház 2019. év zárszámadását 2019. április 1. napján tárgyalta, amely napon megállapítást nyert, hogy az Önkormányzati tulajdonos fizetési kötelezettségének az előírt 2019. december 31. határnapig nem tett eleget, azaz külön befizetési és közös-költség tatozása áll fenn. Tekintettel arra, hogy az említett tulajdonostárs a Közgyűlésen nem volt jelen és meghatalmazottal sem képviseltette magát, illetve az írásban részére előzetesen megküldött előterjesztésekben foglaltakra nem reflektált, így a kellő magyarázat is elmaradt.

 

Ezt az el nem fogadható eljárást – figyelemmel arra. hogy az SZMSZ a közös-költség megfizetésének legkésőbbi határnapjául minden hónap 15. napját jelöli meg – tettem szóvá a 2019. augusztus 2. keltezéssel, ….. polgármester úrnak írt levelemben. A 2019. augusztus 30. dátummal ellátott válasz a Vagyongazdálkodási Irodától érkezett, amelynek értelmében „A közös költség elszámolás átvizsgálását követően megállapítottuk, hogy az Önkormányzatnak 10.550-Ft elmaradása van, melyet szeptember hónapban rendezni fog.”. Mivel furcsállottam, hogy az Önkormányzat tartozására csupán a levelemet követő „átvizsgálás” során derült fény, de a tartozás pontos összegszerűségét még így sem sikerült megállapítani, írtam meg ….. polgármester úrnak szóló második (2019. szeptember 4.) levelemet megjegyezve, miszerint a tartozást illetően az Önkormányzat által feltárt és a Társasház zárszámadásának adatai eltérő összegűek, ezért az eltérést nem ártana a közös képviselővel mielőbb tisztázni. Majd megjegyeztem: „Csak reménykedem, hogy az önkormányzat kerületi pénzügyi nyilvántartásainak vezetése ennél precízebben és szakszerűbben történik.”

 

Válasz hiányában a problémát az újonnan választott polgármester, ….. úr elé tártam a 2019. október 14. levelemben. A kapott válasz sarkos megfogalmazása – „… az …..városi Szolgáltató Kft. tájékoztatása szerint az Önkormányzat nem tartozik közös költséggel a Társasháznak, annak átutalásáról intézkedtek.” – kissé meglepett. Arról ugyanis nem szól a levél, hogy az Önkormányzatnak ténylegesen volt-e elmaradása, közös-költség avagy külön befizetés szerinti hátraléka és ha igen, úgy annak megfizetése dátumszerűen mikor történt meg?

                Minderre figyelemmel az alábbiak közlését kérem:

 

- az Önkormányzati tulajdonos a 2019. évre előírt közös költség egyösszegű átutalása dátumszerűen, mikor történt meg;

- amennyiben a megfizetésre nem egy összegben került sor, úgy dátumszerűen külön-külön részletezve, mely hónap, mely napján, milyen összeggel történt meg;

- külön kitérve a külön befizetés dátumára, amelynek a Közgyűlés által előírt határideje 2018. március 25. volt! [Megjegyzésként utalok az Önkormányzati tulajdonos fizetési gyakorlatának elmúlt években – a táblázati kimutatások szerint – tapasztalt (időpontot és összegszerűséget is érintő) hektikusságára.]

 

                - 7. sz. Melléklet: táblázat az Önkormányzat határidőben történő egyszeri külön befizetése elmaradásáról;

                - 8. sz. Melléklet: táblázat az Önkormányzati tulajdonos közös-költség fizetése - időpontot és összegszerűséget is érintő - hektikusságáról.

 

d)                  A negyedik kérdés megfogalmazására és az újonnan megválasztott polgármesternek szóló megküldésére azért került sor, mivel a volt BM Kórház felújítási munkálati miatti közérdekű felvetésemre a korábbi polgármester egyáltalán nem reflektált, a választ küldő Vagyongazdálkodási Iroda pedig – KI.22332/1/2019/III. szám alatt 2019. augusztus 30. kelt levelében – hajmeresztő álláspontot foglalt el: „A BM Kórház nem tartozik az Önkormányzat tulajdonába, Javasoljuk, hogy a Társasház hozzon egy közgyűlési határozatot, melyben kifogásolják a munkavégzést, valamint hogy milyen intézkedéseket szeretnének elérni. A közgyűlési határozat birtokában a Társasház ügyvédje eljárhat. Erről a lehetőségről dr. ….. Ügyvéd Urat tájékoztattuk.”

 

E válasz tartalmát észrevételező (2019. szeptember 8.) levelemre a korábbi polgármester természetesen szintén nem válaszolt, így a problémával, a Polgármesteri Hivatal nem tevése miatt kénytelen voltam az újonnan megválasztott polgármestert megkeresni. Gondolván, hogy az elé tárt esetből a Polgármesteri Hivatal képes lesz okulni és empatikusabb megoldásokkal „kísérletezni. Nem ez történt, a 2019. október 28-i válaszlevél még a korábbi hivatali megoldásokhoz képest is hideglelősebbre sikeredett. „Volt BM kórház felújítási munkálatai miatt tett panaszát munkatársaim továbbították a területileg illetékes Kormányhivatalnak.” De, hogy a „panasz” nem panasz, hanem „közérdekű bejelentés” volt, és hogy e bejelentést mely polgármester „munkatársai” időben pedig ténylegesen mikor is továbbították az illetékes kormányhivatalhoz és annak mi volt a tartalma, arról e válaszlevélben nem esik szó és - tájékoztatásként - a továbbított dokumentum sem került csatolásra. Pedig a szóban forgó információk és dokumentumok nélkül nem igen lehet eldönteni, hogy az adott ügyben ki az, aki nem mond igazat: a Kormányhivatal, avagy az Önkormányzat? Érkezett-e a Kormányhivatalhoz ez adott ügyben a Polgármesteri Hivataltól valamilyen dokumentum, avagy sem, illetve amennyiben érkezett akkor az, milyen tartalmat képviselt? Az ügyben csupán annyi biztos, miszerint a csatolt tartalmú bejelentést az Építésfelügyeleti Hatóság felé személyem megtette, igaz, válasz e Felügyelettől sem érkezett, viszont a kifogásolt munkálatok a bejelentést követően befejeződte, avagy  leállítást nyertek. Sosem fogjuk megtudni, hogy mindez valójában kinek is köszönhető?

 

Minderre figyelemmel az alábbiak közlését kérem:

 

- dátumszerűen, a szóban forgó bejelentést mikor és mely polgármester munkatársai, milyen tartalommal továbbították;

- valamint a továbbított „bejelentés” másolatának megküldését.

 

- 9. sz. Melléklet: az Építésfelügyeleti Hatósághoz e-mailon előterjesztett bejelentés a volt BM Kórház épületében folyó felújítási/átalakítási munkálatokkal okozott, elfogadhatatlan zaj- és környezetszennyezés - az egész környéket beborító fehér porfelhő - miatt.

 

Záradék:

 

E levelemben felvetett, fenti kérdésekre (problémakörökre) végre - a tényállást kellő módon feltáró vizsgálatot követően, előjeltől és politikai színezettől nem függő, elfogadható időtartamon belül megérkező - objektív, tartamában pedig érdemi választ (válaszokat) szeretnék kapni, amelyet saját honlapomon (is) nyilvánosságra kívánok hozni.

 

 

(az írás eleje)

 

Budapest, 2020. február 4.