Fogarasi József

Dackorszak, avagy a tipegő hiszti?

Dackorszak, avagy a tipegő hiszti?

Dackorszak, avagy a tipegő hiszti?* 

 

A gyermekekkel foglalkozó szakirodalomban vannak, akik dackorszaknak – mások csupán tipegő hisztinek – nevezik azt a (2-3 éves kor közötti) gyermekkorban jelentkező első periódust, amikor a gyermek először kerül összeütközésbe az őt körülvevő külvilággal, annak különböző tilalomjelzéseivel, melyeket – alkati habitusától függően – vagy tudomásul vesz, vagy lázadozva szembeszáll vele akarata érvényesítése végett. A szaktudósok szerint a dac nem más, mint mások akaratával, állításával szemben a saját, a különvélemény képviselete, illetve érvényesítésének megkísérlése. A dacreakció tipikus megnyilvánulási formájaként ismert például a dühkitörés, az ordítozás, a földön fetrengés, a toporzékolás, a csak azért is ellenkezés, az elvárthoz képest való másnak a tevése stb. amelyet - gyakran - a gyermek cselekvésének meghiúsulása, az általa kitűzött/elképzelt cél és a korlátozott lehetőségek közti konfliktusok váltanak ki belőle. E tipegő hiszti - említett - jelei különösen olyan környezetben jelentkeznek - majd gyakoriságuk erősödve növekszik - ahol a gyermek kívánságait figyelmen kívül hagyják, de a drámai dackitörések hatására környezete megengedővé válik. A dackorszak első periódusának általában az egykeség – az azt csinálok, amit akarok – megszűnésének szomorú ténye, az óvodai, illetve a nagyobb – társadalmi – közösségbe való beilleszkedés (integrálódás) szokott véget vetni. A dackorszakot - amely a fejlődés természetes velejárója - nem lehet kikerülni, egyszerűen ki kell bírni; hatása viszont állítólag neveléssel tompítható.

 

Az elmúlt több mint egyéves időszakot szemlélve az elmondott szimptómák az Alkotmánybíróság esetében is észlelhetők, de nála a dackorszakba, mintha némi amnézia is vegyülne. Magyarország Alaptörvényének – 2011. április 25.-ei – kihirdetése óta - a tények ellenére - nem bízva a szemével látottakban és a fülével hallottakban képtelen elfogadni és beletörődni: nem csupán az ország, de az ő neve is megváltozott. 2012. január 1-jétől a köztársaság megszűntével az ország neve joghatályosan egyszerűen csak, Magyarország, „dacos gyermekünké” pedig „csupán” Alkotmánybíróság (1. sz. melléklet)! Azonban énképe, én-tudata– az eltelt több mint egy év alatt – mégsem volt képes hozzászokni e változáshoz pedig a róla szóló sarkalatos külön törvény (2. sz. melléklet)sem engedett különcködésének, nevét - megerősítve az Alaptörvény adta elnevezést - „Alkotmánybíróság”-ként véglegesítette.

 

Mindezek ellenére a taláros testület - gyerekes makacsságából - egy jottányit sem engedve a megszokott negyvennyolcból, önállóságra való törekvéséből, tüntetően a régi nevét használja! És itt lép be a tragikusan előrehaladott állapotú amnézia vagy hatalommánia: ugyanis mind a régi - és gyűlölt – Alkotmány (3. sz. melléklet), mind pedig a korábbi Ab.tv. (4. sz. melléklet)is a taláros testületről „Az Alkotmánybíróság” cím alatt tartalmaz rendelkezéseket; azaz a név két előtagja a „Magyar” és a „Köztársaság” törvényellenesen, önkényesen és önhatalmúan került a táblákra és a levelezés dokumentumaira. Pedig, mind az induláskori, mind a XXV-1/2346-1/2012. ügyszám alatt 2012. február 28. kelt, de 2012. január 1-jével hatályba lépett – (azonban nem tudni mi okból és milyen célból vezérelve, a Magyar Közlöny mellékletében a Hivatalos Értesítőben csak 2012. április 21-én közzé tett) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – alapító okirat (5. sz. melléklet), de még az ugyan-e napon kelt és az előbbi okiratot felülíró (Sic!) - 2012. március 1-én hatályba lépett - Alkotmánybíróság SZMSZ-ében (6. sz. melléklet)XXV-1/2346/2012. szám alatt meghivatkozott, de ezúttal 2012. január 6. kelt Alapító Okirat, sőt még a törzskönyvi nyilvántartás is (7. sz. melléklet) - a legkisebb kétséget sem hagyva maga után - egyértelműen „Alkotmánybíróság” néven nevezi a szóban forgó intézményt.

 

Igaz, a Donáti utcai székházon – a határátkelőhelyekhez hasonlóan – a „Magyar Köztársaság” feliratú táblák 2012. január 1-jét követően időben lecserélődtek, de a levelezés dokumentumain örök emlékű mementóként megőrzésre kerültek és mind a mai napig - lelkiismeret furdalás nélkül - használatban maradtak úgy a régi, fekete-fehér, mint az új, színes felségjelzéses „Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága” fejrésszel legyártott borítékok és levélpapírok. Senki nem akadt, aki – a szoboráthelyezések és utcanév átfestések országában – megszánva a dackorszakát élő aranybullás társaságot kölcsönadott volna neki, avagy társadalmi munkában vállalta volna, hogy etikett címkével leragasztja, kifesti, vagy legalább vastag fekete filctollal áthúzza a „letűnt korszak” intézményének porlepte elnevezését, fölébe írva egyben az újat! Viszont voltak, akik - védelmükbe véve a NER épülőfélben lévő tartóoszlopait - szembeszálltak a múltőrzésnek e fura formájával és számolatlanul küldték vissza a nem létező nevű feladótól érkezett postai küldeményeket (8. sz. melléklet) mindhiába, mivel nem figyeltek oda kellően a dackorszak egyik ellenszerére. A gyermek hóbortjával szemben türelemmel kell viseltetni; rosszallásunk kimutatása helyett utánzóképességét kihasználva és dicsérve látványosan kell neki megmutatni a helyes viselkedést: felkeresve őt, a szeme láttán kell átírni a pincéből és a padlásról összekotort és az idő múlásától már megsárgult levélpapírok és borítékok inkriminált fejrészét. Fontos azonban tudni: egyetlen alkalom ehhez a tanulási folyamathoz nem lesz elegendő, mindezt - a kívánt eredmény elérése végett - többször kell megismételnünk, hogy végre utánozni kezdjen minket.

 

Viszont érdekes a tény: a kettős mérce nemcsak a politikában, de az Alkotmánybíróság dackorszaki amnéziájában is előbukkan. Hiszen minden trauma és tipegő hiszti nélkül - szinte egykedvűen - vették tudomásul, hogy az elődök kurucos vehemenciával kiharcolt vívmányukat, a magyar keresztény-királyság fellegvárában, Esztergomban kiépített és még egy kétharmados törvény által is garantált - igaz a kényelmetlen utazgatások miatt hivatalosan igénybe egyszer sem vett - „székhelyüket” az új alkotmányozó nagyhatalom egyetlen tollvonással eltörölte. De közülük még arra sem akadt vállalkozó, hogy - az Alaptörvény hatálybalépése után - követve az egyetlen előd esztergomi zarándoklatának példáját legalább az Aranybullára az apostoli szentvárosban tegyen esküt.

 

A gyermekkorral foglakozó szakirodalmak szerint a cél elérése végett adjunk elég időt a gyermeknek a hiszti leküzdésére való felkészülésre, de ne kérleljük a helyes cselekvésre. A kialakult helyzetet próbáljunk meg humorral, higgadtnak maradva kezelni éreztetve vele azt, hogy kitörései nem hatnak ránk. A hiszti elmúltával azonban feltétlen üljünk le vele beszélgetni magatartása helytelenségéről, viszont a dacoló gyermeket soha ne büntessük meg. Megnyilvánulásait ellenben folyamatosan figyelemmel kell kísérni, nehogy később más szokásokhoz is kedve támadjon „ragaszkodni”.

