Fogarasi József

Társadalmi kohézió és állammodell

  

Társadalmi kohézió és állammodell*

(koncepció-tanulmány)

 

Első – elvi – szint**

 

 

I.

Alapvetés

 

 

A társadalmi kohézió megteremtésének alapelvei

 

demokrácia (jogállam – jogbiztonság – jogérvényesülés – jogkövetés);

néprészvétel (nyilvános kiválasztás: rátermettség - szakmai felkészültség - emberi alkalmasság - egyéni felelősség; pályázat - sorsolás);

nyilvánosság (sajtószabadság; szabad szólás- és véleménynyilvánítás; átláthatóság);

hatalommegosztás (törvényhozói – végrehajtói – igazságszolgáltatói – önkormányzati; az állami – önkormányzati hatalom gyakorlásának belső-külső kontrollja);

új alkotmány (alkotmányozó szervezet által létrehozott Alkotmány – országos népszavazáson történő megerősítés).

 

A megvalósítás keretei

 

törvényes indulás és megmérettetés a 2014. évi általános országos képviselőválasztásokon;

a választáson induló szervezetnek választási kampánya és programja középpontjába a „Társadalmi kohézió és állammodell” megteremtését kell állítania (ehhez a szervezet választási kampányából és választási programjából a „visszaállítás” szót, kifejezést és annak valamennyi szinonimáját törölnie szükséges, hiszen az 1990 után működött valamennyi „modell”– a nyilvánosság kizárása mellett kötött háttéralkuk és paktumok miatt – nélkülözte a széles alapokra épített társadalmi kohéziót, illetve társadalmi együttműködést);

a választási szervezet stratégiájának alaptétele – mind szóban, mind tettben – az igazmondás és az őszinteség melletti elkötelezettség kell, hogy legyen;

a választási szervezetnek a társadalom valamennyi rétege mellett az ország – sorsának alakításáért tenni akaró, sorsáért felelősséget vállaló – határain kívül élő magyarságot is meg kell szólítania;

a politikai hatalmat választás útján elnyert szervezetek által önállóan – illetve koalícióban – létrehozott/kiállított Kormányának célja és azonnali feladatai:

 

     egyrészt:

törvényhozási úton az Alaptörvény hatályának felfüggesztése (hatályon kívül helyezése), valamennyi hatályos törvény feles-törvénnyé nyilvánítása;

az alkotmányos alapintézmények vezetőinek és helyetteseinek törvényes felmentése;

az ország stabil kormányzásához szükséges szervezeti alapstruktúra, valamint a működés személyi-, tárgyi alap-feltételeinek megteremtése;

 

     másrészt:

az Alkotmányozó Szervezet nevéről, létrehozásáról és működéséről szóló törvény megalkotása, illetve – a Szervezet felállása, működése feltételei megteremtésének – végrehaj(ta)tása;

 

     harmadrészt:

a „Társadalmi kohézió és állammodell”-ről szóló új Alkotmányra vonatkozó (kormány)javaslat/ajánlás elkészítése és az Alkotmányozó Szervezet elé terjesztése;

 

     negyedrészt:

a létrehozott új Alkotmányt megerősítő országos népszavazás megszervezése és lebonyolítása;

 

     ötödrészt:

eredményes népszavazás esetén a Kormány által az új Alkotmány szerinti választások törvényes előkészítése és „levezénylése”.

 

[a jelen elképzelés nóvuma és egyben lehetséges „vonzó eleme”, hogy az előbbiekben felvázolt elveket magában foglaló választási program jegyében induló választási szervezet igazmondást ígér, és többséget szerezve a választásokon egyedül vagy koalícióban Kormányt alakítva nem törekszik a korábbi tartalmú és felépítésű hatalom megszerzésére majd birtoklására, hanem a népfelség elve érvényesülésének teret adva és garantálva, a választóktól az új Alkotmány megalkotására felhatalmazást kapott Alkotmányozó Szervezet (Nemzetgyűlés) létrehozásáról, továbbá az e szervezet által elkészített Alkotmány országos népszavazással történő megerősítésének törvényes előkészítéséről és lebonyolításáról, illetve - eredményes népszavazást követően - a népszavazás során megerősített új Alkotmány szerinti intézményrendszer kialakításához szükséges folyamatok elindításáról gondoskodik.]

 

A felvázoltak alkotmányos, legitim jogalapja

 

a demokratikus hatalmi berendezkedés mindenkori alaptétele: a közhatalom forrása a nép.

 

[Következésként: amely választási szervezet a 2014. évi általános országgyűlési képviselő-választásokon a nép választópolgáraitól megkapja a többséget vagy többségi Kormányt alakíthat, az legitim közhatalommal rendelkezik, melynek következtében alkotmányos felhatalmazással bír a „Társadalmi kohézió és állammodell” alapdokumentumát (Alkotmányát) megalkotó Alkotmányozó Szervezet létrehozatalára/felállítására.]

