Fogarasi József

Az ildemokrácia térhódítása!?

 

 

A gyökerek valószínűleg a fülkeforradalom napjáig nyúlnak vissza. A szárba szökkenést a NER tartalma és kötelező kifüggesztésének ténye segítette. Kiteljesedése a gránitszilárdságú Alaptörvény elfogadása, asztalának felállítása és elhelyezése időpontjára datálható. A fejlett ildemokrácia építéséhez Kövér László házelnök teljes jogú parlamenti szavazatának megadását követően kezdett hozzá az ország keresztényi-jobbik fele. Emberarcúvá tételének folyamata azonban a nemzetvezér tusványosi igehirdetésével kezdődött, és ha kellően nem vigyázunk akár egy-két évtizedig is eltarthat.

 

A jelzősfolyamat tartalmi lényegét a vezér propagandaügyi sámán-táltosa világította meg: véleménye szerint, amikor is a liberális demokrácia lebontásába és az illiberalizmus építésébe fogunk, tulajdonképpen nem cselekszünk mást, mint az állam megmentése érdekében hazafias kötelezettségünknek eleget téve győzelemre segítjük a liberális eszméket valló szabadelvűekkel és baloldali elvbarátaikkal szemben meghirdetett nemzeti szabadságharcunkat. Azaz, annak az államnak a megmentéséről van szó, amely a közösség érdekképviseletének lehetőségeként a nemzeti közösség önszerveződésének a legmagasabb rendű-rangú formáját képezi, szemben a liberális demokratákkal, akik az államra veszélyforrásként tekintenek. Vagyis mi, olyan államot akarunk, s fogunk is építeni, amelyik nem idegen a nemzettől és nem képez a közösség feje felett egy, a közösségtől idegen veszélyforrást, amelyet a szabadságjogok nevében le kellene fegyverezni, el kellene gyengíteni, hogy aztán vele szemben más háttérhatalmak akaratukat könnyedén érvényesíthessék.

 

Mindennek logikus következménye: a "számtalan válságot" okozott liberális államszervezés megoldásai közül a közösség érdekeit megjelenítő állam szabad cselekvését, a közéleti demokráciát gúzsba kötő – az emberi jogok és az alkotmányos demokrácia látszatát keltő – rugalmatlan törvényi és más jogszabályi sallangoknak az eltávolítása. Helyet adva ez által a kétharmados hatalmat adó nép nevében cselekvő és eljáró jogalkotónak a „mindenkori” szükséghez alkalmazkodni képes normák megteremtéséhez, a többségi hatalmat képviselő személyeknek, a közösség érdekében történő problémamegoldó, szabad és improvizatív cselekvéshez.

 

E látleleti folyamatnak lehettünk passzív részesei és szemtanúi az elmúlt napokban a választási bizottságok kiegészítése terén lejátszódott, az új típusú ildemokrácia lényegét adó, engedékeny „játékszabályainak” alkalmazása által.

 

Mert hiszen a liberális demokrácia teremtette - még hatályos régi - Ötv. szerint, a képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviselve választóinak érdekeit köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Vagyis, amennyiben megérkezik a testület összehívásáról rendelkező (fő)polgármesteri meghívó a képviselő címére – elfoglaltság ide-oda – köteles lenne az akadályt elhárítva a testület rendelkezésére állni és mondjuk a választási bizottság működőképessége biztosítása végett a szükséges számú tag megválasztásáról szóló döntésben részt vennie. Az ildemokrácia azonban engedékenyebb: a képviselőnek is jár a szabadság, tessék tehát engem békén hagyni. Pedig a köztársasági elnök elég időt adva az előrelátó felkészülésre a választásokat kitűző határozatát ezúttal – az országgyűlésivel ellentétben – a Magyar Közlönyben (július 23.) is közzé tette. Július 24-én a szükséges teendőkről és azok határidőiről rendelkező IM rendeletek is kihirdetést nyertek. Tehát volt elegendő idő a közgyűlés összehívására, a liberális szabály megtartására: a területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi/megyei közgyűlés választja meg. Ráadásul a közgyűlés eme döntéshozatala másra át sem (lenne) ruházható!

 

A liberális demokrácia egyébként is nehezen adta meg magát: a választási bizottságok feladataiból kiindulva ragaszkodott a bizottság tagjainak képviselő-testület/közgyűlés választás útján történő betöltéséhez. Ennek érvényesülése végett a testület általi választást kiváltó megbízás intézményének lehetőségét kemény feltételekhez kötötte: ha például a testület/közgyűlés a működésében akadályozott. Természetesen a szabadságot jelentő képviselők miatti lehetetlenülés esete nem idesorolható!

 

Az ildemokratikus rendszer elveti ezt a szigort, megelégszik a puszta negatív ténnyel: „ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - haladéktalanul megbízza. Szégyenszemre ez a szabály érvényesült a napokban a Fővárosi Választási Bizottság esetében is.

 

Pedig micsoda különbség van választott és megbízott tag között: a választott tag nem hívható vissza, a megbízás azonban „bármikor” visszavonható; továbbá tiszteletdíj csak a választott tagnak jár.

 

A presztízsveszteség miatti szégyen azonban mindennél jelentősebb: a fővárosi jelöltekkel összefüggő kérdésekről nem választott tagú választási bizottság fog döntéseket hozni! Ezt érezhette a NVB elnöke is, amikor a kérdésben a testület augusztus 14-én még elhajtotta a főjegyzőt, 15-én azonban - a vélhető sugallat hatására – már kedvező tartalmú jegyzőkönyvi döntés született. Látszólag tehát elhárult az akadály.

 

Az ildemokratrikus szabályok azon sem akadnak fenn, hogy az NVB augusztus 15-i nyilvános ülés jegyzőkönyve a mai napig nem olvasható (a honlapon az augusztus 8-ai a legutolsó keltezésű). Így aztán hiába is szeretnénk olvasni a bizottság döntését, esetleg annak indokait, az egyes tagok hozzászólásait. Az egyetlen vigasz: a jegyzőkönyvi döntéssel szemben nincs jogorvoslat!

 

Így hát mindenki láthatja és tapasztalhatja: az ildemokrácia sokkal rugalmasabb, praktikusabb, segítségével pedig a felülről vezérelt döntések azonnal végrehajthatást is nyernek.

 

Budapest, 2014. augusztus 15.

 

Fogarasi József

közéleti szakíró

 

 

 

 

 

A téma teljes terjedelmű kifejtését lásd a Blogban „Az ildemokrácia térhódítása!?” cím alatt (2014.08.16.).

Megjelent: Népszava, 2014.augusztus 26. kedd, - 141. évf. 198. sz.- p. 7. „Az ildemokrácia „hódítása”” cím alatt, valamint a Népszava Online kiadásában is.

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 111
a héten: a héten: 900
a hónapban: a hónapban: 900
összesenösszesen342266
az oldalt jelenleg nézik: 2

Megosztás