 

A kérdés csupán az, hogy egy demokratikus jogállamban, ahol a társadalom az Alkotmánybíróságtól várja el más szervek tevékenysége/működése alkotmányellenességének, törvénytelenségének felismerését és megszüntetését, továbbá a törvény/jogalkotó mulasztásaira történő figyelemfelhívást elfogadható és egyben elégséges megoldásnak tekinthető-e a „hiszti” elmúltával a produkciót előadó „gyermekkel” való türelmes elbeszélgetés magatartásának helytelenségéről, illetve cselekvéseinek folyamatos fegyelemmel kísérése, nehogy más „csínytevés” elkövetésére is hajlamot kapva rögeszmésen azt hihesse, hogy neki mindent szabad (legfeljebb majd ismét jön a megbocsátó/feloldó „nagybeszélgetés”). Az Alkotmánybíróság azonban az Alkotmány és a reá vonatkozó kétharmados törvény egyértelmű névmeghatározása ellenére „Alkotmánybíróság” helyett önhatalmúan „Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága” névre keresztelve jegyeztette be önmagát a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba, s hivatalosan használva tartotta fenn e törvénysértő elnevezést 2011. december 31. napjáig (9. sz. melléklet). E nevet azonban - annak ellenére, hogy az Alaptörvény és az irányadó sarkalatos törvény rendelkezésének de jure eleget téve „Alkotmánybíróság” megnevezésként jegyeztette be a törzskönyvi nyilvántartásba (lásd a 10. sz. mellékletként szereplő, a 2012. január 01. napján hatályos állapotot tükröző törzskönyvi kivonat adatait) - hivatalos iratainak fejrészén (és még az általa legyártatott tértivevényeken is) - levelezési dokumentumainak (levélpapír; kicsi, közepes és nagyméretű levélboríték, illetve az általa gyártatott tértivevény) fejlécén - mit sem törődve az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként a törvényességgel, de még csak annak látszatával sem - de facto minden különösebb zokszó, illetve jogi és etikai következmény nélkül 2012. június végéig - törvénysértő módon továbbhasználta. (Mindez a külső szemlélőben, a jogkövető polgárban megütközést keltve vészjósló módon idézte fel tanult emlékeiből az ismert hadvezér mindentől és mindenkitől függetlenedő hatalmi arroganciájának kezdeteként önmaga általi császárrá koronázásának eseményét, melynek csúcspontjaként még - a császári cím elmaradhatatlan jelképe - a császári korona is önmaga fejére önmaga által került felhelyezésre.

 

Kérdés, vajon a NER gigantikus ország építő munkája során van-e elég időnk a gyermek rossz szokásainak elhagyását/kinövését kivárni? Lehet-e, szabad-e a Herendi porcelánból készült családi étkészletünk őrzését rábízni? Nem nő-e fejünk fölé és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjéből nem válik-e annak erodálójává? És akkor még a legfontosabb kérdést fel sem tettük: képes lesz-e öncélú akaratossága helyébe az állam polgárainak szolgálatát állítani?

 

A gyermek most vakációra megy, így lesz időnk, a gondolkodásra!

 

Budapest, 2012. június 29.

 

* A téma vázlatszerű felvetését lásd a Blogban „Dackorszak” cím alatt.

A publikálásra szánt változatot lásd a Cikkek, tanulmányok (2012) között „Dackorszak vagy csupán a tipegő hiszti?” cím alatt.
A publikált változatot lásd a Népszava 2012. július 19. csütörtök - 139. évfolyam 168. szám - 7. oldalán „Dackorszak?” cím alatt.


 

Oldal 3

 

1. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 


 Magyarország Alaptörvénye

 (2011. április 25.)

 

 Isten, áldd meg a magyart!

 NEMZETI HITVALLÁS

 

 

Az Alkotmánybíróság

 

24. cikk

 

(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

(2) Az Alkotmánybíróság

a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;

b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;

e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;

g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(3) Az Alkotmánybíróság

a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;

b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;

c) a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;

illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(5) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

 

 

Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.

 

Oldal 4

 

2. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2011. évi CLI. törvény

 

az Alkotmánybíróságról

 

Az Országgyűlés a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként működő Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének szabályozásáról - az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján - a következő törvényt alkotja:

 

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE

 

1. Értelmező rendelkezések

 

2. Az Alkotmánybíróság jogállása

 

2. § Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

 

3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.

 

4. § Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet. Az Alkotmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.

 

 

A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 14-i ülésnapján fogadta el.

 

Oldal 5

 

3. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1949. évi XX. törvény

 

a Magyar Köztársaság Alkotmánya

 

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

 

I. fejezet

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. § Magyarország: köztársaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

 

IV. fejezet

 

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

 

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

 

 

A kihirdetés napja: 1949. augusztus 20. A Magyar Közlöny 1990. évi 84. számában (1990. augusztus 24.) egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

 

Oldal 6

 

4. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1989. évi XXXII. törvény

 

az Alkotmánybíróságról

 

Az Országgyűlés a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése, az alkotmányvédelem legfőbb szervének felállítása érdekében - az Alkotmány 32/A. §-a (6) bekezdésének végrehajtására - a következő törvényt alkotja:

 

I. Fejezet

 

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE

 

II. Fejezet

 

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE

 

3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom.

4. § (1) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból - köztük az elnökből és helyettes elnökből - álló testület.

(2) Az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja a helyettes elnökét, aki e tisztségre újraválasztható. Az újraválasztás nem érinti az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási idejét.

 

III. Fejezet

 

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA

 

Az eljárás közös szabályai

 

 

A kihirdetés napja: 1989. október 30.

 

Oldal 7

 

5. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2760 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2012. évi 17. szám   (2012. április 21., szombat)

 

III. Alapító okiratok

 

Az Alkotmánybíróság alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

 

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. § (6) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság alapító okiratát a következők szerint adom ki:

 

1. A költségvetési szerv elnevezése:

Alkotmánybíróság

Az elnevezés rövidítése: AB

Idegen (angol) nyelvű neve: Constitutional Court of Hungary

Idegen (német) nyelvű neve: Verfassungsgericht Ungarns

Idegen (francia) nyelvű neve: Cour Constitutionnelle de Hongrie

 

2. A költségvetési szerv székhelye:

1015 Budapest, Donáti u. 35–45.

Levelezési címe: 1535 Budapest, Pf. 773

Hivatalos honlapjának a címe: www.alkotmanybirosag.hu, www.mkab.hu

 

3. A költségvetési szerv illetékessége:

Magyarország területe

 

4. A költségvetési szerv alapító szerve és az alapítás dátuma:

Országgyűlés (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.)

1989. október 30.

 

5. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály megnevezése:

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (hatályos 2011. december 31-ig).

Az Alkotmánybíróság működését meghatározó jogszabály:

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.).

 

6. A költségvetési szerv irányító szerve, székhelye

Alkotmánybíróság

1015 Budapest, Donáti u. 35–45.

 

7. A költségvetési szerv vezetője és kinevezési rendje:

A költségvetési szerv vezetője: az Alkotmánybíróság elnöke.

Magyarország Alaptörvényének 24. cikk (4) bekezdése értelmében az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.

Az Alkotmánybíróság Hivatalát az Alkotmánybíróság elnökének irányítása mellett az Alkotmánybíróság főtitkára vezeti. A főtitkárt az Alkotmánybíróság elnöke javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja.

 

8. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

 

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2012. évi 17. szám 2761

 

9. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata:

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság a feladatait az Alaptörvény 24. cikkében, az Abtv. 23–27. §-ában, a 32–36. §-ában, valamint 38. §-ában foglaltak szerint látja el. Az Alkotmánybíróság hatásköreit az Alaptörvény és az Abtv. tartalmazza.

Az Alkotmánybíróság

a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;

b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;

e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;

g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

 

10. A költségvetési szerv alaptevékenysége:

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkében és az Abtv.-ben foglaltak szerint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.

Ennek érdekében alaptevékenységként alkotmánybíráskodást végez.

Az Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala. Alaptevékenysége az alkotmánybíráskodáshoz, az Alkotmánybíróság közfeladataihoz, feladat- és hatásköreihez kapcsolódik.

Az Alkotmánybíróság működéséhez szükséges költségvetési előirányzatokat Magyarország éves költségvetéséről szóló törvények tartalmazzák, mellyel a mindenkor érvényes és hatályos jogszabályok, továbbá az Alkotmánybíróság elnökének rendelkezései és az Alkotmánybíróság gazdálkodással összefüggő szabályzatainak figyelembevételével gazdálkodik.

Az Alkotmánybíróság vállalkozási tevékenységet nem végez.

 

Államháztartási szakágazati besorolás és az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrendi besorolása

Szakágazati besorolás:

841101 Államhatalmi szervek tevékenysége

Szakfeladatrendi besorolás:

841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége,

842160 Nemzetközi szervezetekben való részvétel

722015 Jog- és államtudományi alkalmazott kutatás

 

11. A költségvetési szervnél foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya:

Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdése és az Abtv. 6–9. §-ai, a 15–16. §-ai, a 18. §-a, valamint a 21. §-a alapján áll fenn.

Az Alkotmánybíróság főtitkárának a megbízatása az Abtv. 22. § (2)–(3) bekezdései, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 236. § (2) bekezdése alapján áll fenn.

Az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők jogviszonya a közszolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján áll fenn. A munkavállalóként foglalkoztatottak jogviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény, a megbízási, szolgáltatási vagy egyéb, munkavégzésre irányuló szerződéssel foglalkoztatottak jogviszonya a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján áll fenn.

Az Alkotmánybíróság Hivatalánál foglalkoztatottak felett a munkáltató jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja.

 

2762 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2012. évi 17. szám

 

12. Képviselet, aláírási jog

Az Alkotmánybíróság képviseletét teljes jogkörrel az Alkotmánybíróság elnöke látja el.

