Fogarasi József

Jutalmul a jog tudójának …

 

(A Deák Ferenc Díj és a Deák Ferenc-díj)

(I. rész)*

 

Emlékezés Deák Ferencre[1]

(Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.)

 

 

„Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség,

midőn már sikerhez nincsen remény”[2]

 

 

Székely Bertalan: Deák Ferenc portréja (1869)

 

                   1. Idézetek a Wikipédia anyagából: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)[3]

 

[…]

 

„Wesselényit – a szatmári megyegyűlésen mondott beszéde, valamint az erdélyi országgyűlés naplójának engedély nélküli kinyomtatása miatt – a bécsi udvar hűtlenség és felségsértés vádjával perbe fogta. Deák, Wesselényi – és egyben a szólásszabadság – védelmére kelt.

 

Érvei a következők voltak:

- a köztanácskozásokon szabad a véleménynyilvánítás;

- az érvényes törvények szerint csak a tettleges ellenszegülés felségsértés, a hűtlenség vétkét szóval nem lehet elkövetni;

- a szólás és a gondolat szabadsága alapvető emberi jog;

- az uralkodó személye nem azonos a kormánnyal, a kormányt ért bírálat nem az uralkodót éri.

 

A Deák által megfogalmazott sérelmi feliratot a felsőtábla tizenhét alkalommal visszautasította, Wesselényit pedig perbe fogták.[23]

 

Egyre növekvő jelentőségét mutatta, hogy Deákot a titkosrendőrség 1834-től megfigyelte. Ennek ellenére az országgyűlés 1836. május 2-i feloszlatása után részt vett a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, a lap Zala vármegyei levelezője lett.[24] A Magyar Tudományos Akadémia 1837. november 23-án választotta tiszteleti tagjává.”[5]

 

[…]

 

„A háborús veszteség után a császár 1866. november 17-ére újra összehívta a magyar országgyűlést, és minden nehézség elhárítása után, amiben az uralkodó mellett Deákot illette a legfőbb érdem, 1867. február 17-én kinevezte a felelős magyar kormányt. Még igen erős parlamentáris küzdelemre volt azonban szükség, amiben ő az új kiegyezési törvényeket (1867. XII. t. c.) - mind a Kossuth után induló szélsőbal, mind a Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán által vezetett, az ő pártjától már teljesen elvált balközép ellenében is - védelmezte. Deák olyan jellegű hatalmat gyakorolt, mint amit korábban a régi törvények a nádorra ruháztak: közbenjáró volt király és a nemzet között.[12]

 

Az országgyűlés kívánsága az volt, hogy Deák, mint a régi nádorok, segédkezzen a koronázás ünnepélyes aktusánál, de Deák ezt is visszautasította, mint minden más jutalmat és kitüntetést. Neki „egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott”. Jutalmát hazája jövőjének és békéjének biztosításában, a király és a nemzet közötti bizalom helyreállításában nyerte el. E tudat talán szolgáltatott neki kárpótlást erősen megrendült népszerűségéért. Mert kétségtelenül a magyarság igen jelentékeny része a nemzet jogairól való lemondásnak tekintette a kiegyezést, és bár személyes jelleméhez a legkisebb gyanú sem fért, mégis voltak olyanok, akik jogfeladással vádolták meg.[36]

 

Ebben az irányban hatott Kossuth Lajos 1867. május 22-i levele, ezzel a retorikával lépett fel a balközép is, különösen az 1869-es választások alkalmával. A kiegyezési törvények ellen fellépő ellenkezéseket csak Deák személyes tekintélye tudta letörni. A kiegyezés megalkotása az ő államférfiúi pályájának tetőpontja volt. Az „öregúr” nem vett részt a kormányban, de mint pártvezér nagy hatalmat gyakorolt. A közjog nagy kérdéseinek elintézése után az állam szabadelvű berendezése feküdt leginkább szívén. Egyike volt azon ritka szerencsés politikusoknak, akik még öregségükben sem mondtak le ifjúkori ideáljaikról, akiknek egész élete a haladás szolgálatában állt. Az ellenzéknek, a közjogi alap ellen szünet nélkül intézett erős támadásai - amelyek miatt az Andrássy-kormány nem szentelhette egész figyelmét és erejét az ország pénzügyi helyzete javításának - a pártjában mutatkozó bomlás, az anyagi és személyes érdekek előtérbe helyezése, a kormányok gyors változása, nagyon elkedvetlenítették.[12]

