Fogarasi József

a GRÁNIT születése: 2011. április 25. Húsvét hétfő – a GRÁNIT ötödik születésnapja: 2016. április 25. hétfő, Márk napja

2016. április 25. hétfő

vízbevető hétfő

a víz, tisztító

a hideg-víz, észserkentő

 

Ötéves lettem én

meglepetés

e visszaemlékezés

mellyel meglepem

magam

s olvasóimat*

 

 

Isten, áldd meg a magyart!

 

 

 

 

 

 

ÉRDEM VAGY ÁLLAPOT

 

ez 5 éves** csecse becse* mit ajándékba kaptatok bár nem kértétek ... hogy senkire nem hasonlítok … ne csodálkozzatok … nem anya szült engem csupán kétharmad szavazott … s bár véglegesnek szántak lettem ilyen satnya … hisz állandóan változom … így csupán az idő telt felettem … fejlődni aligha fejlődtem … s leszek e tíz húsz ötven vagy száz éves … az tőletek függ … s nem mitőlünk … A MAGYAR NEMZET TAGJAITÓL …

 

… nem szeretem e fejedelmi többest … úgy tűnhet mintha ti is benne lennétek … a történet azonban csak rólunk szól … mi vagyunk a parlamenti többség … politikai alapon … kiket képviselőnek választott s legitimált a társadalmi kisebbség … így egyedüli jogunk a nemzet képviselete … felelősség érzetünk azonban átfog minden magyart … míg a velünk élő nemzetiségek iránt gonddal viseltetünk … legyen az bárhol lakó és szavazó polgár … hisz államnak és polgárinak célja közös … jó élet … biztonság … rend … igazság … szabadság kiteljesítése … ahol az állam szolgálja polgárait … ügyeiket pedig méltányosan … visszaélés és részrehajlás nélkül intézi …ott a parlamenti többség népuralma valósul meg …

 

… s érdemünk … büszkeségünk … rengeteg … „… igazán a preambulummal vagyok elégedett … ebben helyreállítottuk Magyarország történelmi értékeit és az ezzel kapcsolatos társadalmi szemléletet …” (inkább csak egyoldalúan kinyilatkoztattuk történelmi értékeinket, társadalmi szemléletünket pedig megosztottuk) … népünk évszázadokon át harcokban védte Európát (magunkat sem tudtuk megvédeni … gondoljunk csupán a tatárokra és a törökökre … Európa északi, nyugati - Bécset leszámítva - illetve délnyugati része pedig nemhogy évszázadokon át, de soha nem szorult a védelmünkre) … tehetségünkkel szorgalmunkkal gyarapítottuk Európa közös értékeit (remélem nem a kalandozó, portyázó, de inkább rabló hadjáratainkra kell gondolnunk) … elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét (a zsidók és cigányok deportálása okozta nemzetvesztés kivételével) … becsüljük országunk különböző vallási hagyományait (a muzulmánt is?) … megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét (véleményem szerint nemzetünk sem szellemileg sem lelkileg – nem is sejtem, hogy itt mire is tetszenek gondolni – soha nem volt egységes, így aligha van mit megőriznünk) … tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével (én már akkor is boldog lennék, ha mindezt legalább az Unió tagországaival sikerülne megvalósítanunk) …valljuk hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság (mindezt nem vallani, hanem a napi gyakorlat szintjén érvényesíteni, hatékonyságát pedig ellenőrizni kellene; elemezve a különböző állami hatóságok – ideértve a bíróságok – és a hatóságosdit játszó közüzemi és más szervek panaszolt tevékenységét) … valljuk hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki … valljuk hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet összetartozásunk alapvető értékei a hűség a hit és a szeretet (ezek olyan óhajok, sóhajok kívánságok, amelyeknek normatív rendelkezések között nincs helyük, mivel a normatív eszközök rájuk hatástalanok, ez esetben a jogalkotó buzgalmában összekeverte a szezont a fazonnal) … valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét (születésnap ide, születésnap oda, legalább egy pillanatra szégyenkezzünk a migránsokkal, bevándorlókkal szemben tanúsított keresztényi viselkedésünk miatt!) … tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét (jó lenne, ha végre legalább e születésnapon nevesítené valaki történeti alkotmányunk vívmányait, mivel momentán nekem ezekből egyetlen egy sem jut eszembe; másrészt csodálom a Szent Korona mindenhatóságát, amelynek köszönhetően képes Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét annak ellenére megtestesíteni, hogy alaptörvényező képviselőink Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítják és így ezt a napot tekintik hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.)