Az Alkotmánybíróság Hivatalát az Alkotmánybíróság főtitkára képviseli.

A kötelezettségvállalási, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási, továbbá ellenjegyzési és érvényesítési feladatok ellátására a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kerül sor.

 

13. Záró rendelkezések

Az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseket az Abtv., az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat, az Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzata, Alkotmánybíróság ügyviteli szabályzata, illetve egyéb belső szabályzatok határozzák meg.

 

Jelen alapító okirat az Áht. 105. § (5) bekezdése és az Abtv. 69. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az Alkotmánybíróság 2009. június 8-án kelt 18./Eln./2005. számú egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti.

 

Budapest, 2012. február 28.

 

XXV-1/2346-1/2012.

 

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

 

Oldal 8

 

 6. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szervezeti és Működési Szabályzat

 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének 1003/2012. (III. 9.) AB Tü. határozata

az Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontjában és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, tekintettel az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 22. § (6) bekezdésére is, az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiakban állapítja meg:

 

I. Az Alkotmánybíróság adatai és működése

 

1. Az Alkotmánybíróság általános adatai

 

Az Alkotmánybíróságot alapító jogszabály: az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

 

Az alapítás időpontja: 1989. október 30.

 

Az Alapító Okirat száma, kelte: XXV-1/2346/2012. 2012. január 6.

 

Az Alkotmánybíróság hivatalos elnevezése: Alkotmánybíróság

 

Az Alkotmánybíróság hivatalos elnevezésének rövidítése: AB

 

Az Alkotmánybíróság hivatalos elnevezése angol, német és francia nyelven: Constitutional Court of Hungary, Verfassungsgericht Ungarns, Cour Constitutionnelle de Hongrie

 

Az Alkotmánybíróság székhelye: Budapest

 

Az Alkotmánybíróság hivatalos postai címe: 1015 Budapest, Donáti utca 35–45.

 

Az Alkotmánybíróság körbélyegzője: A körbélyegzőn Magyarország címere és az „Alkotmánybíróság” felirat szerepel.

 

Az Alkotmánybíróság postafiók címe: 1535 Budapest, Pf. 773.

 

Az Alkotmánybíróság hivatalos honlapjának címe: www.mkab.hu, www.alkotmanybirosag.hu

 

A Magyar Államkincstár előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483271-00000000

 

Az OTP Bank Rt.-nél vezetett lakásalap számla száma: 11713005-21304866

 

Az Alkotmánybíróság által ellátott közfeladat államháztartási szakágazati besorolása és az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrendi besorolása: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége

 

Az Alkotmánybíróság adószáma: 15324793-2-41

 

Az Alkotmánybíróság államháztartási azonosítója: 033484

 

Az Alkotmánybíróság törzskönyvi azonosító száma: 324799

 

Az Alkotmánybíróság statisztikai számjele: 15324793-8411-311-01

 

2. Az Alkotmánybíróság működése

 

2.1. Az Alkotmánybíróságot az Alkotmánybíróság elnöke (a továbbiakban: az elnök) vezeti és képviseli. Az Alkotmánybíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) és az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat (továbbiakban: Ügyrend) állapítja meg.

2.2. Az Alkotmánybíróság, mint központi költségvetési fejezet tekintetében (központi költségvetés III. fejezet) a fejezetet irányító szerv vezetője az elnök. [Abtv. 17. § (2) bekezdés]

2.3. Az Alkotmánybíróság elnökhelyettese segíti az elnök munkáját, az elnököt annak akadályoztatása esetén, vagy rendelkezése alapján helyettesíti, és ellátja mindazon feladatokat, illetve gyakorolja azon hatásköröket, melyekkel az elnök megbízza.

2.4. Az Alkotmánybíróságnak mint költségvetési szervnek az államháztartásról szóló jogszabályok szerinti gazdasági vezetője a gazdasági főigazgató.

2.5. Az Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, amely ellátja az Alkotmánybíróság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait.

2.6. Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az Abtv. 22. § (6) bekezdése alapján e szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg.

 

II. Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezetére és működésére vonatkozó szabályok

 

3. Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezete

 

3.1. Az Alkotmánybíróság Hivatalának önálló szervezeti egységei az alkotmánybírói törzskarok, az elnöki kabinet, a főtitkárság és a gazdasági főosztály.

3.2. Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezeti ábráját az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

3.3. Az Alkotmánybíróság Hivatalának állománytábláját az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

 

4. Az Alkotmánybíróság Hivatalának vezetése és irányítása

 

4.1. Az elnök gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, szakmai és szervezeti irányítói jogkörébe tartozó feladatokat, melyeket részére az Abtv. és az Ügyrend meghatároz. Az Alkotmánybíróság Hivatalánál foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

4.2. Az Alkotmánybíróság Hivatalát az elnök irányítása mellett az Alkotmánybíróság főtitkára (a továbbiakban: a főtitkár) vezeti. E jogköre alapján a főtitkár ellátja az Alkotmánybíróság Hivatalának igazgatásával kapcsolatos feladatokat.

4.3. Az önálló szervezeti egységek vezetői az alkotmánybírói törzskarok esetében az alkotmánybírák, az elnöki kabinet esetében az elnök, a főtitkárság esetében a főtitkár, a gazdasági főosztály esetében a gazdasági főigazgató. Az önálló szervezeti egységek vezetői az Alkotmánybíróság elnökének irányítása és intézkedései alapján, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, önállóan vezetik a szervezeti egységeiket, felelősek a feladatok elvégzéséért, döntenek a szervezeti egységeik feladatkörébe tartozó ügyekben. A főtitkár nem felettese az önálló szervezeti egységek vezetőinek, részükre, illetve a főtitkárság kivételével az önálló szervezeti egységeknél foglalkoztatottak részére utasítást nem adhat.

4.4. Az önálló szervezeti egységek vezetői együttműködnek az Alkotmánybíróság Hivatala más szervezeti egységeinek vezetőivel és munkatársaival.

 

5. Az Alkotmánybíróság tagjai és az Alkotmánybíróság Hivatalánál foglalkoztatott munkatársak

 

5.1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdése és az Abtv. 6-9. §-ai, a 15-16. §-ai, a 18. §-a, valamint a 21. §-a alapján áll fenn.

5.2. Az Alkotmánybíróság főtitkárának a megbízatása az Abtv. 22. § (2)-(3) bekezdései, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 236. § (2) bekezdése alapján áll fenn.

5.3. Az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők jogviszonya a Kttv. alapján áll fenn. A munkavállalóként foglalkoztatottak jogviszonyára a Munka Törvénykönyvének, a megbízási, vállalkozási vagy egyéb, szerződéses foglalkoztatottak jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.

5.4. Az alapfeladat ellátásában részt vevő ügyintéző köztisztviselő (a továbbiakban: ügyintéző köztisztviselő) feladata az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalának feladatkörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, a munkaköri leírásban foglalt ilyen irányú felhatalmazás esetén a kiadmányozása. Az ügyintéző köztisztviselő a munkaköri leírásában részére megállapított, illetőleg a vezetője által meghatározott feladatokat – a felettesétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a jogszabályoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően önállóan látja el. Ügyintéző köztisztviselők különösen a törzskarok jogász munkatársai, az indítványelemzők, az elnöki kabinet munkatársai, az informatikus, a könyvtáros, a főtitkárság és a gazdasági főosztály ügyintézői, a titkárságvezetők (I. besorolásban), valamint a titkárok/titkárnők (II. besorolásban).

5.5. Az alapfeladat ellátásában résztvevő vezető köztisztviselő (a továbbiakban: vezető köztisztviselő) feladata az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalának feladatkörébe tartozó ügyek érdemi elintézése, kiadmányozása. A vezető köztisztviselő a munkaköri leírásában részére megállapított feladatokat – a felettesétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a jogszabályoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően önállóan látja el. Vezető köztisztviselő különösen a főtitkár és a gazdasági főosztály vezetője.

5.6. Főtanácsadói munkaköri megbízás adható annak az alkotmánybírói törzskar, illetve elnöki kabinet állományában tartozó jogász érdemi munkatársnak, továbbá a sajtóreferensnek, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Tanácsadói munkaköri megbízás adható annak az alkotmánybírói törzskar, illetve elnöki kabinet állományába tartozó jogász érdemi munkatársnak, továbbá a sajtóreferensnek, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A főtanácsadói és tanácsadói cím nem minősül vezetői kinevezésnek és külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A főtanácsadói és tanácsadói címet az elnök adományozza.

5.7. Szakmai főtanácsadói cím adományozható annak az I. besorolási osztályba tartozó ügyintéző köztisztviselőnek, aki legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal (PhD) rendelkezik. Szakmai tanácsadói cím adományozható annak az I. besorolási osztályba tartozó ügyintéző köztisztviselőnek, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal (PhD) rendelkezik. A szakmai főtanácsadói és szakmai tanácsadói cím nem minősül vezetői kinevezésnek és külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A főtanácsadói és tanácsadói címet az elnök adományozza. A szakmai főtanácsadók és szakmai tanácsadók száma az Alkotmánybíróság Hivatalában nem haladhatja meg a 14 főt.