 

Betegsége és a kor is, mindinkább erőt vett rajta, de szellemének magas röpte ugyanaz maradt. A pápai csalatkozhatatlanság kimondása után ismét felmerülő egyházpolitikai kérdésben, 1873. június 28-i beszédében mondta el - egész váratlanul - politikai végrendeletét. A lelkiismereti szabadságnak és a jognak éppoly mély tisztelete, a nemzet egyesítése iránt éppoly hő vágy szólt e beszédből, mint azokból, amelyeket negyven évvel azelőtt tartott a pozsonyi országgyűlésen. A szabad egyházat – szabad államban elvét tűzte ki a fejlődés céljául, nemcsak elméletileg, hanem a hazai viszonyok teljes ismerete alapján, megjelölve az oda vezető út egyes állomásait.[12]

 

Öregkorában sok örömet szerzett neki Vörösmarty árvája, Ilona, akit ő nevelt fel. Szívbetegsége azonban mindjobban erősödött, már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni. Megérte még a fúziót - a balközépnek a kiegyezés alapján állását - de egyúttal pártjának megszűnését is.”[37]

[…]

 

Építsük tovább Deák Ferenc emlékét – a boldog és erős Magyarországot.”[38]

 

„Élete 73. évében, hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án, éjjeli 11 órakor halt meg szívinfarktus következtében.[39] A nemzet gyásza impozáns módon nyilvánult meg, a törvényhozás mindkét háza január 29-i ülésén Deákot a nemzet halottjának nyilvánította. Az országos gyászhoz Ferenc József király január 30-án külön kéziratban csatlakozott. A főváros gyászpompát öltött; január 31-én a halottat a Magyar Tudományos Akadémia palotájának oszlopcsarnokába szállították, és itt tették ravatalra. A király és királyné elküldték koszorúikat. Erzsébet királyné maga is megjelent a nemzet halottjának ravatalánál, e jelenetet Zichy Mihály nagy festményen örökítette meg.[40]

 

Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, sok száz küldöttség és a nemzet általános részvéte mellett. Holttestét a Kerepesi úti temetőben, később külön e célra a nemzet költségén épült mauzóleumban helyezték el.”[40]

 

2.  A Kúria web-portálján[4] 2017. október 18-án - sajtóhírként - az alábbi közlemény jelent meg:

 

A kiegyezés létrejöttének 150. évfordulója és Deák Ferenc születésének 214. évfordulója alkalmából szervezett tudományos emlékülést 2017. október 17-én a Deákról elnevezett zalaegerszegi megyei és városi könyvtár, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete. A „Jogérző nép még el nem veszett…” címet viselő konferenciát dr. Darák Péter, a Kúria elnöke nyitotta meg.

 

A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat részét képező emlékülésnek a Zalaegerszegi Törvényszék adott otthont, s a hallgatóság abban a díszteremben – egykori vármegyei közgyűlési teremben – foglalt helyet, ahol egykor, maga Deák Ferenc is gyakran megfordult.

 

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesterének köszöntője után dr. Darák Péter, a Kúria elnöke nyitotta meg az emlékülést. Beszédében a kiegyezéshez vezető utat, illetőleg Deák Ferenc szerepét mutatta be.

 

A megnyitót követően dr. Deák Ágnes: „A bizalomépítés nehéz útja – út a kiegyezéshez” című előadását – az előadó váratlan távolléte miatt – Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója olvasta fel. Dr. Fónagy Zoltán történész „A kiegyezés – forma, tartalom és értelmezések” címmel tartott értekezést, majd a zalai szaktekintélyek közül a Göcseji Múzeum történésze Béres Katalin, a kiegyezés előkészítéséhez kapcsolódó egyik zalai helyszínt, Pusztaszentlászlót mutatta be, dr. Foki Ibolya (Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára) főlevéltáros pedig a kiegyezés Zalaegerszegre gyakorolt hatásait ismertette a hallgatósággal.