 

 

II.

Az Alkotmányozó Szervezet/Nemzetgyűlés

 

 

A Kormányt alakító erő(k)nek vállalnia kell, hogy az új Alkotmány - széles társadalmi alapokon történő - létrehozása érdekében törvényt alkot az Alkotmányozó Szervezetről/Nemzetgyűlésről (továbbiakban: Nemzetgyűlés).

(E törvényt az Országgyűlés elnökének és két jegyzőjének aláírását követően – mivel vele szemben az alkotmányossági kontroll gyakorlása kizárt – a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.)

 

E törvényben rendelkezni szükséges a Nemzetgyűlés:

                - céljáról (törekvéséről);

                - összetételéről (kikből áll; tagjai hogyan nyerik el ebbéli minőségüket);

                - feladatáról;

                - alapvető működési szabályairól;

                - megbízatásának időtartamáról.

 

A Nemzetgyűlés célja (törekvése)

 

- széles társadalmi alapokon nyugvó Alkotmány kidolgozása;

- stabil és alkotmányos hatalmi egyensúly mellett működő alkotmányos intézményrendszer kialakítása;

- a mindenkori kormányzó hatalom alkotmányos korlátjának megteremtése (A törvényhozó hatalom nem gyakorolhat egyben  

  alkotmányozó hatalmat is!);

- az Alkotmány „külső” felülvizsgálatának kizárása (azt csak megalkotói módosíthatják, értelmezése egyedül az                        Alkotmánybíróság által lehetséges, amely értelmezés az Alkotmány egyes cikkelyeihez függelékként kapcsolódik.);

- az új Alkotmány segítségével - az alapkérdésekben - egy társadalmi kohézió megteremtése, társadalmi konszenzus és     felelóősség mellett.

 

A Nemzetgyűlés összetétele

 

A Nemzetgyűlés taglétszáma:

 

- legfeljebb - 100 +1 (elnök) fő.

 

A Nemzetgyűlés összetétele:

 

- az Országgyűlésbe jutott (5 %) pártok képviselői (2014. évi) választási eredményük (a párt kijelölése) szerint;

- a 2014-es képviselőválasztásokon szavazatot kapott (3 %) pártok (szervezetek) képviselői;

- a települési önkormányzatok testületei által delegált önkormányzati képviselők;

- a munkaadók, gazdasági kamarák delegáltjai;

- a tudomány-, a felsőoktatás- és a művész szakma (MTA, egyetemek, művész-szervezetek) képviselői;

- a sport szakmai-szervezeteinek (MOB és sportszövetségek) képviselői;

- a munkavállalók szervezeteinek (szakszervezetek) delegáltjai;

- az egyházak képviselői (1 %-os felajánlás, illetve meghatározott kvóta elérése esetén);

- a nemzetiségi kisebbségi országos önkormányzatok delegáltjai;

- a szakmai kamarák (közjegyzői, ügyvédi, végrehajtói, közszolgálati, orvosi, mérnöki, stb.) delegáltjai;

- a külföldön élő magyar állampolgárok (meghatározott kvóta szerinti) képviselői;

- a civil szervezetek - egyesület, társaság, alapítvány stb.- képviselői (taglétszám, illetve tagdíjbevétel alapján).

 

A Nemzetgyűlés elnöke:

 

A Nemzetgyűlés elnökét a 2014-es képviselőválasztásokon Kormányt alakító párt (pártok) jelölik (többes jelölés is lehetséges) és a Nemzetgyűlés egyszerű többséggel (a Nemzetgyűlés jelenlevő tagjainak több mint a fele titkosan leadott igen szavazata alapján) választja meg 6 évre. Az elnök megválasztásával - a vonatkozó törvény alapján - a Nemzetgyűlés teljes jogú tagjává válik. Az elnök a törvényben meghatározott - rendszeres (havi) - összegű tiszteletdíjban részesül. Minden egyéb tagság vagy tevékenység – a szerzői, szerkesztői, lektori tevékenység kivételével – összeférhetetlen az elnöki tisztséggel.

 

A Nemzetgyűlés elnöke választhatóságának feltételei:

 

- 40. életév betöltése;

- magyar állampolgárság;

- teljes cselekvőképesség;

- büntetlen előélet;

- (meghatározott időhöz kötött) magyarországi lakóhely;

- érettségi bizonyítvány;

- nem volt tagja pártnak a választást megelőző 5 éven belül.

 

A Nemzetgyűlés tagja választhatóságnak feltételei:

 

- magyar állampolgárság;

- teljes cselekvőképesség;

- büntetlen előélet;

- érettségi bizonyítvány;

- nem volt tagja pártnak a választást megelőző 5 éven belül.