5.8. Az alapfeladat gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat ellátó ügykezelő (a továbbiakban közszolgálati ügykezelő) feladata az Alkotmánybíróság és az Alkotmánybíróság Hivatala feladat- és hatásköre gyakorlásának előmozdítása érdekében szükséges adminisztratív, iratkezelési, ügyviteli, valamint koordinációs feladatok ellátása. A közszolgálati ügykezelő a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezetője által meghatározott feladatokat – a felettesétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a jogszabályoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően látja el. Közszolgálati ügykezelők különösen a kézbesítők.

5.9. Címzetes vezetőtanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi cím adományozható a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező ügyintéző köztisztviselőnek. Címzetes főmunkatársi cím adományozható a tartósan kiemelkedő munkát végző középiskolai végzettségű ügyintéző köztisztviselőnek. Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább öt, címzetes főtanácsosi cím a legalább tizenkettő, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább húsz, címzetes főmunkatársi cím a legalább tizennyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező ügyintéző köztisztviselőnek adományozható.

5.10. A fizikai alkalmazott munkavállaló a munkaköri leírásában megállapított feladatait a besorolása szerinti felettesétől kapott utasítás alapján látja el.

5.11. Az egyéb státuszú, illetve megbízási szerződés szerint eljáró munkatársak a rájuk vonatkozó jogszabályoknak és szakmai normáknak, illetve szerződésüknek megfelelően látják el feladataikat.

 

III. Az önálló szervezeti egységek

 

6. Általános rendelkezések

 

6.1. Az önálló szervezeti egységeket az SZMSZ-ben megállapított tisztségviselő vezeti. Az önálló szervezeti egységek a feladatkörök alapján további egységekből állhatnak, de ezek külön vezetővel nem rendelkeznek.

6.2. Az Alkotmánybíróság Hivatalának önálló szervezeti egységei és foglalkoztatottai feladataikat a jogszabályok, különösen az Alaptörvény és az Abtv., továbbá az Ügyrend, az SZMSZ, az iratkezelési és ügyviteli szabályzat, és más belső szabályzatok rendelkezései alapján, az Alkotmánybíróság elnöke irányításának megfelelően látják el.

6.3. Az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatottak feladatait a foglalkoztatási jogviszonyt létrehozó kinevezés vagy szerződés részét képező munkaköri leírás határozza meg. A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – tartalmazza a munkakörrel járó feladatokat, a foglalkoztatott alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, valamint a munkakörre vonatkozó esetleges sajátos előírásokat.

6.4. Az Alkotmánybíróság elnökének írásbeli rendelkezése alapján az Alkotmánybíróság Hivatalának önálló szervezeti egységei és foglalkoztatottai – a foglalkoztatásra irányuló jogszabályok keretei között – kötelesek olyan feladat ellátásában is közreműködni, amely az SZMSZ és a munkaköri leírás alapján más szervezeti egységhez, illetve más foglalkoztatotthoz tartozik.

 

7. Az alkotmánybírói törzskarok

 

7.1. Az alkotmánybírói törzskarok az alkotmánybírók, valamint az elnök mint alkotmánybíró tanácsadó, ügyintéző, döntés-előkészítő és adminisztratív munkaszervezetei. A törzskarokat az Alkotmánybíróság elnökének irányítása mellett az alkotmánybírók vezetik.

7.2. Az alkotmánybírói törzskarok az alkotmánybíróból, a törzskari jogász (érdemi) munkatársból, valamint a titkársági feladatokat ellátó munkatársból (titkárságvezető vagy titkár/nő) állnak.

7.3. Az alkotmánybírói törzskarok jogász munkatársa

a) az alkotmánybíró igényei szerint összegyűjti és elemzi az egyes ügyekhez kapcsolódó hazai és külföldi jogszabályokat, szakirodalmat és precedenseket;

b) megvizsgálja az indítványt, annak elintézésével összefüggő javaslatot tesz;

c) a leírási útmutatónak megfelelő formátumban előkészíti, megfogalmazza és megszerkeszti az alkotmánybíró által a teljes ülés vagy a tanácsok elé terjesztendő határozat- és végzés-, valamint párhuzamos indokolás- és különvélemény-tervezeteket, feljegyzéseket, problematikát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat;

d) folyamatosan figyelemmel követi a testületi ülések napirendjén szereplő ügyeket, az azokban készült tervezeteket, feljegyzéseket;

e) az alkotmánybíró igényei szerint írásban véleményezi a más alkotmánybíró által előterjesztett határozat- és végzéstervezeteket, feljegyzéseket, problematikát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat, valamint a testületek ülése elé kerülő egyéb anyagokat;

f) igény esetén segíti a bizottsági és tanácsi munkát, elkészíti az öttagú tanácsi ülések emlékeztetőjét;

g) az alkotmánybíró igényei szerint önálló kutatómunkát végez, iratokat szerez be, egyeztetést folytat;

h) folyamatosan képzi magát, nyomon követi a jogszabályi környezet változását,

i) figyelemmel kíséri a bíróságok, az Európai Közösségek Bírósága, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának alakulását, és erről az alkotmánybíró kívánalmainak megfelelően beszámol;

j) kutatási, ügyviteli, szervezési feladatokat lát el az alkotmánybíró utasításai szerint;

k) figyelemmel kíséri az ügyrendben meghatározott, illetve ennek hiányában az ügyek intézésére az elnök vagy az önálló szervezeti egység vezetője által megállapított egyedi ügyintézési és ügyviteli határidők betartását, az esetleges késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról tájékoztat;

l) elvégzi az alkotmánybíró által meghatározott egyéb szakmai és operatív feladatokat.

7.4. Az alkotmánybírói törzskarok titkársági feladatokat ellátó munkatársa

a) ellátja a törzskar működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat;

b) kezeli és nyilvántartja az alkotmánybíróhoz beérkező és onnan kimenő iratokat, az iratkezelési szabályzatnak megfelelően iktatja az iratokat az elektronikus iktatókönyvben;

c) az ügyviteli szabályok szerint kezeli és nyilvántartja az előadó alkotmánybíróra szignált ügyeket;

d) nyilvántartja az egyes érdemi munkatársaknak kiadott ügyeket és feladatokat;

e) nyilvántartja az alkotmánybíró szakmai programját;

f) elvégzi az alkotmánybíró levelezésével kapcsolatos szövegszerkesztési, postázási és iratkezelési feladatokat, ennek során a hivatalos levélsablont használja;

g) a határidő-nyilvántartásba és az irattárba helyezendő iratanyagokat a kezelőirodának átadja;

h) titkárságvezetőként közreműködik továbbá a hivatali és az önálló szervezeti egységet érintő rendezvények szervezésében, idegen nyelvű levéltervezeteket készít, kapcsolatot tart hazai és külföldi szervekkel, részt vesz az önálló szervezeti egység személyügyi feladatainak ellátásában, szervezi és irányítja az ügyviteli feladatokat, segíti az önálló szervezeti egység munkatársait az ügyekhez kapcsolódó hazai és külföldi jogszabályok, szakirodalom és precedensek összegyűjtésében.

 

8. Az elnöki kabinet

 

8.1. Az elnöki kabinet az elnök munkaszervezete, mely segíti irányítási, koordinatív, képviseleti és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatait. Az elnöki kabinetet az elnök vezeti.

8.2. Az elnöki kabinet a kabinetfőnökből, az elnöki tanácsadóból, az elnöki referensből, valamint a nemzetközi és protokollügyek referenséből áll. Az elnöki kabinet titkársági feladatait az elnök alkotmánybírói törzskarának a titkársági feladatokat ellátó munkatársa (titkárságvezető vagy titkár/nő) látja el.

8.3. Az elnöki kabinet az elnök rendelkezésének megfelelően együttműködik az elnök alkotmánybírói törzskarával.

8.4. A kabinetfőnök

a) koordinálja az elnök nemzetközi tárgyú tevékenységét, ellátja az Alkotmánybíróság nemzetközi képviseletével kapcsolatos feladatokat;

b) kapcsolatot tart más intézményekkel, nemzetközi szervezetekkel;

c) közreműködik az elnök külügyi vonatkozású találkozóinak a szervezésében, az elnök igénye szerint szakmai anyagokat készít nemzetközi és hazai vonatkozású megbeszélésekhez, egyeztetésekhez;

d) beszerzi és értékeli az elnök számára a szükséges előkészítő információkat, háttéranyagokat készít;

e) véleményezi az Alkotmánybíróságot érintő egyes jogi kérdéseket;

f) eljár az elnök által meghatározott egyéb ügyekben.

