Fogarasi József

Álljunk meg egy „Momentum”-ra!

 

 

Ez év január közepén egy fiatalokból álló - valamennyi létező hazai párttól - független civil csoport, mintegy fricskát törve a regnáló kormányzó- és a fővárost is uraló hatalom képviselőinek orra alá, s egyben az állóvízben dagonyázó ellenzéki pártok képviselőinek is utat mutatva a jövő felé - miszerint a tehetetlenséggel szemben a leghatásosabb gyógyszer az értelmes cselekvés - aláírási akcióba kezdett egy fővárosi (budapesti) helyi népszavazás kiírása végett. Az átugrandó lécet igen magasra tették: a tét a 2024-es olimpia rendezési jogáért - a társadalom erején felül és a nép megkérdezése nélkül - benyújtott pályázat visszavonatása volt. Kampányuk reklámozása céljára - elavult pártrutinnal nem rendelkezvén - saját honlapot hoztak létre, míg az akció finanszírozására - külföldön rejtegetett pártvagyon hiányában - pénzadomány-gyűjtésbe kezdtek.

 

A törvény-szabta határidő igen szoros volt – nem véletlen, hogy a kormányváltásra aspiráló pártok közül egyik sem vállalkozott a feladat teljesítésére – 30 nap alatt kellett a magukat Momentum Mozgalomnak nevező lelkes fiataloknak 138 ezer érvényes aláírást összegyűjteniük a helyi népszavazás kiírásához. Pártspekulációtól mentes, őszinte lelkesedésük - a főváros lakossága szimpátiájával is találkozva - hatalmas sikerrel indult: a nem igazán kedvező körülmények ellenére már az első napokban közel 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze. A várható eredmény bezsebeléséből való részesedés lehetősége még az addig lapuló pártokat is felbátorította. Miként a vérszagra gyűlő éji vad, sorra settenkedtek elő rejtekhelyeikről, hozva magukkal adományként – addig a konyhában, spájzban, íróasztalfiókban őrzött – néhány ezer aláírást. Arról, hogy az információs hatósághoz bejelentkezve és így szabályos engedéllyel rendelkezve gyűjtötték-e a pult alól elővett és a gyűjtőknek kegyként átadott „ajándékot”, arról nem szólt a fáma.

 

Summa summarum: a határidő utolsó napján a Mozgalom – hogy biztosra menjen – február 17-én a szükséges 138 ezer aláírás helyett 266.151 aláírást nyújtott be ellenőrzésre a Fővárosi Választási Irodához. A leadott aláírás-mennyiség tényétől megrémült hatalom kormánya a - Magyar Közlöny február 22-én soron kívül megjelentetett 26. számában - egyetlen dokumentumként - közzétett 1093/2017. (II. 22.) Korm. számú határozat 2. pontjában kétségbeesett módon tudatta a nagyközönséggel, miszerint „… Budapest olimpiai rendezési pályázata esélytelenné vált. Ebben a helyzetben csak az a felelős döntés, ha a Fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az Olimpia rendezésére irányuló pályázatot visszavonja.” A kormány meghátrálásától megzavarodott MOB és a főpolgármester javaslatára a fővárosi közgyűlés 2017. március 1-jei ülésén – tudat alatt abban reménykedve, hogy a jogorvoslati eljárásban a bíróság által kimondott okafogyottságra hivatkozva nem kell majd a népszavazást megtartani – korábbi határozatát hatályon kívül helyezve, visszavonta a már benyújtott pályázatot.

 

Az aláírások ellenőrzése során aztán gyorsan kiderült, a benyújtott összes aláírás ellenőrzésére nem is lesz szükség. Így a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) már a március 7-én kelt 6/2017. (III.7.) számú határozatában kimondhatta az eredményt: „az ellenőrzött érvényes aláírások száma: 151.239.” Ennek következtében a többi leadott aláírás ellenőrzésétől el is tekintett. A jogorvoslat során eljárt Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 3/2017. számú – március 13-án kelt – megváltoztató határozatában csupán pontosította az FVB által megállapított döntés számszerűségét: a fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma elérte a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges - 139.196 - számot. E határozat jogszerűségét a Kúria a Kvk.V.37.244/2017/3.szám alatt - 2017. március 24-én - kelt végzésével - eltérő indokolás mellett - jóváhagyta. E döntés kihirdetése napján – 2017. március 24. – jogerőre emelkedett. Ezzel, kezdetét vehette a helyi népszavazás kötelező elrendelésének procedúrája.