 

A Nemzetgyűlés tagja tevékenysége idejére tiszteletdíjban részesül. A nemzetgyűlési tagsággal a párttagság és a pártban való tisztségviselés összeférhetetlen.

 

A Nemzetgyűlés feladata

 

Magyarország Alkotmányának megalkotása.

 

Az Állammodellre (Alkotmányra) a Kormány tesz (tehet) javaslatot/ajánlást (e javaslatnak kötőereje nincs, az csupán egy eljárást kezdeményező dokumentumnak minősül). Módosító javaslatot a Nemzetgyűlés (meghatározott) Bizottsága is előterjeszthet.

 

A Nemzetgyűlés, alakuló ülésétől számított (időn, legkésőbb) 1 éven belül megalkotja Magyarország Alkotmányát, melynek szövegét a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozza. A nyilvánosságra hozott szövegű Alkotmányt (a törvényben meghatározott időn belül) – az Alkotmányozó Nemzetgyűlésről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint lebonyolított – országos népszavazáson meg kell erősíteni. E népszavazás eredményét - amely akkor érvényes és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igennel szavazott - a Magyar Közlönyben kell közzé tenni. Az Alkotmány az eredményes népszavazást követő hónap első napján lép hatályba. Magyarország - népszavazással megerősített - Alkotmányát 3 évi moratóriumot követően csak a Nemzetgyűlés módosíthatja, mely eljárásra az általános szabályok az irányadók.

 

Amennyiben Magyarország Alkotmányát a Nemzetgyűlés - alakuló ülésétől számított - 1 éven belül nem alkotja meg, vagy annak szövegét a Magyar Közlönyben nem hozza nyilvánosságra, illetve az Alkotmányt az országos népszavazás nem erősíti meg, a Nemzetgyűlés feloszlással megszűnik (a megszűnést az Elnök állapítja meg). A Nemzetgyűlés megszűnése esetén a jogosultsággal rendelkező szervezeteknek 3 hónapon belül új tago(ka)t kell delegálniuk. A Nemzetgyűlés korábbi tagja nem lehet tagja az új Nemzetgyűlésnek. Az új Nemzetgyűlés alakuló ülését a korábbi Nemzetgyűlés elnöke hívja össze az általános szabályok szerint.

 

A Nemzetgyűlés létrehozatalával összefüggő szervezeti, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket az Alkotmányozó Nemzetgyűlésről szóló törvény határozza meg.

 

A Nemzetgyűlés működése

 

A Kormány, rendelettel állítja fel az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Működését Előkészítő Szervezetet és biztosítja működésének feltételeit. E szervezet megbízatása a Nemzetgyűlés Alakuló ülésének megtartásáig szól, feladata a Nemzetgyűlés Alakuló ülésével összefüggő szervezési és igazgatási feladatok ellátása.

 

A Nemzetgyűlés a róla szóló törvény hatályba lépését követő 3 hónapon belül alakuló ülést tart, melyet a korelnök hív össze. Az alakuló ülést a korelnök vezeti a Nemzetgyűlés elnökének megválasztásáig. Az alakuló ülés megtartható, ha az ülésen a Nemzetgyűlés tagjai – törvényben meghatározott létszáma – felének plusz egy főnek a mandátumát igazolták. E létszám egyben az alakuló ülés határozatképességének a feltétele is.

 

A Nemzetgyűlés tevékenységét Alakuló Ülésen, Nyilvános Plenáris Ülésén és a Nemzetgyűlés által választott Bizottságokban végzi.

 

Saját Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) a Nemzetgyűlés- és a Bizottság is - ülésén, egyszerű többséggel, nyilvános szavazás mellett fogadja el. A Nemzetgyűlés kötelező jelleggel Ügyrendi Bizottságot választ.

 

A Nemzetgyűlés, illetve a Bizottságok üléseit elnökeik hívják össze és vezetik tanácskozásukat. (A helyettesítés rendjét az SZMSZ határozza meg.) Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető(k) ír(nak) alá. A Nemzetgyűlés és a Bizottságok döntéseiket egyszerű szótöbbséggel, nyilvános szavazás mellett hozzák (az SZMSZ alapján titkos szavazás is elrendelhető).

 

Az Alkotmányt a határozatképes Nemzetgyűlés, Nyilvános Ülésén, egyszerű szótöbbséggel, nyilvános szavazással fogadja el.

 

A Nemzetgyűlés működésének anyagi, infrastrukturális és pénzügyi-költségvetési feltételeit a törvény rögzíti.

 

A Nemzetgyűlés tagjainak megbízatása

 

A Nemzetgyűlés tagjának megbízatása a Nemzetgyűlés alakuló ülésétől számított 5 évig tart.