8.5. Az elnöki tanácsadó

a) szervezi, koordinálja és értékeli az elnök nyilvános szerepléseit, előkészíti az azokhoz szükséges szakmai anyagokat;

b) figyelemmel kíséri és értékeli az elnököt érintő eseményeket, szakmai véleményeket, sajtómegjelenéseket;

c) figyelemmel kíséri az Alkotmánybíróság teljes ülése és tanácsai munkáját,

d) segíti az elnök irányító munkáját;

e) kapcsolatot tart más állami szervekkel, intézményekkel;

f) előkészíti és szervezi az elnök belföldi vonatkozású találkozóit.

8.6. Az elnöki referens

a) az elnök által meghatározottak szerint előkészítő anyagokat készít, véleményező tevékenységet végez;

b) közreműködik az egységes ítélkezési tevékenység figyelemmel kísérésében és értékelésében;

c) figyelemmel kíséri a beérkezett alkotmányjogi panaszokat, elemzéseket készít;

d) kutatási feladatokat lát el az elnök utasításai szerint;

e) közreműködik az elnöki feladatok szakmai megalapozásában.

8.7. A nemzetközi és protokoll ügyek referense

a) közreműködik az Alkotmánybíróság nemzetközi levelezéseinek előkészítésében;

b) közreműködik az Alkotmánybírósághoz érkező külföldi delegációk elnöki fogadásának, valamint az ünnepi (szakmai és protokoll) programok kialakításában;

c) előkészíti az elnök és az alkotmánybírák külföldi hivatalos és munkalátogatásait;

d) közreműködik a protokoll-rendezvények előkészítésében.

 

9. A főtitkárság

 

9.1. A főtitkárság látja el az Alkotmánybíróság Hivatalában az iratkezelési, indítványelemzői, informatikai, a nyilvánossággal kapcsolatos tájékoztatási és sajtóreferensi feladatokat, elősegíti a Hivatal érdemi szakmai munkáját, valamint felügyeli az Alkotmánybíróság könyvtárát (a továbbiakban: Könyvtár). A főtitkárság látja el az Alkotmánybíróság teljes ülésének előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat is. A főtitkárság – együttműködve a tanácsvezető alkotmánybíró törzskarával – közreműködik az öttagú tanácsok üléseinek előkészítésében. A főtitkárságot az Alkotmánybíróság elnökének irányítása mellett a főtitkár vezeti.

9.2. A főtitkár

a) elvégzi az alkotmánybírósági eljáráshoz kapcsolódó előkészítő, eljárási feladatokat, szignálásra előkészíti az indítványokat;

b) összeállítja az Alkotmánybíróság elnöke részére a teljes ülés napirendi javaslatát;

c) az alkotmánybírók és az alkotmánybírói törzskarok munkatársai rendelkezésére bocsátja a testületi ülések napirendjét, a napirendjére kerülő tervezeteket és egyéb dokumentumokat, koordinálja a testületi ülések működését, ennek érdekében együttműködik a tanácsvezető alkotmánybírókkal és törzskari munkatársaikkal;

d) gondoskodik a teljes ülés emlékeztetőjének elkészítéséről és közzétételéről;

e) a gazdasági szabályzatok kivételével közreműködik a belső szabályzatok elkészítésében, javaslatot tesz az elnöknek egyes szabályzatok elfogadására, illetve módosítására;

f) részt vesz az Alkotmánybíróság Hivatalának összehangolt működését igénylő eseti feladatok végrehajtásában, esetlegesen létrehozott munkacsoportok tevékenységében;

g) irányítja, összehangolja és ellenőrzi a közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egységek munkáját;

h) kapcsolatot tart a központi közigazgatás szerveivel, valamint az Országgyűlés Hivatalával;

i) szakmai értekezleteken elemzi és értékeli a vezetése alatt álló egyes hivatali egységek tevékenységét;

j) ellenőrzi az Alkotmánybíróság Hivatalában alkalmazott szoftverek jogtisztaságát;

k) átveszi és kezeli az alkotmánybírók és a nyilatkozattételre kötelezett köztisztviselők vagyonnyilatkozatait, a személy- és munkaügyi referens útján eleget tesz az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásoknak, felelős a nyilvános vagyonnyilatkozatok közzétételéért;

l) meghatározza a vezetése alá tartozó szervezeti egységek ügyintéző köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek munkaköri leírását;

m) minősíti a vezetése alá tartozó szervezeti egységek ügyintéző köztisztviselőit és közszolgálati ügykezelőit, értékeli szakmai munkájukat és teljesítményüket;

n) engedélyezi a vezetése alá tartozó szervezeti egységek ügyintéző köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek rendes szabadságát;

o) kiadmányozza a közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységek levéltervezeteit;

p) aláírásra előkészíti az egyesbírók végzéstervezeteit;

q) szerkeszti az Alkotmánybíróság hivatalos kiadványait és az Alkotmánybíróság honlapját;

r) felügyeli az Alkotmánybíróságnak a nyilvánossággal és a kommunikációval kapcsolatos feladatait;

s) irányítja a sajtóreferensi („sajtófőnöki”) feladatokat ellátó munkatárs tevékenységét;

t) közreműködik az alkotmánybírósági közlemények elkészítésében és kiadásában;

u) napi és heti sajtófigyelést végez, illetve végeztet az Alkotmánybíróság és tagjai tevékenységét és működését érintő tartalmak összegyűjtésére;

v) előkészíti és megtervezi az Alkotmánybíróságról szóló nyomtatott és elektronikus kiadványokat, megszervezi azok előállítását;

w) a jogszabályoknak megfelelően teljesíti a hozzá érkező közérdekű adatok kiadására vonatkozó kérelmeket;

x) koordinálja az Alkotmánybíróság határozatainak idegen nyelvre történő fordítását.

9.3. A főtitkárság szervezeti egységei

a) a főtitkársági titkárság

b) az indítványelemzői munkacsoport

c) az informatika

d) a kezelőiroda

e) a Könyvtár

9.4. A főtitkársági titkárság

a) támogatja és segíti a főtitkár munkáját, általános ügyviteli, koordinatív működést segítő, adminisztratív tevékenységet lát el;

b) kezeli és nyilvántartja a főtitkárságra beérkező és onnan kimenő iratokat, az iratkezelési szabályzatnak megfelelően iktatja az iratokat az elektronikus iktatókönyvben;

c) a sajtóreferens („sajtófőnök”) közreműködésével segíti a főtitkárnak a nyilvánossággal és a kommunikációval összefüggő feladatai ellátását;

d) közreműködik a honlap szerkesztésével járó feladatok ellátásban;

e) elvégzi a teljes ülésekkel és nyilvános hirdetésekkel kapcsolatos adminisztratív és szervezési teendőket;

f) az Ügyrendben meghatározott ideig őrzi az ülésekről készült hangfelvételeket,

g) koordinálja és nyilvántartja a főtitkár szakmai programjait, előkészíti az ezekhez szükséges anyagokat;

h) ellátja a belépőkártyák nyilvántartásával kapcsolatos adminisztratív teendőket,

i) fogadja az állampolgári megkereséseket;

j) a közérdekű adatok iránti szóbeli megkereséseket teljesíti, vagy az indítványelemzési és kutatási egységhez irányítja;

k) naprakész állapotban tartja, és hozzáférhetővé teszi a házi telefonkönyvet;

l) szükség esetén iratokat kiadmányoz és kisegítő protokollfeladatokat lát el.

9.5. Az indítványelemzői munkacsoport

a) elvégzi az Alkotmánybírósághoz érkezett beadványok előzetes vizsgálatát, a beadvány formai ellenőrzésének eredménye alapján javaslatot tesz a főtitkárnak a hatáskörbe nem tartozó indítvány elutasítására, illetve a kiegészítésre szoruló indítvány esetén a hiánypótlási felhívás kiadására, elbírálásra alkalmas indítvány esetén a szignálásra történő bemutatásra;

b) a beadványhoz adatlapot, szükség esetén levéltervezetet készít;

c) előkészíti az egyesbírói végzések tervezeteit;

d) az elnök és a főtitkár által meghatározott rendben statisztikai kimutatásokat készít;

e) az elnök és a főtitkár által meghatározott kérdésben kutatást végez, és ennek eredményéről jelentést készít;

f) kisegítő protokollfeladatokat lát el.

9.6. Az informatika

a) közreműködik az Alkotmánybíróság informatikai rendszerének megtervezésében, az azzal kapcsolatos beszerzések pályáztatásában, értékelésében, a rendszer kiépítésében;

b) működteti az informatikai rendszert;

c) nyilvántartást vezet az informatikai rendszer részét képező eszközökről és programokról;

d) közreműködik a rendszerfejlesztések próbaüzemében, átvételében;

e) karbantartja (karbantartatja) a számítástechnikai eszközöket;

f) gondoskodik a rendszer adatvédelmi eszközei (víruskereső, tűzfal), paramétereinek folyamatos figyeléséről, frissítéséről;

g) frissíti és karbantartja az adatbázisokat;

h) igény szerint a Hivatal munkatársainak képzéseket, továbbképzéseket tart vagy szervez;

i) gondoskodik a szervereken tárolt adatok, adatbázisok rendszeres mentéséről;

j) elvégzi az esetileg jelentkező felhasználói problémák elhárítását;

k) karbantartja a honlapot, ellátja a webmesteri feladatokat;

l) ellátja a beléptetőrendszer működtetésével kapcsolatos informatikai feladatokat.