 

Tóth Kálmán, Deákról szóló verséből származó idézete jegyében („Jogérző nép még el nem veszett…”) rendezett konferencia dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnökének zárszavával zárult.

 

„A haza bölcsének” a törvényszék előtti téren álló szobránál 13 órakor városi emlékünnepség kezdődött. Dr. Darák Péter a Kúria elnöke, valamint dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke koszorút helyezett el a szobornál.”

 

3.  A Deák Ferenc Díj

 

Budapesten, 2004. szeptember 9-én a jogászi hivatásgyakorlás letéteményes állami szervezeteinek és a jogászi hivatásrendek vezetői:

 

- az Alkotmánybíróság (AB) elnöke;

- a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke;

- a legfőbb ügyész (LÜ);

- a Magyar Jogászegylet (MJE) elnöke;

- a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke;

- a Magyar Közigazgatási Kar (MKK) elnöke;

- a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke;

- a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Jogtudományi Bizottságának elnöke - összesen 8 szervezet -

Alapító Okiratot[5] fogadott el az alábbi szövegezéssel:

 

„A magyar jogásznemzet. Werbőczytől Szladitsig, Conchától Magyary-ig ragyogó pályák ívelnek, amelyek az évezredes latin jogi kultúra pannon továbbélését példázzák. A jogászság mindenkoron összefonódott a deákos műveltséggel, mintha csak megelőlegezte volna Deák Ferenc fellépését, akit diétai politikusként, igazságügy-miniszterként, táblabíróként, tiszti ügyészként is közjogi meggyőződése vezetett, s a haza bölcseként az általa a kiegyezéssel megteremtett soknemzetiségű állam mintha az Európai Unió sokszínű Európáját vetítette volna előre.

 

A jogászi értékek maradandóak, megtestesítik a hivatás állandóságát, de nem állnak a modernitás útjába sem. Az európaiság új fokozata a jogászi hivatásrendek képviselőiben azt a szándékot hívta életre, hogy évente Deák Ferenc nevéhez kapcsolódó díjjal vétessék észre azokat a tiszteletre méltó személyeket, akik alkotmánybíróként, bíróként, ügyészként, jogtudósként, közjegyzőként, ügyvédként, közigazgatási szakemberként életútjukkal az elmúlt századok nagy jogászai, a deáki hagyományok méltó utódai.

 

Az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottsága, a Magyar Jogászegylet és a Magyar Közigazgatási Kar képviselői Deák Ferenc emlékét megőrző szakmai díj létrehozását határozták el.

 

Az alapítók minden évben kiválasztanak hivatásrendjükből egy-egy Deák Ferenc Díjra jelölt személyt (évente felváltva egy alkotmánybíró vagy bíró lehet díjazott, és egy-egy ügyész, közjegyző, ügyvéd, jogtudós, közigazgatási szakember részesül a díjban).

 

A díjazottak személyéről az alapítók testülete hoz döntést. A díjak átadására október 17-e, Deák Ferenc születésnapja alkalmából kerül sor. A díj elnevezése: „Pro meritis de iuris peritia * In memorian Francisci Deak” [Jutalmul a jog tudójának * Deák Ferencre való emlékezéssel.)”

 

3.1. 2003. - 2017. között az alábbi személyek részesültek Deák Ferenc Díjban[6]:

 

 

Év:

AB

LB (Kúria)

MOKK

MÜK

MTA

M

J

E

 

MKK

2003

Németh János

Vókó György

Dr. Takáts Ádám (Zala)

Király Tibor

Németh Jenő

2004

Rakvács József

Panyi Béla

Dr. Anka Tibor, céglédi kjő

Dr. Schirilla György (Bp.)

Szabó András

Lúczi József

2005

Kukorelli István

Papp László

Dr. Bókai Judit, budapesti kjő

Dr. Bálint Ákos (Bp.)

Nagy Tibor

Völgyesi László

2006

Gabányi Józsefné

Kovács Tamás

Dr. Bathó Gábor, jászberényi kjő

Dr. Horváth Jenő (Bp.)

Weiss Emília

Estefán Géza

2007

Holló András

Nyíri Sándor

Dr. Knolmár Mihály, dunakeszi kjő

Dr. Bárándy György (Bp.)