 

A Nemzetgyűlés tagját a delegáló szervezet nem hívhatja vissza, nem válthatja le. A Nemzetgyűlés tagja mandátumáról az Elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatában indokolás nélkül bármikor lemondhat. Az összeférhetetlenség, méltatlanság feltételeit a törvény határozza meg. E feltételek fennállása esetén a Nemzetgyűlés nyilvános ülésén - figyelemmel az Ügyrendi Bizottság előterjesztésére - megállapít(hat)ja a nemzetgyűlési tagság megszűnését. A Nemzetgyűlés e határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

 

A megbízatás megszűnése esetén az adott szervezet 60 napon belül gondoskodik új delegált küldéséről. Amennyiben ezen idő alatt a jogosult szervezet nem gondoskodik a mandátum betöltésről, a nemzetgyűlési hely betöltetlen marad, amely a Nemzetgyűlés határozatképességet nem befolyásolja mindaddig, amíg a Nemzetgyűlés törvényben meghatározott létszáma az 50% +1 fő alá nem csökken.

 

Amennyiben a Nemzetgyűlés tagjainak száma 50%+1 alá csökken, a Nemzetgyűlés kimondja feloszlását.

 

 

III.

A Kormány Állammodell-javaslata/ajánlása a Nemzetgyűlésnek

 

 

Az állammodell intézményei

 

- Országgyűlés (Képviselőház és Felsőház)

 

- Államfő (Köztársasági elnök, Magyarország elnöke, Országelnök)

 

- Kormány (Kabinet)

- Miniszterelnök (kormányfő, kormányelnök)

- Miniszter

 

- Helyi önkormányzatok (polgármester)

 

- Bírósági szervezet (elnök)

 

- Nemzeti Bank (elnök)

- Alkotmánybíróság (elnök)

- Állami Számvevőszék (elnök)

- Alapjogi Biztos (biztos)

 

- Média és Sajtó Tanács (főbiztos)

- Közérdekvédelmi Tanács (főbiztos)

- Semmitőszék (elnök)

 

Országgyűlés

 

Az Országgyűlés a törvények meghozatalával foglalkozik. Ellátja a törvényhozással összefüggő általános és már ismert feladatokat.

 

Az Országgyűlés Kétkamarás rendszerű: Képviselőházból és Felsőházból álló törvényhozás, függetlenített főállású képviselőkkel működik.

 

               - Képviselőház (országgyűlési képviselők testülete) tagjait: az országgyűlési képviselőket általános választójog alapján a választópolgárok 4 évre választják.

               - Felsőház [felsőházi tagok (delegáltak) testülete] tagjai: a felsőházi tagok megbízatásukat az adott szervezet megbízása alapján nyerik el 4 évre.

A Felsőház időben (1 évvel) később jön létre.

 

A Képviselőház létszáma: 150 fő (50 fő egyéni választókerületben, 100 fő listáról nyeri el mandátumát).

 

A Felsőház létszáma:50 fő.

 

A törvényt a Képviselőház- és a Felsőház elnöke írja alá.

 

A Képviselőház és a Felsőház tagjai azonos jogállással rendelkeznek. Az egyik tagság a másikat kizárja.

 

Országgyűlési képviselők választásának szabályai (választójog):

 

- az aktív választójog (választó) feltétele:

                               - 16. életév betöltése;

                               - teljes cselekvőképesség;

                               - magyar állampolgárság (és/vagy EU-s);

                               - Magyarországon bejelentett lakással való rendelkezés;

 

- a passzív választójog (választhatóság) feltétele:

                        - egyéni választókerületi választás esetén a választókerületben való lakhatás, legalább 1 év életvitelszerű ott lakás;

                        - listás választás esetén, legalább 1 év Magyarországon való életvitelszerű lakhatás.

 

A választójogból ki van zárva (nincs választójoga):

                - akit bíróság jogerősen a közügyek gyakorlásától eltiltott.

 

Külföldi magyarok esetében, akik rendelkeznek aktív választójoggal - a listás szavazás tekintetében - nem feltétel a bejelentett magyarországi lakás. (E választópolgárok egy országos listát állíthatnak, és csak listára szavazhatnak.)

 

A Képviselőház:

 

A Képviselőház tagjainak törvénykezdeményezési, tárgyalási és szavazati joguk van; ők fogadják el a törvényeket.

Az országgyűlési képviselők tevékenységük során a választópolgárok érdekeit képviselik.

 

Az országos listán mandátumot szerzett országgyűlési képviselők az egész ország lakosságát, míg a választókerületben mandátumot szerzett országgyűlési képviselők elsősorban a választókerület lakosságát képviselik.

