Fogarasi József

Hogyan válhat - akarata ellenére - az alig látható, jelentéktelen méretű bolha (is) tuskó nagyságú elefánttá – illetve szándéka ellenére hogyan teheti valaki, önmagát (is) bohóccá?

2016. március 22. kedd

 

Ökör marad ökör, ha Brüsszelben is tanítják.*

 

Egyik, általam igen tisztelt professzor úr kedvenc idézményi mondata volt: engedtessék meg - a hatalom részéről - hogy a polgár hadd lehessen hülye, azaz alanyi joga legyen a hülyéhez! Mekkora joga, és mekkora hülyéhez? Korlátlan joga és amekkorát csak az illető ki tud hozni önmagából. Ezt az állapotot ugyanis az alkotmány nem rendezte: produkálását nem írta elő, de nem is tiltotta. És ezen az örökségen – ez idáig – az alaptörvény sem változtatott! Akkor meg hadd ökörködhessen mindenki annyit, amennyit csak akar, és ameddig azt elbírja, viselni. Csinálhasson hát magából mindenki, olyan méretű agancsos ökröt, amilyen jól esik neki. Esetleg mindez – a legközelebbi módosításkor – kerülhessen is be az alaptörvénybe, kitörölhetetlenül. Mégpedig rovásírással, odavésve!

 

Tehát, a Twitter legyen mindenkinek a saját szenny- és szemétládája: adott esetben, mélyéről tükörképként hadd jöhessen elő az adott személy saját egyéni felkészületlensége, kielégületlensége, műveletlensége, kulturálatlansága, exhibicionizmusa, polgárpukkasztója, bárgyúsága, agyalágyultsága, sületlensége, hülyéje, ökörsége, baromsága, otrombasága, … stb. akármije. Vagyis engedtessék meg nekem: mások bűzlő szemétládáját csak akkor nyissam fel és tekintsek bele, ha és amennyiben azt én (is) akarom/ szeretném. Ez esetben viszont mindehhez a művelethez nem fogok kérni, de igényelni sem segítséget. Senkitől! Mindezt, önállóan is meg fogom tudni oldani!

 

Ha viszont mindehhez az ökörködő játékhoz se kedvem, se gusztusom, akkor ne tessenek nekem e téren házhoz-szállító közreműködőként tüsténkedni! Különösen nem, írástudással és komoly szellemi tőkével rendelkező napilapként, ráadásul álcázott módú tálalásban. Hiszen a Twitteren, gyakran csak olyan valakik ömlengnek, akiknek legtöbbször még gondolatuk sincs, ha pedig véletlenül mégis lenne, úgy azt képtelenek értelmes mondatokba foglalva szóban közreadni, avagy az olvasó számára élvezhető módon írásba foglalni. Így aztán a Twitterre legfeljebb, ha kóros elmeállapotomban tévedek, míg a „szenzációt tálaló” napilapot hetente többször (is) nem csupán kézbe veszem, de jó néhány írását el is olvasom. S ilyenkor sértve érzem magam e bűzlő hozadék, kötelező szaglálásakor. Ugyanis nem csupán a beidézett iromány stílusa együgyű, de - számomra - fogalomhasználata is érthetetlen – csont ismeretlen – nem különben mondanivalója és helyesírása.

 

Meg egyébként is. Fogalmam sincs, ki is ez az írói vénával megáldott illető? Lehet, hogy arról a fasziról van szó, aki a cukorért ágaskodva pipiskedő kutyát utánozva – a miniszteri bársonyszék várományosaként – volt csak képes elmaradt államvizsgáit letenni? S minderre, amennyiben e váromány a széles nyilvánosság előtt ismertté nem válik - egyébként - képtelen lett volna? Miként ezt legutóbb összeszorított fogakkal a magyar foci-válogatott is bizonyította: a beígért egymilliárdért a pályán a teljes játékidő alatt mind a két lábán összerogyás nélkül is állva tud(ott) maradni?

 

De hogyishívják, illetve mi is a neve ennek a babérkoszorús tollnoknak? Deutsch Tamás, bocsánat, Tamás Deutsch, elnézést, Deutsch-Für Tamás, vagy Tamás-Für Deutsch, avagy Für-Deutsch Tamás, esetleg Tamás-Deutsch Für, talán Für-Tamás Deutsch, netán Deutsch-Tamás Für? De hát nem teljesen mindegy? Dehogynem! Nekem legalábbis! És a Népszavának? Remélem – most már – neki is?

 

Hiszen az értelmesen megírt információkra kíváncsi vagyok: „A Tények újabb szerkesztője mondott fel a TV2-nél”, ezért az ilyen írásokat el is szoktam olvasni. De felbosszant, ha a búza közé – szándékkal vagy a nélkül – ocsú is kerül, s így a cikk, a szerző által - kevert koktél segítsége révén - gerjesztett „szenzációval” zárul, különösen, ha mindez az újság-előfizetők pénzén történik: „Deutsch Tamás - ahogy az Origo felfedezte - a Twitteren a szokásos intelligens módon reagált a csatornánál, az elmúlt időszakban történtekre: Miért is akkora a hiszti a nagyjából másfél, csont ismeretlen TV2-s sajtómunkás felmondása miatt, mintha feloszlott volna a Rolling Stones?”

 

Ugyanis csak így válhatott és növekedhetett - akarata és tudta ellenére - a jelentéktelen méretű és csupán köhögni képes bolha - mások „mellényúlása” segítségével - tuskó méretű, a porcelánboltban esetlenül mozgó, elefánttá. Hiszen a bolha e „produkcióra”, önmaga képtelen lett volna! Ugyanakkor a „bűvész” e mutatvánnyal - szándéka ellenére - önmagát is bohócba sodorta.

 

Budapest, 2016. március 22. 

 

 

*Sajátos magyar közmondás, amelyben Brüsszel helyett lehet, hogy Bécs szerepel? Nekem azonban az „eredeti” jobban tetszik: Bos bos dicetur, terris ubicumque videtur. (Az ökör ökör marad mindenütt a világon.)