Herczegh Géza Gábor

Ivancsics Imre

2008

Fekete Zsuzsanna

Beck Károly

Dr. Győrpál Árpád, komlói kjő

Dr. Fekete László (Somogy)

Weiner A. Imre

Petrik János

2009

Bihari Mihály

Szeder Gyula

Dr. Bartha Béláné dr. Farkas Margit, makói kjő

Dr. Dornbach Alajos (Bp.)

és

Dr. Kónya Imre (Bp.)

Harmathy Attila

Fürcht Pál

2010

Horváth Ibolya

Fábián János

Dr. Rokolya Gábor, budapesti kjő

Dr. Láng Péter (Heves)

Ádám Antal

Szabó Lajos

2011

Lábady Tamás

Horváth László

Dr. Kapási Olga, budapesti kjő

Dr. Kiss Daisy (Bp.)

Vavró István

Verebélyi Imre

2012

Buzinkay Zoltán

Szabó Csaba

Dr. Várkonyi Vera, budapesti kjő

Dr. Kovács Kázmér (Bp.)

Lamm Vanda

Vörös Tamás

2013

Zlinszky János

Pásztor János

Dr. Szécsényi- Nagy Kristóf, a MOKK jogi ügyvezetője

Dr. Szűcs Andrea (Bp.)

Dezső Márta

Kéki Zoltán

2014

Kazay László

Kaszap-né Szol-noki Erzsé-bet

Dr. Molnár Balázs, szombathelyi kjő

Dr. Szecskay András (Bp.)

Máthé Gábor

Gyer-gyák Ferenc

2015

Paczolay Péter

Györgyi Kálmán

Dr. Gálné dr. Komonczy Viktória, győri kjő

Dr. Nőt László (Tolna)

Földi András

Zongor Gábor

2016

Katona Sándor

Láng László

Dr. Petraskó István, nyíregyházi kjő

Dr. Fekete Tamás (Bp.)

Korinek László

Dr. Vincze Ferenc

2017[7]

Lenkovics Barnabás

Belovics Ervin

Mándoki István, kjő

Csomós Tamás

Vékás Lajos

Kiss Pál

 

 

3.2. E cikk szerzői - 2017. február-március hónapban - az alábbi adatközlési kéréssel keresték meg a Deák Ferenc Díjat alapító szervezetek vezetőit:

 

„Ebben az évben emlékezhetünk meg az 1867-es kiegyezés történelmi évfordulójáról, amely kornak az egyik legjelentősebb jogász képviselője volt Deák Ferenc.

 

Nem véletlen, hogy Deák Ferenc Díjat (a továbbiakban: Díj) alapítottak azok a közfeladatot ellátó intézmények, amelyek a jogászság jelentős részét hivatásszerűen foglalkoztatják. Ennek keretében évenként megemlékeznek a kehidai haza bölcséről és a jogászi hivatásrendek egy-egy képviselőit Deák Ferenc Díjban részesítik. Várható, hogy ez a Díj ebben a jubileumi évben is átadásra kerül.

 

Szeretnénk tanulmányozni a Deák Ferenc Díj Testület munkáját, amelyre tekintettel kérjük szíves segítségét abban, hogy a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján az alábbi dokumentumok megismeréséhez hozzájuthassunk:

 

-              a Díj Alapító Okiratához (vagy Alapszabályához);

-              a Testület Szervezeti és Működési Szabályzatához (vagy működési rendjéhez);

-              a Testület alakulásától kezdődő összetétele (tagjai) és a tisztségviselők nevéhez;

-              azon honlap nevéhez és elérhetőségéhez, amelyet a Testület működtet (és amelyen megtekinthető az eddig díjazottak névsora, foglalkozása);

-              azon döntésnek az idejéhez és számához, amelyben a szerv (testület) a díjra javasolt személyről a döntését meghozta; továbbá

-              a megkeresett szervezet által korábban javasolt és díjazásban részült személyek nevéhez.”