9.7. A kezelőiroda

a) átveszi és érkezteti a beadványokat;

b) az iratokat bemutatja a főtitkárnak;

c) az iratkezelési szabályzatnak megfelelően iktatja az iratokat az elektronikus iktatókönyvben, indulóügy esetén ügyiratborítót készít;

d) gondoskodik a kiadmányozott és expediált küldemények postázásáról;

e) átadókönyv használatával gondoskodik az iratok hivatalon belüli kézbesítéséről;

f) kezeli az irattárban rendszeresített átadókönyveket és kézbesítőkönyveket;

g) működteti az Alkotmánybíróság Hivatalának egységes, központi irattárát, kezeli az ott lévő irattári anyagot, vezeti az elektronikus iktatókönyvet;

h) gondoskodik a folyamatban lévő, a befejezett, a további intézkedést igénylő ügyek iratainak külön kezeléséről, az iratok őrzéséről;

i) az irattárazás során ellenőrzi, hogy az ügyiratborítón szereplő adatok megegyeznek-e az elektronikus iktatókönyvben szereplő adatokkal, szükség esetén pótolja a hiányzó adatokat az elektronikus iktatókönyvben;

j) közreműködik az ügyiratok selejtezésében és levéltárba adásában;

k) közreműködik az Ügyrendben meghatározott adatnyilvánosság biztosításában, állampolgári érdeklődés esetén – a jogszabályok és a külön szabályzat előírásainak megfelelően – felvilágosítást ad a beadványokról, az ügyek állásáról;

l) ellátja a titkos ügykezelési feladatokat a külön szabályzat előírásai szerint.

9.8. A Könyvtár

a) a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű felhasználásával, a teljes ülés, a bizottságok, az elnök, az alkotmánybírák és a munkatársak szakmai igényei szerint gondoskodik a könyvtári anyagok beszerzéséről, megfelelő elhelyezéséről, minőségének és mennyiségének megőrzéséről, az állomány bővítéséről;

b) rendeli, katalogizálja és feldolgozza a könyveket;

c) gondoskodik a napilapoknak és folyóiratoknak az alkotmánybírók igényeinek megfelelő szétosztásáról;

d) könyvtáron belüli és könyvtárközi kölcsönzési tevékenységet végez;

e) közreműködik egy-egy határozat-tervezethez kapcsolódó szakirodalmi összeállítás elkészítésében;

f) beszerzi és az alkotmánybírók és a munkatársak rendelkezésére bocsátja a külföldi szakfolyóiratok tartalomjegyzékét;

g) ellátja az alkotmánybírói törzskarokat és a Főtitkárságot az Alkotmánybíróság Határozatai éves köteteivel és a munkájukhoz szükséges kiadványokkal.

 

 

 

10. A gazdasági főosztály és az Alkotmánybíróság gazdasági szervezete

 

10.1. Az Alkotmánybíróság Hivatalának költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási, üzemeltetési, fenntartási, gépkocsi-üzemeltetési, belső ellenőrzési és humánpolitikai feladatait a gazdasági főosztály látja el. A gazdasági főosztályt a gazdasági főigazgató vezeti.

10.2. A gazdasági főosztály egyben az Alkotmánybíróság gazdasági szervezete is, melyet a gazdasági főigazgató irányít és ellenőriz.

10.3. A gazdasági főigazgató az Alkotmánybíróságnak mint költségvetési szervnek az államháztartásról szóló jogszabályok szerinti gazdasági vezetője.

10.4. A gazdasági főosztály egységei

a) a gazdasági főosztály titkársága

b) a pénzügyi és számviteli egység

c) a műszaki ellátási egység

d) a személy- és munkaügyi referens

e) a gépkocsi-üzemeltetési egység

10.5. A gazdasági főosztály mint gazdasági szervezet működésének részletes rendjét az államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ügyrendje állapítja meg.

10.6. A gazdasági főigazgató

a) az elnök irányítása mellett ellátja az Alkotmánybíróság működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatokat;

b) elkészíti az éves költségvetési tervet, valamint a féléves és éves beszámolót a költségvetési gazdálkodásról;

c) gazdálkodik az éves költségvetési előirányzattal;

d) végrehajtja a számvitellel, a bankszámlavezetéssel, a pénzellátással, az előirányzat-gazdálkodással, a költségvetési adatszolgáltatással, a beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi-gazdasági tevékenységgel, valamint a vagyonkezeléssel, vagyonhasznosítással, anyaggazdálkodással, a közétkeztetés megszervezésével kapcsolatos feladatokat;

e) vezeti a gazdasági főosztály munkáját, irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet;

f) utasítást ad a vezetése alatt álló szakmai, szervezeti egységeknek a gazdasági teendők végrehajtásához;

g) a hatáskörébe tartozó gazdasági intézkedéseket hoz;

h) ellenjegyzi a gazdasági kihatású kötelezettségvállalásokat, intézkedéseket hoz a vonatkozó szabályzat alapján;

i) felel a külön szabályzatok szerint az Alkotmánybíróság Hivatalának gazdálkodásáért, a költségvetés végrehajtásáért, az ésszerű és takarékos pénzfelhasználásért;

j) kapcsolatot tart a költségvetési feladatokat ellátó minisztériummal és az Állami Számvevőszékkel;

k) szakmai értekezleteken elemzi és értékeli a vezetése alatt álló szervezeti egységek tevékenységét;

l) meghatározza a közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egységek ügyintéző köztisztviselőinek munkaköri leírását;

m) minősíti a vezetése alatt tevékenykedő ügyintéző köztisztviselőket;

n) engedélyezi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek ügyintéző köztisztviselőinek szabadságát;

o) kiadmányozza a közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységek levéltervezeteit.

10.7. A gazdasági főosztály titkársága

a) támogatja és segíti a gazdasági főigazgató munkáját;

b) kezeli és nyilvántartja a gazdasági főigazgatóhoz beérkező és tőle kimenő iratokat, az iratkezelési szabályzatnak megfelelően iktatja az iratokat az elektronikus iktatókönyvben;

c) nyilvántartja a gazdasági főigazgató napi, heti, havi programját;

d) elvégzi az adminisztrációt, a leírási és postázási munkákat;

e) elvégzi a gazdasági főosztály levelezésével kapcsolatos szövegszerkesztési, postázási feladatokat.

10.8. A pénzügyi és számviteli egység

a) ellátja az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és az Alkotmánybíróság Hivatalának operatív gazdálkodási feladatait;

b) elkészíti a bizonylatolásra, a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra irányadó szabályzatot, biztosítja az abban meghatározott előírások érvényesülését;

c) tervezi az Alkotmánybíróság éves gazdálkodását;

d) közreműködik az Alkotmánybíróság költségvetése tervezetének összeállításában;

e) gondoskodik az Alkotmánybíróság Hivatalának pénzügyi, számviteli munkájához kapcsolódó főkönyvi és analitikus nyilvántartások vezetéséről;

f) előkészíti az éves és féléves zárszámadásról szóló beszámolót;

g) elvégzi a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló jogszabályok szerint a bank-, a pénztár-, a szállító- és vegyes tételek alapbizonylatainak kontírozását;

h) elkészíti az Alkotmánybíróság Hivatalának számlarendjét és számlakeretét;

i) az Alkotmánybíróság Hivatalának működésével kapcsolatos feladatok keretében ellátja a könyvelést, a pénzügyi adminisztratív feladatokat;

j) nyilvántartja a vállalt kötelezettségeket, a dolgozói lakástámogatásokat;

k) vezeti a szállítói számlák nyilvántartását és ellenőrzi a számlák tartalmát;

l) kiállítja a banki bizonylatokat, intézi a banki kapcsolatokból eredő feladatokat;

m) elkészíti a pénzkezelési szabályzatot, kezeli a pénztárat;

n) gondoskodik a valutakezelési szabályok betartásáról;

o) gondoskodik a számviteli és pénzügyi bizonylatok tárolásáról, a szigorú számadású nyomtatványok kezelésére vonatkozó szabályok érvényesítéséről;

p)   elemzéseket készít az Alkotmánybíróság Hivatalának gazdálkodásáról;

q) ellátja a bérszámfejtési feladatokat;

r) gondoskodik az intézményt érintő adó- és társadalombiztosítási előírások érvényesítéséről;

s) elvégzi a hivatalos külföldi utazások költségelszámolását;

t) költségvetési adatszolgáltatást teljesít;

u) vezeti a tárgyi eszközgazdálkodáshoz kapcsolódó analitikus nyilvántartást;

v) elvégzi az évenkénti leltározási feladatokat, gondoskodik azok értékeléséről;

w) vezeti a helyiség-nyilvántartást, abból adatokat szolgáltat;

x) folyamatosan ellenőrzi az előirányzat-felhasználást.