 

A népszavazási törvény értelmében az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül - a FVB elnöke tájékoztatja a főpolgármestert, aki e tájékoztatást a kézhezvételét követő legközelebbi testületi ülésen bejelenti. A testületnek a helyi népszavazás elrendeléséről a bejelentést követő harminc napon belül kell döntést hoznia, amely határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A főpolgármester a helyi népszavazás elrendeléséről a FVB elnökét köteles tájékoztatni. [2013. évi CCXXXVIII. tv. 52.-55.§-ai]

 

Ma már azonban júniust írunk és a fentiekben említett határidők elteltek, de a tétlenségi csend okáról a helyi népszavazás törvényi jogosítottjának, a főváros választójogú polgárának nincs tudomása. A FVB elnöke is hallgat. Sőt! Jogsértő módon az írásban megküldött közérdekű adatkérésre még csak nem is válaszol. A főpolgármester talán nem így fog eljárni? De hol vannak azok a híres jogvédő civilszervezetek és miért mozdulatlanok a törvényességért felelős állami szervek, no meg az ellenzék - kormány- és rendszer-változásért, a jogállam működésének helyreállításáért foggal-körömmel - egymással is viaskodó pártjai? És persze mindezzel miért nem törődik az ügy elindítója, a Momentum Mozgalom? Ja, hogy időközben, jogerősen (2017. május 19-ével) ő is párttá szerveződött és most már illik neki is pártként viselkedni? Pedig egy – a kimondott szavát tartó – hiteles szervezetnek, mit elkezdett, illik be is fejeznie!? Azaz, a helyi népszavazás elrendeléséért és lefolytatásáért kardoskodnia, mindaddig, amíg a népszavazás „okafogyottságát” jogerős bírói döntés, illetve utólagosan megalkotott törvényi szabály nem mondja ki. Ez utóbbi amúgy minálunk – akár visszamenőleges hatállyal is – gyorsan szokott lezajlani, így aztán az új párt sem maradna le semmiről!

 

De akár új, megoldandó feladatokat is lehetne keresni. Például: összeférhető-, összeegyeztethető-, kívánatos- és fenntartható-e – akár jogilag vagy célszerűségileg, etikailag, esetleg csupán a mindennapokban elvárható/megkövetelt tisztesség szempontjaival – az a mai tényhelyzet, amelyben a FVB elnöke és egy másik tagja ugyanannak a nemzeti egyetemnek a beosztott alkalmazottja, amelynek rektora és utasítást adó, a munkáltatói jogok gyakorlója azonos a NVB elnöki tisztét betöltő személlyel? A tisztesség oldaláról közelítve a kérdésre biztos, hogy negatív választ kapunk. Mint ahogyan a tudományszabadság oldaláról szemlélve sem lesz vitathatatlan, a tisztességgel pedig összeegyeztethető, a (párt)politikától aligha mentes NVB elnöki tisztség az egyetemi rektori cím méltóságával és függetlenségével. Már csak létrejöttük okán sem: hiszen a NVB tagjait a pártalapon szerveződő és működő Országgyűlés választja - ráadásul az elnöki funkciónak nincs sem társadalmi rangja, sem szakmai presztízse, mivel őt a tagok csupán maguk közül választják ki -; míg a rektorokat a szakminiszter javaslata alapján a köztársasági elnök bízza meg!

 

Budapest, 2017. május 31.

 

 

Ui.: Honlapom egyik olvasója hívta fel a figyelmemet, miszerint

 

a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvénymég hatályban van, amelyre tekintettel a kormány nem hozhatta volna meg a fentiekben említett 1093/2017. (II. 22.) Korm. számú határozatát.

 

E véleménnyel a legteljesebb mértékben egyetértek, azzal a megjegyzéssel, hogy mindez a tény/malőr a NER alapú Alaptörvény - által deklarált elméleti tétel „Magyarország független, demokratikus jogállam” - gyakorlati megvalósulásának szégyene és durva mutációja. A baj azonban ennél is nagyobb, hiszen mindezt, a fennálló „szégyen demokráciát és jogállamot” megdönteni akaró különböző blöff-művészek és – a parlamentben, valamint egyéb jövedelmező pozíciókban ülő – igehirdetői és jogászi papírral rendelkező szaktanácsadói sem vették észre, tették szóvá és kérték számon a kormányzó hatalomtól és éceszgébeseitől!! Mindebben a malőrben azonban a legnagyobb tragédia, hogy e „hiányosságokat” még a Momentum Mozgalom (bocsánat PÁRT) ifjú titánjai sem fülelték le! Így hát ne tessenek nekünk „bort iszunk és vizet prédikálva” tömény demagógiáról hangosan és látványosan papolni: Fizessenek a gazdagok!” „Igazságot teszünk!” Üzenjük: előbb legalább a mindennapok kemény valóságával tessenek megismerkedni és csak azt követően a hatalomért ácsingózni!!!

