Fogarasi József

Az önkormányzati testületek üléseinek nyilvánossága

Az önkormányzati testületek üléseinek nyilvánossága*

  

            A helyi önkormányzati képviselők szabad mandátumára, a képviselői visszahívás intézményének hiányára, valamint arra is figyelemmel, hogy a képviselő-testület feloszlásának kimondása tárgyában helyi népszavazás nem rendelhető el az önkormányzati testületek ülései nyilvánosságának törvényi biztosítása és garantálása a helyi önkormányzás egyik különös és egyben alapvető jelentőségű kérdése. Ennek ellenére a gyakorlat e kérdéskörben nem feltétlenül egységes és következetes.

 

            Az Ötv. csupán a képviselő-testület és a bizottság esetében tartalmaz konkrét rendelkezést az ülés nyilvánossága tekintetében. Természetesen e körbe sorolandó a közmeghallgatás is, amely a képviselő-testület működésének – az Ötv. által meghatározott feltételek szerinti – sajátos esetét képezi. Nem tesz említést a törvény a településrészi önkormányzati testület ülésének nyilvánosságáról. E tekintetben a kialakult gyakorlat még viszonylag egységes: a szervezeti és működési szabályzatok többsége a településrészi önkormányzati testületre, a bizottságra megállapított szabályok értelemszerű alkalmazását írja elő. Nem ilyen kedvező a kép az ideiglenes-, és az albizottság esetében. Álláspontunk szerint azonban a bizottság – elnevezésétől, jellegétől függetlenül – a képviselő-testület szerve, amelynek következtében az Ötv.-ben rögzített szabályoktól – erre vonatkozó felhatalmazás hiányában – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései sem térhetnek el. Ebből következve úgy az ideiglenes, mint az albizottság ülése is – a törvényi főszabály alapján – nyilvános. Más a helyzet az un. frakció-ülések, a tanácsnoki, illetve a bizottság-elnöki értekezletek (testületek) működését illetően. E „szervekről” az Ötv. nem rendelkezik, nem tekinti őket a képviselő-testület szervének. Esetükben az SZMSZ-ben megfogalmazott rendelkezések a mérvadók. Üléseik általában nem nyilvánosak, külső személy számára részvételi lehetőséget legfeljebb a meghívó biztosíthat.

 

               A fentiekben említett főszabály érvényesülését a jogalkotó a kivételnek számító zárt ülés tartásának részletes és taxatív szabályozásával garantálja. E körben az Ötv. nem ad felhatalmazást az SZMSZ számára a törvényi rendelkezésektől való eltérő szabályozásra, a törvényi kör bővítésére. Az Ötv. által [a 12.§ (4) bek. a) pont első fordulatában] nevesített, két csoportot képező esetekben a döntési jog nem a képviselő-testületet illeti meg. Az első csoport tekintetében az Ötv. szerint nevesített ügyek (választás, kinevezés, felmentés stb.) érintettje rendelkezik a döntés jogával. Az érintett által tett nyilatkozatot (hozott döntést) – ügyének nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele – a testület nem bírálhatja felül. Ebből eredően: nyilatkozat hiányában az adott ügy – álláspontunk szerint – nyilvános ülésen nem tárgyalható. Más vélemények szerint a nyilatkozat hiánya a főszabály érvényesülését jelenti: az érintett nem tiltakozik ügyének nyilvános tárgyalása ellen. A második esetkör [12.§ (4) bek. a) pont második fordulatában foglalt] törvényi szabálya viszont teljesen egyértelmű: a képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. Ezen ügyek tekintetében a képviselő-testület nyilvános ülést nem tarthat, az ülés nyilvánosságáról, illetve zártságáról szavazással – hatáskör hiányában – jogérvényes döntést nem hozhat. 

 

            A mérlegelés joga - a zárt ülés tartásának kérdésében - a képviselő-testületet csupán a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalása eseteiben illeti meg akkor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. E témakört illetően a gyakorlatban két egymástól eltérő megoldás érvényesül: az egyik esetben a testület csupán arról szavaz, hogy a kérdéses ügyet zárt ülésen tárgyalja-e vagy sem, függetlenül az üzleti érdektől; míg a második variációban a testület az üzleti érdek sérelmének felmerülése esetén azonnal (esetleg az SZMSZ rendelkezése szerint titkos szavazással) zárt ülést rendel el. A megnyugtató megoldást – véleményünk szerint – a jogalkotó, egyértelmű szabályozással biztosíthatná.