 

A Felsőház:

 

A Felsőház tagjai megerősítik a Képviselőház által megszavazott törvényeket, amennyiben azok a társadalmi kohéziót szolgálják és megfelelnek az igazságos társadalmi együttélés követelményének, továbbá előmozdítják Magyarország fejlődését. E törvények megerősítéséről a Felsőház az Alkotmányban meghatározott határidőn belül dönt.

 

Ha a törvény azért nem erősíthető meg, mert az nem szolgálja a társadalmi kohéziót, az igazságos társadalmi együttélést vagy nem biztosítja Magyarország fejlődését ez esetben a törvényt a Felsőház a Képviselőháznak további tárgyalásra visszaküldi.

 

A Felsőház széleskörű kezdeményezési joggal rendelkezik a társadalmi konszenzus előmozdítása érdekében.

 

A Felsőház 6 évre kinevezi:

                - a Média és Sajtó Tanács elnökét és tagjait;

                - a Közérdekvédelmi főbiztost;

                - a Semmitőszék elnökét.

 

A megbízatás legfeljebb egyszer ismételhető.

 

Államfő (Köztársasági elnök, Magyarország elnöke, Országelnök)

 

Az Államfőt a választópolgárok közvetlenül, titkos szavazással, relatív többséggel (a választáson résztvevők többségi igen szavazatával) 5 évre választják. Egyszer újraválasztható.

 

Államfő lehet (passzív választójog):

 

- aki a 40.életévét betöltötte;

- teljesen cselekvőképes;

- büntetlen előéletű;

- magyar állampolgár;

- Magyarországon legalább 5 éve él és, aki tisztségének betöltése alatt is az ország területén kíván tartózkodni;

- érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik;

- pártnak a választást megelőző 5 évben nem volt, s nem is tagja.

 

Az államfői tisztségre a parlamenti pártok állíthatnak jelöltet.

 

A hagyományos jogosítványokon felül az így megválasztott Államfőt megilleti:

 

                - az Alkotmánybíróság elnökének;

                - a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) elnökének és bíráinak;

                - az Állami Számvevőszék elnökének és

                - a Semmitőszék tagjainak

6 évre szóló kinevezési joga (ismétlésre nincs lehetőség).

 

Az Államfőt a hagyományos jogosítványokon felül megilleti továbbá:

 

                    - a Miniszterelnök felmentésének kezdeményezése az Országgyűlés előtt, amennyiben a Miniszterelnök tevékenysége veszélyezteti a nemzet egységét vagy az államszervezet demokratikus működését;

                             - a Miniszter felmentésének kezdeményezése a Miniszterelnök előtt, amennyiben a miniszter tevékenysége veszélyezteti vagy sérti a minisztérium vagy a miniszter által irányított szervezet jogszerű vagy demokratikus működését;

 

Kormány (Kabinet)

 

Felvethető, hogy Kormány (kizárólag miniszterek tanácsa) helyett esetleg különféle döntéshozó Kabinetek működjenek. Kabinetek alakítása esetén kabinettag lehet nem miniszter vagy államtitkár jogállású személy is.

 

A Kabinettagot a Miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

 

A Kormány ellátja a végrehajtó hatalom gyakorlásával összefüggő feladatokat.

 

Azokban az ügyekben, amelyekben az Alkotmány szerint a Kormánynak kifejezett törvénykezdeményezési joga (ellátási felelőssége) áll fenn, az egyéni képviselői (bizottsági) indítványt a Kormányra vonatkozó törvényhozási eljárás szerint kell az Országgyűlésnek tárgyalnia.

 

A Legfőbb Ügyészt (az ügyészi szervezetet) a Kormány (vagy az illetékes miniszter) alá kell rendelni. Ez esetben az illetékes miniszter(ek) felügyeli(k) a büntető vádképviseletet és a nyomozás törvényességét, továbbá a pénzügyi és egyéb ügyészségi feladatok ellátását. A Kormány - mint végrehajtó hatalom - felel a bűnüldözésért és a jogbiztonságért.

 

Miniszterelnök

 

Kormányalakításra - miniszterelnök-jelöltként - az Államfő az országgyűlési általános választásokon legtöbb mandátumot szerzett párt országos listáját vezető személyt kéri fel. Ezt követően - ha a felkért személy nem tud kormányt alakítani - bármely parlamentbe jutott párt listáját vezető személy is felkérhető.

 

Miniszter

 

A Miniszter megbízatását a már ismert módon nyeri el (Miniszterelnök javaslatára az Államfő nevezi ki).

 

Egy minisztériumot több miniszter is vezethet.

