Fogarasi József

Tisztelt követelődző bírói társadalom: a pocsék és el nem végzett munkáért ildomos-e a fizetség?

 

A téma legelején tekintsük át a hatalom ígérte és adta jogállami kereteket! Honnan is máshonnan, mint a „Szentírásból” és a vonatkozó sarkalatos törvényekből? Esetünkben a „Szentírást” az Alaptörvény, míg a sarkalatos törvényeket – „… olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” (Tudományosan sommás egy definíció!) – a Bszi. és a Bjt. testesíti meg.

 

 I.

 

Magyarország Alaptörvénye

 

Isten, áldd meg a magyart!

 

NEMZETI HITVALLÁS

 

„Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.”

„Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.”

„Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

 

ALAPVETÉS

 

Magyarország független, demokratikus jogállam.”

„Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.”

Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

 

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

 

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”

„Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.”

 

A bíróság

 

A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

„A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

 

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi.)

 

A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek,…”

 

 

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról (Bjt.)

 

A bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.

„A bíró hivatását esküjéhez - Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből ["Én (az eskütevő neve) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.”] és az annak zárómondatát (Az eskütevő meggyőződése szerint Isten engem úgy segéljen!) megelőző következő szövegből áll: "Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel." - hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.

 A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.

A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.

 

 II.

 

És akkor lássuk a medvét is!

 

Az ügy - a Bíróság előtt - mint általában minden esetben, ezúttal is a kereset benyújtásával (2014. október 22.) indult. Felperes a Bírósághoz alperesnek személyes adat kezelésére vonatkozó tájékoztatás kiadására kötelezése iránt terjesztett elő keresetet. A Bíróság a tárgyalás kitűzésére (2014. december 12.) szóló idéző végzését – több jogszabályi rendelkezést is megsértve – ugyan 2014. november 26. keltezéssel látta el, de azt (a postai bélyegzőlenyomat tanúsága szerint) csak 2014. december 3-án adta postára. A küldemény a jogi képviselő kezeihez – a pontatlan címzésnek is betudhatóan – 2014. december 9-én érkezett meg.

 

A jogi képviselő 2014. december 10-i postai feladással a Bíróság által elkövetett jogsértések számbavételét és részletezését – a vonatkozó törvényi szabályok beidézését is – tartalmazó „eljárás szabálytalansága és a kézbesítése vélelem megdöntése iránti kérelmet” terjesztett elő. A jogi képviselő beadványában kifogás tárgyává tette a következőket: a Bíróság postai küldeménye nem volt szabályszerű, mivel a borítékon sem az ügyvédi iroda megnevezése sem az ügyvédi minőség nem került feltüntetésre; a jogi képviselet ténye és a jogi képviselő neve még az idéző végzésben sem szerepel; az idéző végzésben a per tárgya - személyes adat kezelésére vonatkozó tájékoztatás kiadására kötelezése - tévesen személyes adatok kiadása-ként- került megjelölésre (felperes ismeri saját személyes adatait, így azok kiadását senkitől nem kérte); a Bíróság az első tárgyalásra szóló idézése mellé nem csatolta a keresetlevelet (un. visszakézbesítés); a Bíróság - a tárgyalási időköz lerövidítéséről nem rendelkezve - megsértette a Pp. 15 napos tárgyalási időközre vonatkozó szabályát (lásd az idézés postára adás és a kézhezvétel dátumait); továbbá kérte a jogsértések miatt keletkezett felperesi költségek Bíróság általi megtérítését.

 

Ezt követően a Bíróság a peres ügyben négy tárgyalást tartott (2015. február 25., március 27., május 15., június 24.) azonban azok jegyzőkönyveit – az utolsót kivéve – felperes jogi képviselőjének többszöri (írásos és szóbeli) kérelme ellenére mind a mai napig nem küldte meg, pedig e jogsértések ténye az eljárt Bíróság előtt ismertek. Annál is inkább mivel a Bírósághoz már a benyújtott (2015. július 28.) fellebbezés is megérkezett!