 

              A testületi ülések nyilvánossága természetesen többet jelent a nyilvánosság egyszerű törvényi deklarációjánál, hiszen a lakosság (polgárok, választópolgárok) nélküli – üres, önmagáért való – nyilvánosságnak nincs értelme. Éppen ezért nem mindegy például, hogy a település lakossága, mikor és miről, illetve hogyan és milyen formában értesül (szerez tudomást) a képviselő-testület (bizottság) üléséről. E kérdések tekintetében az Ötv. nem tartalmaz rendelkezéseket. Ennek következtében igen eltérő és színes képet tükröz az egyes önkormányzatok által követett gyakorlat. Különösen kifogásolható az olyan – SZMSZ-ben rögzített – megoldás, amikor csupán a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kerül kifüggesztésre a képviselő-testület ülésének helye, ideje és napirendje, de minderről a lakosság közvetlen tájékoztatása már elmarad. Az sem mindegy, hogy a lakosság a testületi ülésről azt (5, 8, 15, avagy 30 nappal) megelőzően - kellő időben - szerez-e tudomást. Mint ahogy az sem tekinthető szerencsésnek, ha közlemény (hirdetmény) helyett a testületi ülés meghívója kerül közzétételre. A meghívó ugyanis - az általános szokásjog alapján - címzettjének, az adott testület ülésén hozzászólási (tanácskozási) jogot biztosít. Esetükben azonban az ülés nyilvánossága csupán a részvétel, az ülésen elhangzottak megismerésének a jogát foglalja magában. Ezen alapkérdésekben – éppen a nyilvánosság garanciájaként – az lenne a kívánatos, ha a jogalkotó megfogalmazna néhány, egységesen kötelező szabályt. A bizottsági ülések idő-, és napirendi pontjairól szóló lakossági felhívások (tájékoztatók) tekintetében az említettekhez képest is rosszabb a kép: alig egy tucat önkormányzati SZMSZ tartalmaz rendelkezést e kérdéskörben. A bizottsági ülések nyilvánosságát általában homály fedi.   

 

            Nem helyettesíti (helyettesítheti) a nyilvánosságot - azzal nem azonos értékű - a testületi ülés média általi közvetítése, ha éppen emiatt, erre hivatkozással – mert a tanácskozást a média egyenesben közvetíti – nem lehet az ülésterembe bebocsátást nyerni és a testület ülésén személyesen részt venni. A lakosságnak, különösen, pedig a választópolgárnak joga van az általa választott képviselőt nemcsak a média által „beállított” pózban látni és hallgatni. A személyes és közvetlen benyomást ugyanis a rendezői (operatőri) beállítás és látásmód nem képes pótolni és hiánytalanul visszaadni. Mindez, pedig döntő szempont lehet a következő választási ciklusban tanúsítandó választói magatartás (voksolás) szempontjából.  A törvény által biztosított és garantált nyilvánosság azonban néhány – a jogalkotó által – ki nem mondott kötelességet is magában foglal: például azt, hogy az adott önkormányzati testületnek gondoskodnia kell a látogatók kultúrált fogadásáról, leültetéséről, valamint arról, hogy a tanácskozáson elhangzottak kellő módon hallhatók és érthetők legyenek. Továbbá a tanácskozás rendje fenntartásának biztosítása során arra is figyelemmel kell lenni, miszerint a hallgatót az - ülésen való önkéntes részvétel joga mellett - ülésről történő önkéntes távozás joga is megilleti.

 

            Végezetül azt sem árt hangsúlyozni és tudatosítani, hogy az önkormányzati testület ülésének nyilvánossága, a legszélesebb értelemben vett nyilvánosságot jelenti. Azaz a testület ülésén bárki - nevezetesen bármely település (választójoggal sem rendelkező) lakója, polgára - részt vehet. Ehhez képest a közmeghallgatás nyilvánossága annyiban más, hogy ott a részvétel joga ugyan szintén bárkit megillet, de az Ötv. értelmében közérdekű kérdést, javaslatot csak a választópolgár, és a helyben érdekelt szervezetek képviselői tehetnek fel. Legjobb tudomásunk szerint azonban az említett választópolgári-, és helybéli minőséget eddig még sehol nem kérték számon, sehol nem ellenőrizték.

 

Budapest, 2007. február 21.

 

* A publikált változatot lásd a Magyar Polgármester  9. évfolyam, 1. szám - 2007. február-március - 2. oldalán „A testületi ülések nyilvánossága” cím alatt.

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 33
a héten: a héten: 325
a hónapban: a hónapban: 2437
összesenösszesen433237
az oldalt jelenleg nézik: 2