 

A Miniszter a Kormánynak és a Miniszterelnöknek felelős; a Miniszterelnök (Kormány) pedig az Országgyűlésnek. Ebből következően az Országgyűlés előtt a képviselői interpellációt – a kérdést is – a Miniszterelnökhöz (Kormányhoz) kell intézni, a választ adó (miniszter) személye kijelöléséről viszont a Miniszterelnök (Kormány) dönt. (Ebből következik, hogy a Miniszter Országgyűlés előtti felelősségét indokolt megszüntetni.)

 

Helyi önkormányzatok

 

Csak települési önkormányzat (község, város) létrehozása indokolt.

 

Legalább 5.000 főt magában foglaló települési közösség rendelkezik települési önkormányzati jogállással. Az állam a lakossági létszám alapján biztosítja az önkormányzás ellátásához szükséges - alapvető - pénzügyi forrást.

 

Meg kell határozni a város ellátási feladatait, valamint a városi cím adományozásának feltételeit. Amennyiben a Városi Önkormányzat a városi címmel járó feladatokat nem képes teljesíteni a városi cím visszavonható.

 

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv jogosult - a bíróság jogerős döntéséig - felfüggeszteni az önkormányzat jogsértő döntésének végrehajtását. Amennyiben a bíróság döntése értelmében a felfüggesztés jogsértő volt a felfüggesztésről döntést hozó szervnek az okozott kárért helyt kell állnia.

 

A helyi önkormányzat képviselő-testületének tagjai a szavazatukkal hozott döntésükért -amennyiben a döntés jogellenes volt vagy pedig a döntés kárral, illetve vagyoni hátránnyal járt és a testület tagjai nem a jó gazda gondosságával jártak el a döntés meghozatala során - anyagilag is felelősek.

 

A polgármester kezdeményezheti a képviselő-testület feloszlásának kimondását, amely kezdeményezést a testület érdemben köteles megtárgyalni és arról döntést hozni.

 

A polgármesteri tisztség és az országgyűlési képviselői (felsőházi tagság) tisztség egyidejű betöltése összeférhetetlen.

 

Bírósági szervezet

 

A bíróságok feladata a pártatlan, jogszerű, tényszerű és tisztességes ítélkező tevékenység ellátása. A bírák ezen alapelvek megsértéséért erkölcsi, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartoznak. (Ennek egységes rendszere törvényi kidolgozást igényel.)

 

Egyértelműsíteni kell: meddig tart a bíró ítélkezési tevékenysége és hol kezdődik a bíróság igazgatási feladata (pl. a tárgyalási nap kitűzése, a tárgyalásra szóló idézés kiadása, az ítélet, írásba foglalása és kézbesítése stb. tekintetében).

 

Meg kell teremteni az önálló Közigazgatási Bíróság szervezeti és működési rendjét.

 

A bírósági igazgatási tevékenység társadalmi ellenőrzés alatt áll. Ezt a társadalmi ellenőrzést az Országos Bírói Hivatal, a törvényszékek, a táblabíróságok mellett működő - a bírósági szolgáltatást igénybe vevők képviseletében - testületek látják el.

 

Az esküdtbíráskodás bevezetése, avagy az ülnökrendszer további működtetése újragondolást igényel.

 

A bírósági ügyek ügyfelek általi ügykövetését elektronikus úton is lehetővé kell tenni. Olyan megoldásra van szükség, amely biztosítja az ezzel összefüggő bírói tevékenység követhetőségét és átláthatóságát.

 

A jogegységi határozat hatályát határidőhöz indokolt kötni. Jogegységi határozat meghozatala esetében a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke köteles az érintett szervhez (Országgyűléshez, Alkotmánybírósághoz) fordulni amennyiben a jogszabályok alkalmazása során - a jogszabály értelmezéséből eredően - a bíróságok között eltérő álláspont alakul ki. Ez esetben az érintett szerv köteles a kezdeményezést megvizsgálni és három hónapon belül döntést hozni. Amennyiben erre nem kerül sor, a jogegységi határozat a határidő lejártával hatályát veszti.

 

Az ügyfél - amennyiben jogi álláspontja eltérő a jogegységi határozattól - kérheti ügyének elbírálása során az eljárásban alkalmazható jogegységi határozat felülvizsgálatát a per tárgyalásának felfüggesztése mellett.

 

A végrehajtási szervezet (önálló bírósági végrehajtó) működéséért az államnak kell felelősséget vállalnia. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg működő önálló bírósági végrehajtói rendszer szolgálja-e a végrehajtás hatékonyságát és jogszerűségét, a követelések gyors behajtását.

 

Nemzeti Bank

 

A Nemzeti Bank függetlenségét, a végrehajtó hatalom által történő befolyásmentességét garantálni kell.

 

A Nemzeti Bank elnökét a Képviselőház választja 6 évre. A tisztség betöltése nem ismételhető.

 

Alkotmánybíróság

 

Az Alkotmánybíróság feladata az Alkotmány értelmezése és a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata.