 

Az Alkotmánybíróság (AB) nevében dr. Bitskey Botond főtitkár - a XXI-1/00513-1/2017. számú, 2017. február 20-án kelt levélben - válaszolt. Közölte, az Alapító Okirat ad tájékoztatást a testület működési rendjéről. A díjazottak személyéről az alapítók testülete, az alapító szervezetek mindenkori vezetői hoznak döntést, akik minden évben kiválasztanak a hivatásrendjükből egy-egy díjra jelölt személyt (évente - felváltva - egy alkotmánybíró vagy bíró, és egy-egy ügyész, közjegyző, ügyvéd, jogtudós, közigazgatási szakember lehet díjazott). Továbbá utalt arra, miszerint a további adatigényléssel kapcsolatban a testület titkára - dr. Ratatics Zsuzsanna ügyész - tud felvilágosítást adni.

 

A Kúria elnöke, dr. Darák Péter - a 2017.El.IV.H.3-2. számú 2017. február 13-án kelt levelében - válaszolt az adatigénylésre. Közölte, a díjazottak személyéről az alapítók testülete, vagyis az alapító szervezetek (hivatásrendek) mindenkori vezetői hoznak döntést. Ennek megfelelően az Alapító Okirat a testület működési rendjéről is tájékoztatást nyújt. Utalt továbbá arra, hogy a további adatigényléssel kapcsolatos kérdésekre a testület titkára - dr. Ratatics Zsuzsanna ügyész - tud felvilágosítást adni.

 

A Legfőbb Ügyész nevében dr. Katona Attila osztályvezető ügyész - ABOIGA//6-31/2017. szám alatt 2017. március 8-án kelt - elektronikus levélben adott választ. Közölte, hogy munkáját a testület az Alapító Okiratban foglaltak szerint végzi. Külön működési rend (SZMSZ) nem került megalkotásra. A testület tagjai az Alapító Okiratban foglalt mindenkori hivatásrendi szervezetek – alapító – elnökei, azzal a változással, hogy a Magyar Közigazgatási Kar elnöke helyett a Magyar Közigazgatási Társaság elnöke vesz részt a testületi munkában. A testületi munkához kapcsolódó titkári feladatokat a Kúria elnökeként történt kinevezéséig dr. Darák Péter látta el. Jelenleg e feladatokat dr. Ratatics Zsuzsanna vezető-helyettes ügyész végzi. A testület önálló honlapot nem működtet. Az adatigénylők munkáját segítve azonban mellékletben megküldte az eddigi - 2003-tól 2016-ig - díjazottak névsorát.

 

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nevében dr. Tóth Ádám a MOKK elnöke - a 171-1/2017. MOKK szám alatt 2017. március 30-án kelt levelében - adott választ.

Levelében közölte azon közjegyzői díjazottak nevét és az évszámot, akiknek személyéről a Deák Ferenc Díj Testület döntött. A többi adatra nézve a választ megtagadta.

 

A Magyar Közigazgatási Társaság (MKK/MKT) nevében dr. Szép Tibor elnök - a 2017. április 3. napján kelt levelében - válaszolt. Közölte, hogy a megválasztása óta eltelt rövid idő alatt nem volt módja a Deák Díj Testület munkájában részt venni. A díjazottakkal kapcsolatban hozott döntések még a megválasztása előtt történtek, amely folyamatban elődje vett rész, reá csak a díj átadása maradt. Közölte a 2016-ban díjazott személy nevét és beosztását. Továbbá arról is tájékoztatást adott, miszerint a Magyar Közigazgatási Társaság helyzetének áttekintése után figyelmet fog fordítani a Díj dokumentumainak a beszerzésére, utalt arra is, hogy minden egyéb más kérdésben a válaszért a Deák Díj Testülethez lehet fordulni.

 

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) képviseletében dr. Bánáti János elnök - a 2017. április 3-án kelt, T/722/2017. számú levelében - adott választ. Közölte, hogy a Deák Ferenc Díj alapító okiratát és a testületre vonatkozó adatokat dr. Ratatics Zsuzsannától, a Deák Ferenc díj testületi titkárától lehet igényelni. Majd tájékoztatást adott arra nézve, hogy az ügyvédi hivatásrend részéről a javaslattételre a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke jogosult. Ezt követően szolgáltatta a 2003-tól 2016-ig terjedő időben díjazott személyek nevét.