10.9. A műszaki ellátási egység

a) előkészíti a beruházások megvalósítását érintő műszaki, gazdasági döntéseket;

b) javaslatot tesz a nagy értékű tárgyi eszközök beszerzésére, közreműködik a beszerzésükre vonatkozó pályázatok kiírásában, elbírálásában;

c) együttműködik az épület- és gépfelújítási munkák elvégzésére irányuló ajánlatok bekérésében, a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásában;

d) megszervezi és lebonyolítja a felújítási, javítási, karbantartási munkákat, ellenőrzi azok teljesítését, igazolja a teljesítést;

e) ellátja a tűzvédelmi, tűzrendészeti teendőket, kapcsolatot tart a területi tűzoltósággal;

f) gondoskodik a tűzvédelmi felszerelések karbantartásáról, azok működőképességéről;

g) teljesíti a munkavédelmi szabályzatban előírt feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, betartását;

h) ellátja a központi épület üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat;

i) ellenőrzi a vezetői szobák, üléstermek, tárgyalótermek, közös területek rendezettségét, a berendezési, felszerelési tárgyak épségét, használhatóságát, szükség szerint gondoskodik soron kívüli javításukról;

j) folyamatosan karbantartja az energiaellátó központot és az elosztó hálózatot;

k) elvégezteti a nagyobb karbantartási munkákat (kazánház, villamos főelosztók, tartalék áramforrások);

l) működteti az épület telekommunikációs hálózatát és szolgáltatásait, gondoskodik fejlesztésükről;

m) beszerzi, vagy más módon biztosítja az iroda- és híradástechnikai eszközöket, üzemelteti azokat és biztosítja karbantartásukat;

n) gondoskodik a felügyelete alá tartozó épületekben a rendezvények technikai feltételeinek meglétéről;

o) évente elkészíti a hatáskörébe tartozó üzemeltetési, karbantartási, felújítási, fejlesztési és beruházási költségek tervezetét;

p)   középtávú terveket készít (készíttet) a központi épület felújítására;

q) elvégzi a hivatali iratok sokszorosítását;

r) gondoskodik a hivatali kisebb javítási munkálatok elvégzéséről, ellenőrzi a karbantartók tevékenységét;

s) gondoskodik a napi takarítási feladatok ellátásáról.

10.10. A személy- és munkaügyi egység

a) a megválasztásról szóló országgyűlési határozat alapján előkészíti az elnök és az alkotmánybírók illetmény-megállapítását

b) megállapítja a jubileumi jutalomra jogosító közszolgálati idő kezdő időpontját, előkészíti az önálló szervezeti egységek köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek közszolgálati jogviszonya, valamint munkavállalóinak munkaviszonya keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket;

c) ellenőrzi a közszolgálati jogviszony, munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételek meglétét; áthelyezés esetén munkáltatói utasítás alapján megteszi a szükséges intézkedéseket;

d) értesíti a pénzügyi és számviteli egységet, valamint a műszaki ellátási egységet a munkához kapcsolódó juttatások kifizetése érdekében;

e) előkészíti a teljesítményértékeléshez, minősítéshez szükséges okiratokat, a minősítési ütemtervet; felkérésre közreműködik a minősítések, teljesítményértékelések előkészítésében;

f) figyelemmel a minősítés és teljesítményértékelés eredményére, a munkáltató intézkedése alapján elkészíti az átsorolások, illetményemelések, címadományozások, vezetői megbízások iratait;

g) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott illetményalap alapján kiszámítja a tisztségviselők, a vezető és ügyintéző köztisztviselők, a közszolgálati ügykezelők illetményét és a fizikai alkalmazott munkavállalók munkabérét;

h) kiadja a munkáltatói igazolásokat;

i) előkészíti az éves képzési, átképzési, továbbképzési tervet, illetve beszámolót;

j) figyelemmel kíséri a képesítési előírások hatályosulását;

k) előkészíti, nyilvántartja, ellenőrzi a tanulmányi szerződéseket;

l) a tisztségviselőkről, köztisztviselőkről, közszolgálati ügykezelőkről és munkavállalókról a vonatkozó jogszabályok alapján nyilvántartást vezet;

m) előkészíti a szabadságolási tervet; kiszámítja, és írásban közli a dolgozók éves szabadságát, nyilvántartja és ellenőrzi annak igénybevételét;

n) kezeli a munkaidő-nyilvántartó rendszert;

o) munkáltatói utasítás alapján közreműködik a fegyelmi és kártérítési ügyek előkészítésében és lebonyolításában;

p) előkészíti a nyugdíjazásokkal kapcsolatos iratokat;

q) nyilvántartja a közszolgálati és más jogviszonyban dolgozók létszámát és kapcsolódó rendszeres juttatásait;

r) a főtitkárral együttműködve eleget tesz a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatszolgáltatásoknak;

s) figyelemmel kíséri a munkaügyi tevékenységet érintő jogszabályi változásokat, előkészíti az ezzel összefüggő hivatali szabályzatmódosításokat, utasításokat, körleveleket;

t) eleget tesz a kötelező és az egyedi adatszolgáltatási feladatoknak, elkészíti az egyéb munkaügyi jelentéseket;

u) elvégzi a munka- és személyügyi, munkaegészségügyi feladatokat, a foglalkoztatással összefüggő statisztikai tevékenységet.

10.11. A gépkocsi-üzemeltetési egység

a) a gépkocsi-üzemeltetési referens (garázsmester)

a) szervezi a gépkocsivezetői, futár, és kézbesítési feladatok ellátását (diszpécseri szolgálat);

b) ellátja a hivatal gépjármű állományának üzemeltetésével járó feladatokat, kapcsolatot tart a karbantartást és a szervizt ellátó vállalattal.

b) a gépkocsivezetők

a) az alkotmánybíró rendelkezéseinek megfelelően vezetik, és gondosan üzemeltetik a szolgálat ellátására rendelkezésükre bocsátott gépjárművet;

b) ellátják a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos ügyviteli teendőket.

IV. Az Alkotmánybíróság Hivatalának működési rendje

 

11. Általános szabályok

 

11.1. Az Alkotmánybíróság Hivatalának munkatársai együttműködnek az Alkotmánybíróság és a hivatal feladatainak végrehajtása érdekében. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egység feladatkörét is érintő ügyekben a szervezeti egységek kötelesek egymást tájékoztatni, és tervezett intézkedéseiket előzetesen egyeztetni (együttműködési kötelezettség).

11.2 Az elnök az önálló szervezeti egységek közötti szorosabb együttműködést igénylő, összetett megközelítésű vagy kiemelt feladatok hatékony megoldása, illetve az ezekhez szükséges javaslatok kidolgozása érdekében a feladat eseti elvégzésére csoportos munkavégzést rendelhet el, vagy az önálló szervezeti egységekben foglalkoztatott munkatársakból munkacsoportot hozhat létre, mely az elnök közvetlen szakmai irányítása mellett működik.

11.3. A hivatali szabályzatokat és utasításokat a főtitkár tartja nyilván, és gondoskodik róla, hogy azok az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatottak számára megismerhetőek legyenek. Az Alkotmánybíróság Hivatalának érvényes szerződéseit a gazdasági főigazgató tartja nyilván. A szabályzatokat, utasításokat és szerződéseket a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell nyilvánosságra hozni, illetve közérdekű adat kiadására vonatkozó kérelem esetén kiadni. A nyilvánosságra hozatal és a kiadás a nyilvántartásra kötelezett tisztségviselő feladata.

 

12. A munkáltatói jogok gyakorlása

 

12.1. Az Alkotmánybíróság Hivatalánál foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az Alkotmánybíróság elnöke a szervezeti egységek munkatársai felett a kinevezés, a felmentés, a tanácsadói (főtanácsadói) munkaköri megbízás címadományozás, és a fegyelmi jogkör gyakorlása kivételével az egyéb munkáltatói jogokat az önálló szervezeti egységek vezetőire ruházhatja.

12.2. Az Alkotmánybíróság elnöke indokolt esetben az egyéb munkáltatói jogokat esetileg vagy általános érvénnyel visszaveheti, erről azonban legkésőbb a munkáltatói intézkedés időpontjában tájékoztatja az érintett önálló szervezeti egység vezetőjét.

 

13. Az Alkotmánybíróság Hivatalának munkarendje és a munkaidő

 

13.1. A teljes heti munkaidő heti negyven óra. Az elnök a kinevezésben az önálló szervezeti egység egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjének javaslatára a teljes heti munkaidőnél rövidebb heti munkaidőt is megállapíthat (részmunkaidő).

13.2. A negyven órás hivatali munkaidő munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óra 30 percig, pénteken 8 órától 14 óráig tart. A részmunkaidőben foglalkoztatottak munkarendjét az elnök állapítja meg.

13.3. Hivatali időben folyamatos jelenlétet kell biztosítani az elnök titkárságán, a főtitkársági titkárságon és a kezelőirodán.