 

Mindezek alapján nevezhető-e a Bíróság eljárása jogszerűnek, tényszerűnek és tisztességesnek? A fegyveregyenlőség elve alapján még arra sem sikerült választ kapni vajon a Bíróság a hiányolt jegyzőkönyveket az alperesnek megküldte-e?

 

III.

 

A konklúzió levonásához azonban most már nem kell mást tenni, mint az előbbi tényeket a fentebb idézett jogszabályi rendelkezésekben foglaltakkal egybevetni és a kapott eredményen mélyen elgondolkodni. Milyen – létezik-e, működőképes-e – az a jogállam, ahol az állam egyik legfontosabb garanciális intézménye és annak szervei a hatályos jogszabályi rendelkezéseket be nem tartásukkal rendre megsértik, e jogsértések pedig következmények nélkül maradhatnak? A bírói függetlenség a jogszabályi rendelkezések be nem tartásából eredő felelősség elkerülésére nem nyújthat jogszerű védelmet. A bíró függetlenség ugyanis nem egyenlő a bírói felelőtlenséggel! Mindez nem vezethető le és nem igazolható az Alaptörvény Hitvallásából és rendelkezéseiből sem! Vajon a törvény szolgáit miért nem ellenőrzi senki? Pedig a selejtes és hibás munkáért nemhogy béremelés, de fizetség sem jár(na)! Tessék e téren körbenézni és tanulmányozni a versenyszférában iparszerűen és teljesítmény alapján dolgozó kétkezi munkások bérezésének gyakorlatát.

 

Amennyiben egy hatalom nem képes érvényt szerezni az általa alkotott jogszabályokban foglaltaknak és nem tudja biztosítani az igazságszolgáltatás szakszerűségét és emberi tisztességét – pedig a bírákat ő „válogatja” és nevezi ki – úgy levonva a konzekvenciákat távoznia vagy cselekednie kellene, például a feladatra alkalmatlan bírók felmentése által.

 

Hogyan is szólt az Alaptörvény eredeti szövegének utolsó előtti mondata?

 

„Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

 

És hogyan szól az egyes közjogi tisztségviselők – ideértve a választott országgyűlési képviselőket és a bírákat is – esküjéről és fogadalmáról szóló szöveg?

 

Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen! (Gondolom az érintettek nagy többsége ez utóbbi formulát választotta!)

 

Mindennek ellenére én a „segedelmet” és a felelősség tényleges érvényesítésének kérdését nem bíznám az Istenre. Tudjuk, Isten a bűnöket megbocsátja, a jogsértésekért való felelősség azonban nem Istenfüggő, azokért e világi módon kell felelni és egy demokratikus jogállam társadalma és polgára a felelősség érvényesítésétől nem tekinthet el (bár lélekben megbocsáthat az illetőnek).

 

Különben eljutnánk a „kafkai idillhez” ahol fő vezérlő elvként fog érvényesülni a buddhista bölcsesség alapeszméje: „nem látunk nem hallunk és nem beszélünk”.

 

Ebben viszont nem kívánok társ lenni!

 

(Fővárosi Törvényszék, 10.P.24.966/2014.; Rostáné dr. Bot Ildikó)

 

Budapest, 2015. augusztus 15.

 

 

További fejlemények:

 

Valamilyen Isteni csoda folytán a négy tárgyalási jegyzőkönyv közül a június 24-i július 13-án (email formátumban), míg a március 27-i és a május 15-i tárgyalások jegyzőkönyvei szeptember 24-én (postai úton) - a jogi képviselőhöz - egyszer csak megérkeztek. Ilyen csodára – még akkor is, ha mindegyik esetében a bíróság a 8 napos határidőt jelentősen túllépte – emberi lény aligha képes, hát még egy bíró? Persze az eljárás szabálytalansága miatti kifogás – mindeddig – még az elsőfokú ítéletben sem került elbírálásra. Úgy tűnik, ez ügyben már az isteni csoda sem segíthet, a bíróságiról pedig végkép lemondhatok.

 

Budapest, 2015. szeptember 17.

 

 

 

 

 

 

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 8
a héten: a héten: 238
a hónapban: a hónapban: 1507
összesenösszesen259 666
az oldalt jelenleg nézik: 61

Megosztás