 

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnökéhez intézett adatigénylésre választ nem kaptunk. Az adatkérést ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez terjesztettük elő. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevében Rédey Soma a Kommunikációs Főosztály főosztályvezető-helyettese a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbította. Ezt követően az adatigénylésre az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya nevében Medve Zsuzsa főosztályvezető - a 1987/3/2017/ET. szám alatt 2017. május 24-én kelt levelében - adott választ. Közölte, hogy az Alapító Okiratot nem az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága őrzi és így, a kért egyéb dokumentumokkal sem rendelkezik. Tudomása szerint a testület honlapot nem működtet. A díjazottak személyéről döntést hozó testületben az alapító hivatásrendeket a mindenkori elnökök képviselik. Megjegyezte, hogy testület tagjai személyében történtek változások, de ezekre nézve az MTA nem végzett adatgyűjtést. Ezen adatok azonban elérhetők és visszakereshető formában az adatigénylők számára is rendelkezésre állnak, kétség esetén pedig az érintett alapító szolgálhat felvilágosítással. Majd évenkénti sorrendben közölte az MTA Jogtudományi Bizottsága által javasolt és díjazásban részült személyeket.

 

4.  A Deák Ferenc-díj

 

A 2011. február 26-án hatályba lépett 6/2011. (II.24.) KIM rendelet (R1.)[8] megalapította a Deák Ferenc-díjat, mint miniszteri kitüntetést.

 

Az R1. 1. sz. mellékletének II. pontja a díjjal kapcsolatban az alábbi szabályokat tartalmazza:

 

„II. „Deák Ferenc-díj”

1. A díj az életpálya lezárása alkalmával, kiemelkedő életmű elismeréseként annak az igazságügyi területen tevékenykedő személynek adományozható, aki szakmai munkáját hosszú ideig kimagasló színvonalon végzi, vagy jelentős érdemeket szerez valamely országos jelentőségű, nagy munkaigényű szakmai feladat végrehajtásában. A díj kiemelkedő életmű elismeréseként adományozható a minisztérium tevékenységét segítő személynek is. A díj posztumusz is adományozható.

2. A díj átadására minden évben a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából kerül sor.

3. A díjazott plakettet és az adományozást igazoló oklevelet kap.

4. A plakett bronzból készült, kör alakú, átmérője 80 mm, vastagsága 7 mm. Egyik oldalát Deák Ferenc domború mellképe díszíti, alatta a „Deák Ferenc-díj” felirattal. A plakettet a Magyar Köztársaság címerét ábrázoló díszdobozban kell elhelyezni.

5. A díjhoz 1 000 000 Ft összegű pénzjutalom jár. Posztumusz adományozás esetén a díj és a díjjal járó pénzjutalom átvételére a díjazott özvegye, leszármazója vagy a miniszter által megjelölt más hozzátartozója jogosult.”

 

A 4/2015. (IX.14.) IM rendelet (továbbiakban: R2) a kitüntetéseket újraszabályozta[9] és a 6/2011. (II.24.) KIM rendelet hatályon kívül helyezte. Az R2. 10. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

 

„10. § (1) Deák Ferenc-díj az igazságügy területén hosszú időn át kimagasló színvonalú szakmai munkát végző vagy valamely kiemelt fontosságú szakmai feladat végrehajtásában közreműködő, továbbá az emberi jogok, az alkotmányosság, a jogbiztonság mind teljesebb érvényesülésének elősegítése érdekében kimagasló érdemeket szerzett személynek adományozható. A díj kiemelkedő életmű elismeréseként adományozható a minisztérium tevékenységét segítő személynek is. A díj posztumusz is adományozható.

(2) A díj évente legfeljebb 3 fő részére adományozható.

(3) A díj átadására a március 15-i nemzeti ünnep és az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából kerül sor.

(4) A díjazott kisplasztikát és az adományozást igazoló oklevelet kap.

(5) A kisplasztika bronzból készült, magassága 30 cm, Deák Ferenc mellképét ábrázolja. A kisplasztika Rabóczky Judit Rita szobrászművész alkotása.

(6) A díjhoz 1 000 000 Ft összegű pénzjutalom jár. Posztumusz adományozás esetén a díj és a díjjal járó pénzjutalom átvételére a díjazott özvegye, leszármazója vagy a miniszter által megjelölt más hozzátartozója jogosult.”