 

… gránitnak készültem … dilettánsok is faragtak … színészek is alakítottak … de bomlasztók is dolgoztak rajtam … aki mindig a jó oldalon állt … hogy később mondhassa … "... rá azért volt szükség hogy belülről szétszedjen … a rendszer megdöntőjének tartja magát ..." … a gránitból már csak a védőborító a bivalybőr a régi … tartalmilag szétszedtek és kigyomroztak … először az asztalomról loptak el mindent … majd mivel látogatóm sosem volt az asztalt és a széket is kihúzták alólam … ezzel a mélybe csúsztam … kezdenek a sarkalatos törvény szerint definiálni … attól sarkalatos hogy elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges … én meg attól leszek alaptörvény hogy az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata nélkül nem vagyok sem elfogadható sem módosítható … szavazati aránnyá degradálódtam … talán már nem is biztos hogy létezem … egyrészt mert nem tartanak be másrészt meg alkalmazhatatlannak tekintenek …

 

… mindennek ellenére jogrendünk alapja vagyok … valamint szövetség a múlt a jelen és a jövő magyarjai között … de kik ezek a magyarok … minden magyar … hazánk országunk megmaradásáért szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseink … népünk tagjai kik védték Európát … Magyarország … hazánk … az állam polgárai … a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezői … vagy csupán MI A MAGYAR NEMZET TAGJAI … esetleg csak Mi Magyarország polgárai … sőt csak Mi a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői akik Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint megállapították … akiknek élő keretet adva mint alaptörvény kifejezem a nemzet akaratát azt a formát amelyben élni szeretnének … de hát e magyarok nem formára hanem olyan társadalomra vágynak ahol nekik is van joguk … életük … a társadalom kérdéseibe való érdemi beleszólására … és ki mondja meg nekik melyek azok a célok … hitvallási kívánságok … különösen történeti alkotmányunk vívmányai … amelyekkel az alaptörvény rendelkezéseit összhangban kell értelmezni és alkalmazni … ?

 

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI?

 

avagy

 

MI, a 2010. április 25-én MEGVÁLASZTOTT ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐI, AKIK Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, MAGYARORSZÁG ELSŐ EGYSÉGES ALAPTÖRVÉNYÉT MEGÁLLAPÍTOTTUK?

 

 

VÉGEZETÜL: engedtessék meg nekem egy költői megjegyzés.

 

Ugye nem tetszenek komolyan gondolni, hogy a 2010-ben megválasztott Országgyűlés képviselői, mint a MAGYAR NEMZET TAGJAI, illetve a MAGYAR NÉP KÉPVISELŐI, avagy a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRAI, esetleg MAGYARORSZÁG – de ekkor még ilyen elnevezésű ország nem létezett – VÁLASZTÓPOLGÁRAI, jogszerű felhatalmazással tetszettek rendelkezni „alkotmányozásra”, nem beszélve egy addig nem létező új jogforrás, az „Alaptörvény” megalkotására?

 

Ehhez előbb, az akkor hatályos Alkotmány 19.§ (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést – „megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát” – jogállami módon módosítani és kihirdetniük kellett volna: „Az Országgyűlés megalkotja Magyarország Alaptörvényét”! Mindennek hiányában Tisztelt akkori honanyák és atyák csupán TÖRVÉNYHOZÁSRA volt jogszerű felhatalmazásuk!

 

A mai születésnapi hétfőhöz Húsvét hétfőjét azonban a kormánytöbbség - a KDNP közbenjárására - sem volt képes hozzáigazíttatni.

 

Isten, óvd meg a magyart!

 

Budapest, 2016. április 25.

 

 

*Elnézést kérek a költőtől verse egy részletének átértelmezése miatt! József Attila: Születésnapomra

**Ahogy az lenni szokott: a fontosabb események országos megünnepléséről – a szocializmusban, a pártban megtestesült állam, politikai határozatokban, míg – manapság, a kormányban és elnökében megtestesülő párt, állami (kormány) határozatokban rendelkezett. [1053/2016. (II. 15.) Korm. határozat Az Alaptörvény elfogadásának 5. évfordulója alkalmából tartandó rendezvénysorozatról. Magyar Közlöny 2016. évi 18. száma, 2016. február 15. 1080. oldal]