 

Az Alkotmánybíróság létszáma 7 fő az elnökkel együtt.

 

Az Alkotmánybíróság tagjait - jelölés alapján, amely nem képezi a frakciók jogosultságát - az Országgyűlés Képviselőháza választja 6 évre. A jelölt személyének listára kerülésére a szakmai szervezetek tehetnek ajánlást. Az alkotmánybírót a Képviselőház a listán szereplő személyek közül választja meg (mindez történhet akár sorsolással is.).

 

Az alkotmánybírói tisztséggel minden más foglalkoztatási tevékenység összeférhetetlen.

 

Az Alkotmánybíróság hatásköre, illetve hatalmi kompetenciája részben szűkítést, részben bővítést igényel:

 

Az Alkotmánybíróság nem lehet alkotmányozó hatalom, az Alkotmányt nem bírálhatja felül.

 

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány rendelkezéseit értelmezheti, erről szóló határozata az Alkotmány függelékét képezi. A Nemzetgyűlés azonban megvizsgálhatja, hogy az Alkotmány ilyenkénti értelmezése sérti-e az Alkotmányt, és amennyiben álláspontja szerint az Alkotmánybíróság értelmezése sérti az Alkotmányt, úgy a Nemzetgyűlés az alkotmányértelmezést a jövőre nézve megsemmisítheti.

 

Az Alkotmánybíróság törvénynek Alkotmányba ütközéséről határozatában dönt, és a törvényt - hatályba lépésének idejére visszaható hatállyal - megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja több törvény egymásba ütközését, kormány-, miniszterelnöki-, miniszteri- rendelet törvénybe ütközését, belső szabályzatnak jogszabályba ütközését.

 

Az Alkotmánybíróság nem ténybíróság, ezért hatásköre csupán a norma alkotmányosságának vizsgálatára terjed. Nem indokolt, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa a bírói határozatok alkotmányos alapjogsértését és ezen okból azokat megsemmisíthesse. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság Alkotmányba ütköző jogszabályt is alkalmazott.

 

A bírói döntések alapjogba, illetve Alkotmányba ütközésével kapcsolatos indítványok elbírálása a Semmisítő szék hatáskörébe tartozik.

 

Az Alkotmánybíróság jogosult felülvizsgálni a pénzügyi jellegű (adó, vám, illeték, egyéb állambevételi) ügyekben beadott indítványokat is.

 

Az Alkotmánybíróság eljárása:

 

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabályt határozata kihirdetését követően a jövőre nézve nem semmisítheti meg.

 

Az Alkotmánybíróság eljárásában a határidőket törvény állapítja meg. Törvényben kell rendelkezni arról is, hogy alapos indítvány esetén az Alkotmánybíróság előtti eljárás költségeit az érintett szerv vagy az Állam viseli.

 

Az Alkotmánybíróság döntése egységes egyedi döntés, ezért nincs szükség a párhuzamos indokolás(ok), a különvélemény(ek) és a csatlakozó vélemény(ek) önálló, hivatalos közzétételére.

 

Állami Számvevőszék (ÁSZ)

 

Az ÁSZ feladata megegyezik a hatályos törvényben foglaltakkal. A Költségvetési Tanács működését azonban az ÁSZ keretében szükséges biztosítani.

 

Az ÁSZ ellenőrzési megállapításaival (határozataival) szemben - a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatával egyezően - bírósági felülvizsgálatnak van helye, olyan esetben, ha az érdemi ellenőrzés jogszabálysértést, illetve fizetési kötelezettséget állapít meg.

 

Az ÁSZ-nál a társadalmi ellenőrzés elősegítése érdekében szükséges létrehozni egy választópolgárokból álló testületet, amely ellátja az állami pénzügyekkel kapcsolatos lakossági bejelentések vizsgálatát, koordinációját, elemzését. E Testület az ÁSZ elnökénél - az érintett állami vagyont kezelő és közpénzekből működő szervezeteknél - ellenőrzés lefolytatását indítványozhatja.

 

Az ÁSZ hatékonyságának növelése érdekében szükséges az ÁSZ szervezetének regionális szintű kiépítése, különös tekintettel, hogy az EU-s pénzek felhasználása és ellenőrzése regionális szinten is lehetséges.

 

Alapjogi Biztos

 

Az Alapjogi Biztost az Országgyűlés Képviselőháza - jelölést követően - 6 évre választja. A megbízatás nem ismételhető.

 

Az Alapjogi Biztos alapjog sérelem észlelése esetén az adott döntés végrehajtását felfüggesztheti. Ebben az esetben az érintett szervnek az adott ügyben soron kívül kell eljárnia.