 

4.1. Az elmúlt 2012-2017. közötti időszakban Deák Ferenc-díj állami kitüntetés adományozására[10] az alábbi személyek részére került sor:

 

Év:

Kitüntetett személy neve:

Kezdeményező:

 

2012.

Dr. Székely László

nincs adat

2013.

Dr. Vékás Lajos

nincs adat

2014.

Dr. Kisfaludi András

nincs adat

Dr. Zlinszky János

dr. Trócsányi László miniszter

Dr. Kilényi Géza

dr. Trócsányi László miniszter

2015.

Prof. Dr. Tamás András

dr. Trócsányi László miniszter

Dr. Rácz Attila

dr. Trócsányi László miniszter

Dr. Péteri Zoltán

dr. Trócsányi László miniszter

2016.

Dr. Bánáti János

dr. Trócsányi László miniszter

Dr. Kukorelli István

dr. Trócsányi László miniszter

Dr. Lábady Tamás

dr. Trócsányi László miniszter

2017.

Dr. Gál Judit

dr. Trócsányi László miniszter

Dr. Horváth György

dr. Trócsányi László miniszter

Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes, a Kúria tanácselnöke[11]

 

Függelék

 

1). A Deák Ferenc Díj díjazottai 2004-2017. között: (ABC rendben)

 

Név:

Hivatásrend:

Adományozás éve:

 

Anka Tibor

közjegyző

2004

Ádám Antal

MTA

2010

 

Bartha Béláné Farkas Margit

közjegyző

2009

Bathó Gábor

közjegyző

2006

Bálint Ákos

ügyvéd

2005

Bárándy György

ügyvéd

2007

Beck Károly

ügyész

2008

Belovics Ervin

ügyész

2017

Bihari Mihály

AB

2009

Bókai Judit

közjegyző

2005

Buzinkay Zoltán

bíró

2012

 

Csomós Tamás

ügyvéd

2017

 

Dezső Márta

MTA

2013

Dornbach Alajos

ügyvéd

2009

 

Estefán Géza

közigazgatás

2006

 

Fábián János

ügyész

2010

Fekete László

ügyvéd

2008

Fekete Tamás

ügyvéd

2016

Fekete Zsuzsanna

bíró

2008

Földi András

MTA

2015

Fürcht Pál

közigazgatás

2009

 

Gabányi Józsefné

bíró

2006

Gálné Komonczy Viktória

közjegyző

2015

 

Gyergyák Ferenc

közigazgatás

2014

Györgyi Kálmán

ügyész

2015

Győrpál András

közjegyző

2008

 

Harmathy Attila

MTA

2009

Herczegh Géza Gábor

MTA

2007

Holló András

AB

2007

Horváth Ibolya

bíró

2010

Horváth Jenő

ügyvéd

2006

Horváth László

ügyész

2011

 

Ivancsics Imre

közigazgatás

2007

 

Kapási Olga

közjegyző

2011

Katona Sándor

bíró

2016

Kaszapné Szolnoki Erzsébet

ügyész

2014

Kazay László

bíró

2014

Kéki Zoltán

közigazgatás

2013

Király Tibor

MTA

2003

Kiss Daisy

ügyvéd

2011

Kiss Pál

közigazgatás

2017

Knolmár Mihály

közjegyző

2007

Korinek László

MTA

2016

Kovács Kázmér

ügyvéd

2012

Kovács Tamás

ügyész

2006

Kónya Imre

ügyvéd

2009

Kukorelli István

AB

2005

 

Lamm Vanda

MTA

2012

Lábady Tamás

AB

2011

Láng László

ügyész

2016

Láng Péter

ügyvéd

2010

Lenkovics Barnabás

AB

2017

Lúczi József

közigazgatás

2004

 

Mándoki István

közjegyző

2017

Máthé Gábor

MTA

2014

Molnár Balázs

közjegyző

2014

 

Nagy Tibor

MTA

2005

Németh János

AB

2003

Németh Jenő

közigazgatás

2003

Nőt László

ügyvéd

2015

 

Nyíri Sándor

ügyész

2007

 