 

A fentiekben meghivatkozott és még hatályban lévő 2016. évi LVIII. törvény értelmében:

 

Preambulum:

 

„Hisszük, hogy most elérkezett az idő arra, hogy Hazánk történelme során első ízben olimpiát rendezhessen, azaz házigazdája legyen a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékoknak, és vendégül láthassa a világ sportolóit és nemzeteit.

 

Ez a lehetőség három történelmi tényező szerencsés együttállásán alapul.

 

1989-ben leomlott a berlini fal és az Európát megosztó vasfüggöny. Az azóta eltelt negyedszázad alatt Közép-Európa népei visszanyerték szabadságukat, újjáépítették országaikat, újraindították gazdaságaikat, és sikeresen illeszkedtek be a szuverén, szabad nemzetek közösségébe. 2024-ben, egy emberöltővel az új szabadság kivívása után, az első közép-európai olimpia sikeres befejezése lenne e történelmi vállalkozásnak, az átalakulás korszakának, és egyben kezdete is lenne a 150 milliós lakosú Közép-Európa XXI. századi története sikeres, új korszakának.”

 

„Az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésével Magyarország nem kizárólag a világ legnagyobb sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. Az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezése Hazánkra irányítja az egész világ figyelmét, és lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk a magyar nemzet kiválóságát és erényeit, alkotó- és szervezőképességét, büszke történelmét, gazdag kultúráját, a szabadság, a béke, a sport és az olimpiai mozgalom iránti elkötelezettségét, hogy együtt szerezzünk dicsőséget és hírnevet külföldön, és múlhatatlan nemzeti önbecsülést idehaza. Hiszünk abban, hogy Budapest és Magyarország az "Agenda 2020" nevű olimpiai reformprogram szellemiségében, az ahhoz illeszkedő friss és újszerű megközelítésű olimpiarendezési elképzeléseivel, a fiatalabb nemzedékek megszólításán keresztül képes hozzájárulni a nemzetközi olimpiai mozgalom megújításához. Hisszük továbbá, hogy az olimpiarendezés egy olyan össznemzeti ügy lehet, amely közös célt tud adni a nemzet valamennyi tagjának, ezáltal lendületet ad Budapest, valamint az egész ország további fejlődésének.

 

A 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok sikeres pályázatához, illetve rendezéséhez nélkülözhetetlen a nemzeti együttműködés, a hosszú távú tervezhetőség, és a kitartó támogatás biztosítása. A sikeres pályázat, illetve rendezés hatékony és gyors lebonyolítását egy speciális szabályozó rendszer döntő mértékben segítheti.

 

Az Országgyűlés ennek szem előtt tartásával a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY határozat (és még ez is hatályban van!!! 2015. július 8-a óta!!! FJ.) alapján … (ekkora ömlengést egyetlen törvény keretén belül ritkán lehet olvasni!!!FJ.)

 

a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok hatékony és sikeres pályázata, illetve rendezése érdekében a következő törvényt alkotja:”

 

 I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

II. FEJEZET

A PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYI RENDSZERE

1. Sportolói Bizottság

2. Olimpiai Védnökök Testülete

3. Olimpiai Egyeztető Fórum

4. A Pályázat Vezetője

5. Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

IV. FEJEZET

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ OLIMPIAI ÜGYEK

V. FEJEZET

AZ OLIMPIAI BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS ÉPÍTÉSÜGYI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZABÁLYOK

7. Olimpiai és Paralimpiai Játékok Építési Szabályzata

VI. FEJEZET

OLIMPIAI CÉLÚ KISAJÁTÍTÁS

IX. FEJEZET

AZ OLIMPIAI SZELLEMI TULAJDON

XI. FEJEZET

A PÁLYÁZAT ÉS A RENDEZÉS FINANSZÍROZÁSA

XII. FEJEZET

OLIMPIAI GARANCIÁK

 

15. Hatálybalépés

 

48. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(A kihirdetés helye: Magyar Közlöny 2016/86. száma; időpontja: 2016. június 14.; hatályos: 2016. június 19., vasárnap)

 

 és csak reménykedhetünk, hogy e - még hatályban lévő - törvény alapján létesített pénzcsapok a pályázat visszavonását követő másodpercekben a Kormány, a MOB és a Fővárosi Önkormányzat által elzárásra kerültek! További kérdés, vajon a törvény II. Fejezetében nevesített öt szervezet jelenleg is működik és részesedik a törvény által biztosított pénzeszközökből?

 

Budapest, 2017. június 05.  

A közlésre készített változatot lásd a Publikálásra szánt tervezetek (2017) között – ’Álljunk meg egy „Momentum” -ra!’ – cím alatt.

 

 

    

 

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 123
a héten: a héten: 794
a hónapban: a hónapban: 2906
összesenösszesen433706
az oldalt jelenleg nézik: 2