 

Az Alapjogi Biztos vizsgálati jogosultsága kiterjed - az ítélkezési tevékenységen kívüli - a bírósági igazgatási ügykörbe tartozó olyan ügyek vizsgálatára is, amelyek a bírósági ügyfelek bírósághoz való fordulás jogát érintik (pl. a bírói létszám megfelelősége, a tárgyalási napok kitűzése, az ítélet írásba-foglalása, a tárgyalás utáni intézkedések megtétele, az irat-betekintési jogok gyakorlása, a panaszügyek intézése stb.).

 

Az Alapjogi Biztos bírságot szabhat ki az alapjogok ismételt megsértése vagy mulasztás esetében az érintett intézménnyel, illetve vezetőjével szemben.

 

Alapjogi Biztos Hivatalába beépül az adatvédelmi biztos hivatali intézményrendszere.

 

Média és Sajtó Tanács (főbiztos)

 

A Média és Sajtó Tanács főbiztosát és a Tanács tagjait – pártoktól független jelöltek közül – az Országgyűlés Felsőháza választja 6 évre. A tisztség nem ismételhető.

 

E szerv feladata a jelenleg hatályos média és sajtótörvényben foglalt feladat- és hatósági hatáskörök ellátása.

 

Közérdekvédelmi Tanács (főbiztos)

 

A Közérdekvédelmi Tanács főbiztosát és tagjait az Országgyűlés Felsőháza választja 6 évre. A tisztség nem ismételhető.

 

Feladata:

              - az állampolgári közérdekű (javaslatok, panaszok) bejelentések kivizsgálása és e körben intézkedések kezdeményezése;

             - a korrupció megelőzésével kapcsolatos koordináció és e feladatok ellátása;

             - a társadalmi visszásságok jelzése az arra illetékes szerveknek;

         - a nem bírósági és hatósági jogalkalmazó szervek, valamint a közhasznú szervezetek általános jellegű szabályzatai és intézkedései törvényességi szempontú ellenőrzése és intézkedések kezdeményezése (a volt ügyészségi általános törvényességi jogkörök és bíróság előtti keresetindítás jogának gyakorlása).

 

Semmitőszék

 

A Semmitőszék elnökét az Országgyűlés Felsőháza választja 6 évre. Tagjait az Államfő nevezi ki 6 évre. A tisztségek nem ismételhetők.

 

A Semmitőszék bíráira a szakmai hivatásrendi szervezetek tesznek javaslatot.

 

A Semmitőszék létszáma az elnökkel együtt 7 fő.

 

A Semmitőszék tagjai szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján végzik munkájukat.

 

A Semmitőszék bírójává választás feltételei:

 

- 45. életév betöltése;

- büntetlen előélet;

- teljes cselekvőképesség;

- magyar állampolgárság;

- jogi szakvizsga;

- bírói, ügyvédi, ügyészi, közjegyzői, közigazgatási jogászként eltöltött legalább 10 évi jogi munkakörben folytatott gyakorlat.

 

A Semmitőszék feladatköre:

 

- egyedi ügyekben a II. fokú bíróság által hozott határozatokban;

- egyedi ügyekben II. fokú bíróság eljárása nélkül, illetve a fellebbezés kizárásával jogerőre emelkedett határozatokban;

- bírói felülvizsgálati hatáskör, illetve jogorvoslati jog biztosítása nélkül született hatósági ügyekben;

- és az állami szervek által hozott egyedi döntésekben alapjogot sértő, vagy az ügyfélre nézve súlyos méltánytalanságot  eredményező döntés felülvizsgálata és megsemmisítése.

(Részben az Alkotmánybíróság hatásköréből átvett jogosítványok gyakorlása.)

 

A Semmitőszék eljárására a jogszerűen igénybe veendő jogorvoslatok (fellebbezés, felülvizsgálati kérelem) kimerítése esetén kerülhet sor.

 

Az eljárás megindulhat:

 

- hivatalból,

- az erre feljogosított szerv (személy) indítványára,

- az érintett ügyfél - ügyvédi képviselettel történő - kezdeményezésére.

 

 

Budapest, 2012. november 20.

 

 

 

                dr. Fogarasi József                                                            dr. Galambos Károly

                   közéleti szakíró                                                                      ügyvéd                          

 

 

 

*A tanulmány bevezető gondolatait lásd a Blogban „Alkotmányos és jogi válság”  cím alatt.

 

**További szintek:

 

Második szint: az egyes jogintézmények egymáshoz való jogi helyzete;

Harmadik szint: az egyes jogintézmények (állami) alapfeladatai és hatásköre;

Negyedik szint: az egyes jogintézmények működési alapkérdései;

Ötödik szint: az egyes jogintézmények (leg)felsőbb

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 8
a héten: a héten: 238
a hónapban: a hónapban: 1507
összesenösszesen259 666
az oldalt jelenleg nézik: 20

Megosztás