Paczolay Péter

AB

2015

Panyi Béla

ügyész

2004

Papp László

ügyész

2005

Pásztor János

ügyész

2013

Petraskó István

közjegyző

2016

Petrik János

közigazgatás

2008

 

Rakvács József

bíró

2004

Rokolya Gábor

közjegyző

2010

 

Schirilla György

ügyvéd

2004

 

Szabó András

MTA

2004

Szabó Csaba

ügyész

2012

Szabó Lajos

közigazgatás

2010

Szecskay András

ügyvéd

2014

Szeder Gyula

ügyész

2009

Szécsényi-Nagy Kristóf

közjegyző

2013

Szűcs Andrea

ügyvéd

2013

 

Takáts Ádám

ügyvéd

2003

 

Vavró István

MTA

2011

Várkonyi Vera

közjegyző

2012

Verebélyi Imre

közigazgatás

2011

Vékás Lajos

MTA

2017

Vincze Ferenc

közigazgatás

2016

Vókó György

ügyész

2003

Völgyesi László

közigazgatás

2005

Vörös Tamás

közigazgatás

2012

 

Weiss Emília

MTA

2006

Weiner A. Imre (Wiener A. Imre ?[12])

MTA

2008

 

Zlinszky János

AB

2013

Zongor Gábor

közigazgatás

2015

 

2). A Deák Ferenc-díj kitüntetettjei 2012-2017. között: (ABC rendben)

 

Név:

Adományozás éve:

 

Dr. Bánáti János

2016

Dr. Gál Judit

2017

Dr. Horváth György

2017

Dr. Kilényi Géza

2014

Dr. Kisfaludi András

2014

Dr. Kukorelli István

2016

Dr. Lábady Tamás

2016

Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes

2017

Dr. Péteri Zoltán

2015

Dr. Rácz Attila

2015

Dr. Székely László

2012

Prof. Dr. Tamás András

2015

Dr. Vékás Lajos

2013

Dr. Zlinszky János

2014

A kézirat lezárási ideje: 2017. november 30.; a Wikipédiai hivatkozások frissítésének utolsó ideje: 2018. augusztus 31.

 

 

A honlapi közzététel dátuma: 2018. szeptember 1.

 

 

FOGARASI JÓZSEF – DR. GALAMBOS KÁROLY

 

 

Jegyzetek

 


(*A II. rész egy későbbi időpontban kerül közzétételre.)

[1] A kiegyezés létrejöttének 150. és Deák Ferenc születésének 214. évfordulója alkalmából - a Deákról elnevezett zalaegerszegi megyei és városi könyvtár, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete által - szervezett 2017. október 17-i tudományos emlékülés apropóján.

[2] Deák követjelentése az 1839–40-es országgyűlés után.[25]Estók János 2003 26

In: WikipédiA - A szabad enciklopédia: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter).

https://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc_(igazs%C3%A1g%C3%BCgy-miniszter) 

[3] Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) In: WikipédiA - A szabad enciklopédia.

https://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc_(igazs%C3%A1g%C3%BCgy-miniszter) [5], [12], [23], [24], [36], [37], [38], [39], [40] 

[5] Az Alkotmánybíróság 2017. február 20-án kelt adatközlő levele alapján.

[6] A táblázat az adatkiadási kérelmekre beérkezett válaszok - illetve a Legfőbb Ügyészség e-mail leveléhez mellékelt összesítő táblázat adattartalma - alapján került összeállításra.

[8] Magyar Közlöny 2011/17. szám (2011. február 24.) 3804. oldala.

[10] Az Igazságügyi Minisztérium 2017. június 18. napján kelt adatközlő levele alapján.

[11] A Hivatalos Értesítő 2017. 47. szám (2017. szeptember 22.) 4667. oldal közleménye szerint.

[12] A Legfőbb Ügyészség - 2017. március 8-án kelt - e-mail adatközlő levele mellékletében közölt díjazottak névsora szerint.

 

 

A közlendő változatot lásd a Publikálásra szánt tervezetek (2018) között "Jutalmul a jog tudójának ..."  cím alatt.


Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 34
a héten: a héten: 97
a hónapban: a hónapban: 1516
összesenösszesen285 628
az oldalt jelenleg nézik: 2

Megosztás