Fogarasi József

ORFK: a HATÓSÁG, amelyről visszapattan az Alaptörvény eszmei/szellemi/sége – „… népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”

2015. november 04. szerda

 

 „Nagy tettek kora jön … népi felhatalmazással, a nemzeti célok, az emberek érdekében, ez a néppárti kormányzás alapja …” „Soi deo gloria”

/Orbán Viktor miniszterelnök, 2014. június 6./

 

„ … mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, "odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre" „ … a fő feladat az emberek mindennapi problémáinak kezelése.”

/Orbán Viktor miniszterelnök, 2015. május 29./

 

 

 

 

Országos Rendőr-főkapitányság

                                                                                                    Hiv.sz.: 29000-23912/7/2015. ált.

                                                                                                    Melléklet: 1 db

Papp Károly altábornagy úrnak

országos rendőrfőkapitány, rendőrségi főtanácsos

 

1139 Budapest,

Teve u. 4-6.

Levélcím: 1903 Budapest, Pf.: 314

 

 

Tisztelt Országos Rendőrfőkapitány Úr!

 

 

Fogarasi József, az Európai Unió - magyar származású – polgára, a fenti idézetekre hivatkozással, az Alaptörvény Nemzeti hitvallása – „Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” – valamint az Alaptörvény B) cikk (3) – „A közhatalom forrása a nép.” – és az R) cikk (1)-(3) bekezdései – „Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.” „Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.” „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” alapján - alaptörvényi tilalom hiányában -

 

 

állampolgári végzésbe foglalt

kérelmet

 

 

terjesztek elő a fenti hivatkozási szám alatt 2015. október 26-án kelt levélben írtak állításaira figyelemmel.

 

A fenti hivatkozási szám alatti ügyben követett eljárásuk - minek következtében szembemegy az Alaptörvény szellemével és betűjével is - nem csupán jogsértő, de tisztességesnek sem tekinthető.

 

Az üggyel összefüggésben a jogalkotótól - rövid úton - nyert tájékoztatás szerint a jogalkotás és értelmezés a jogalkotó feladata, míg a jogalkotó által megalkotott és hatályos jogszabályok Alaptörvényben foglalt Hitvallás és rendelékezései szerinti alkalmazása a jogalkalmazó feladatát képezi. Ennek során az állami szervek szolgálják az állam polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézik. E szervezeti körön belül pedig a jogalkalmazó hatóságok kötelesek az ügyeket az Alaptörvény és a jogszabályok betartásával részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézni, döntéseiket indokolni. Mindez – 2012. január 1-jétől kezdődően – a polgárok – számon kérhető – alapvető jogát képezi (XXIV. cikk). Továbbá az állami szervek és a hatóságok kötelessége, eljárásuk során az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban értelmezni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

 

A jogalkotó a következőkben említett – Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény és annak 61. §-ában, valamint Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCCV. törvény és annak 97.§ (3) bekezdésében foglalt – törvényi rendelkezések elfogadásával a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgáló jogszabályt alkotott, amelyek alkalmazása valamennyi állami szerv és hatóság alaptörvényi feladata és kötelessége! Amennyiben a jogalkalmazó hatóság egy jogszabályi rendelkezés értelmezésében elbizonytalanodik/bizonytalanná válik, úgy ennek feloldására nézve léteznek hatályos és követendő eljárási módok. A kapott tájékoztatás szerint a szóban forgó ügy esetében ilyen eljárás követésére azonban nincs szükség, mivel az adott jogintézmény – Áht. 97.§ (3) bekezdés – értelmezési kereteit/tartományát maga a jogalkotó vonta mag a törvény indokolásában: „a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása nem jelenti a követelésről való lemondást (az továbbra is a könyvekben szerepel), csak a behajtás érdekében a felhíváson túl nem szükséges további lépéseket tenni.” Egyébként a kapott tájékoztatás javasolta a törvény indokolása vonatkozó részének Önök számára történő megküldését! (E tanácsot, a Melléklet – 1. kép – csatolásával követem.)

 

Egyébként bátorkodom megjegyezni, a világ jogállamai között nagyítóval is nehezen lehetne találni olyan legfelsőbb szintű rendőrhatóságot, amely jogalkalmazása során ez ügyben az Alaptörvénnyel és a hatályos joggal ennyire szembemenve, leplezetlen egyoldalúsággal, szubjektív módon és tisztességtelenül járt volna el, mint ahogyan ezt Önök cselekedték velem szemben. Nem lett volna jogellenes, de mindenképpen tisztességesebb és polgárt szolgálóbb megoldás lett volna, amennyiben a törvény szerinti önkéntes teljesítésre történő felhívást egyszerre, egy időben, fele-fele összegben, mindkét egyetemleges társnak küldik meg, nyitva hagyva számukra a bármelyikük részéről történő önkéntes teljesítés lehetőségét. E helyett Önök az emberre oda nem figyelve (lásd, a feni miniszterelnöki idézetet) nem tudni milyen alapon (vagy tudni?) egyiküket kiszemelve a teljes összegre nézve jogsértő módon eljárva végrehajtási eljárást zúdítottak rá.

 

Egyben a fenti hivatkozási szám alatt jogi képviselőm részére eljuttatott levelükben elfogadhatatlan és a valósággal ellentétes csúsztatásokat is megfogalmaztak:

 

-   részünkről senki, semmilyen dokumentumban nem kérte, hogy Önök bármilyen költségvetési követelésről lemondjanak (a hatályos jogszabályi rendelkezések betartása és alkalmazása nem azonos az Önök által „csúsztatott” lemondáskéréssel);

-     egy országos rendőrhatóságnak a bíróságra való mutogatása pedig nem csupán nem ildomos, de nem is tisztességes és nem is jogszerű, hiszen a bírósági eljárást az Önök jogszerűtlen végrehajtási eljárás kezdeményezése okozta (a bírósági eljárással szemben azonban legalább van helye jogorvoslatnak, míg Önök ezt a lehetőséget is csípőből kizárták);

-       jogi képviselőm által a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság részére küldött „az ügyet lezártnak tekinti” tartalmú levél elküldésére a jogi képviselőnek „minden alapja meg volt” – az Önök „minden alapot nélkülözött” álláspontjával szemben – hiszen e levélben a jogi képviselő egy, a jogalkalmazó szerv figyelmét elkerülő létező és hatályos jogszabályi rendelkezés alkalmazására hívta fel!

 

Mindezen jogsértésekkel szemben jogi képviselőm útján a jogsértések és az Alaptörvény szerinti törvényességnek való érvényszerzés végett az Ügyészséghez fordultunk. Egyben arra is kész vagyok, hogy az ügyet, miszerint a magyar rendőrség legfelsőbb szerve hatályos jogszabályi rendelkezésekkel szembemenve szubjektív és nem tisztességes módon jár el a polgárok ügyeiben, nemzetközi fórumok elé vigyem.

 

Az Önök számára most még talán szokatlan, de a néppárti kormányzás eszméjével és filozófiájával, valamint a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezésekkel nem ellentétes

 

 

állampolgári végzésbe foglalt

kérelem

 

 

előterjesztésével felhívom Önöket - az általunk kezdeményezett Ügyészségi vizsgálat befejezéséig - az előterjesztett végrehajtási eljárási kérelmük felfüggesztésére, valamint a Mellékletként csatolt jogszabályi rendelkezés alkalmazásán történő cselekvő gondolkodásra és a jogszerű állapot helyreállítására.

 

Jelen levelemet elsőbbséggel és tértivevényesen adtam postára.

 

Budapest, 2015. november 4.