13.4. A fizetett munkaközi szünet (ebédidő) 30 perc, amely 12 óra és 14 óra között vehető igénybe.

13.5. Indokolt esetben, az elnök rendelkezése alapján, az Alkotmánybíróság Hivatala ügyeleti rendszerben is működhet. Ennek során – az önálló szervezeti egység vezetőjének eltérő rendelkezése alapján – szervezeti egységenként legalább egy hivatali foglalkoztatott 8 és 12 óra között ügyeletet ad.

13.6. A jogszabályban meghatározott esetet kivéve, munkanapokon hétfőn, kedden és szerdán 10 és 12 óra, valamint hétfőn és kedden 14 és 16 óra között valamennyi köztisztviselő - akár rögzített, akár rugalmas munkaidőben dolgozik - köteles a munkahelyén tartózkodni (törzsidő). Nem köteles törzsidőben a munkahelyén tartózkodni a gépkocsivezető és az a munkatárs, akinek rögzített munkaideje eltér a hivatali időtől, valamint az a foglalkoztatott, akinek távollétét az elnök - az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára - írásban engedélyezte.

13.7. A rögzített munkaidő megegyezik a hivatali idővel. Az ettől eltérő rögzített munkaidőt a foglalkoztatott munkaszerződésében, illetve munkaköri leírásában kell meghatározni.

13.8. Rugalmas munkaidő engedélyezése esetén a munkaidőkeret a hónap 21. és a rákövetkező hónap 20. napja közötti időszakra eső munkanapok száma szorozva 8 órával. A munkaidőkeretet 6 és 22 óra között kell kitölteni (peremidő) a hónap 21. és a rákövetkező hónap 20. napja között.

13.9. A távollevő foglalkoztatott helyettesítéséről az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik. A munkavégzés zavartalanságának biztosítása elsősorban a helyettesítési rend szervezett meghatározásával, kivételesen a helyettesítést végző foglalkoztatott alkalmi kijelölésével történik.

 

14. Az Alkotmánybíróság Hivatalának képviselete és rendelkezés a hivatal bankszámlája felett

 

14.1. Az Alkotmánybíróság Hivatalának általános képviseletét az elnök, saját feladatkörében a főtitkár és a gazdasági főigazgató látja el. Az elnök adott ügyben írásban felhatalmazhatja az önálló szervezeti egység vezetőjét, indokolt esetben az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott más köztisztviselőt is a hivatal képviseletére.

14.2. Az Alkotmánybíróság Hivatalának nevében szerződéseket kötni általános hatállyal az elnök, saját feladatkörében a főtitkár és a gazdasági főigazgató jogosult. Kötelezettségvállalás esetén a szerződés megkötéséhez az elnök által kijelölt hivatali köztisztviselők valamelyikének ellenjegyzése szükséges.

14.3. Az Alkotmánybíróság és az Alkotmánybíróság Hivatalának bíróságok és hatóságok előtti, valamint az egyéb partnerekkel szembeni törvényes képviseletét az elnök, akadályoztatása esetén, illetőleg az elnök írásbeli rendelkezése alapján a főtitkár, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott más köztisztviselő látja el. Az Alkotmánybíróság Hivatalának jogi képviseletére az elnök írásban meghatalmazhat jogi képviselet ellátására jogszabály alapján képesített személyt (ügyvédet, jogtanácsost, köztisztviselőt) is.

14.4. Az Alkotmánybíróság Hivatalának bankszámlája felett rendelkező tisztségviselőket a kötelezettségvállalási szabályzat állapítja meg.

 

15. A kiadmányozás rendje

 

15.1. A kiadmányozási jogot általános érvénnyel az elnök, feladatkörükben az önálló szervezeti egységek vezetői gyakorolhatják.

15.2. Az önálló szervezeti egységek vezetői a kiadmányozási jogot indokolt esetben, eseti jelleggel, írásban az adott egységnél foglalkoztatott köztisztviselőre ruházhatják.

 

16. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

 

16.1. Az alkotmánybíró az Abtv. 11. §-a alapján a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.

16.2. Az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatottak közül az alábbiak kötelezettek vagyonnyilatkozatot tételére:

a) főtitkár (esedékesség évenként);

b) gazdasági főigazgató (esedékesség évenként);

c) pénzügyi és számviteli ügyintéző (esedékesség: 2 évenként);

d) bér- és tb. ügyintéző (esedékesség 2 évenként);

e) gazdasági ügyintéző (esedékesség: 2 évenként);

f) gondnok (esedékesség: 2 évenként);

g) könyvtáros (esedékesség: 2 évenként);

h) belső ellenőr (esedékesség: 2 évenként).

 

17. Az Alkotmánybíróság Hivatalának pénzügyi és költségvetési ellenőrzése

 

17.1. Az Alkotmánybíróság Hivatala költségvetési gazdálkodásának belső ellenőrzése a vezetői ellenőrzés, a munkafolyamatba épített ellenőrzések és a függetlenített költségvetési belső ellenőrzés rendszerében valósul meg. A belső ellenőrzés célja, hogy annak révén a hivatal mint költségvetési szerv gazdálkodása mindenben megfeleljen a jogszabályoknak és a belső szabályozásnak, továbbá, hogy a gazdálkodás hatékony, ésszerű és takarékos legyen. A költségvetési belső ellenőrzés részletes szabályait az erről szóló hivatali szabályzat állapítja meg.

17.2. A függetlenített belső ellenőr külön megbízási szerződéssel alkalmazott, külső gazdasági-pénzügyi szakember, aki közvetlenül az elnök irányítása alatt áll. A belső ellenőr

a) kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti az Alkotmánybíróság Hivatalának stratégiai, középtávú és éves belső ellenőrzési tervét, amelyet az elnök által történt jóváhagyást követően végrehajt;

b) kidolgozza és gondozza a költségvetési belső ellenőrzési kézikönyvet;

c) folyamatosan vezetői tájékoztatást ad;

d) vizsgálja a pénzügyi, irányítási és operatív működésre vonatkozó adatok, információk, beszámolók megbízhatóságát és megfelelő időben való rendelkezésre állását;

e) értékeli az ellenőrzés tapasztalatait, és javaslatot tesz az elnöknek a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére;

f) vizsgálja a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer minőségét és szükség esetén javaslatot tesz korszerűsítésére;

g) ellenőrzi a jogszabályoknak, illetve az egyéb kötelező érvényű szabályoknak való megfelelést;

h) ellenőrzi az eszközökkel, forrásokkal való hatékony, takarékos gazdálkodást, valamint a vagyonmegóvásról történő megfelelő gondoskodást;

i) részletes feladatait és hatáskörét a belső ellenőrzési kézikönyv állapítja meg.

17.3. Az Alkotmánybíróság Hivatala külső ellenőrzésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Az ellenőrzésére jogosult külső szervezet képviselőjének megbízólevelét az elnök veszi át. A vizsgált szervezeti egység minden munkatársa köteles az ellenőrzést végző szervezet, illetve a képviseletében eljáró személy részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogosultság esetén a dokumentációs anyagokba történő betekintést engedélyezni, és az ellenőrzés végzéséhez a megfelelő feltételeket biztosítani. Az ellenőrzés lezárását követően a vizsgált szervezeti egység vezetője köteles érdemi intézkedéseket foganatosítani a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.

 

18. Záró rendelkezések

 

18.1. E határozat 2012. március 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007. (I. 9.) elnöki utasítás.

18.2. E határozat rendelkezései – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem érintik az Alkotmánybíróság Hivatalában a határozat hatálybalépését megelőzően létrejött közszolgálati jogviszonyok alapján járó juttatásokat és címeket.

 

1. számú melléklet a XVIII/2181/2012. számú határozathoz

 

Az Alkotmánybíróság Hivatalának szervezeti ábrája

 

2. számú melléklet a 1003/2012. (III. 9.) AB Tü. határozathoz

 

Állománytábla

   Szervezeti egység

   Beosztás

   Létszámkeret (fő)

 

 

 

Alkotmánybírói törzskarok

Alkotmánybíró

               15

 

Jogász (érdemi) munkatárs

               45

 

Titkárságvezető/titkár(nő)

               15

 

 

 

Elnöki kabinet

Kabinetfőnök

               1

 

Elnöki tanácsadó

               1

 

Elnöki referens

               1

 

Nemzetközi és protokoll ügyek referense

               2

 

Belső (külső) ellenőr

               0,5

 

 

 

Főtitkárság

Főtitkár

               1

   Főtitkársági titkárság

Titkárságvezető/titkár(nő)

               1

 

Sajtóreferens

               1

   Indítványelemzői munkacsoport

Indítványelemző

               5

   Informatika

Informatikus

               3

   Kezelőiroda

Ügyintéző

               3

 

Ügykezelő

               1

   Könyvtár

Könyvtáros

               1

 

 

 

Gazdasági főosztály

Gazdasági főigazgató

               1

   A gazdasági főosztály titkársága

Titkárságvezető/titkár(nő)

               1

   Pénzügyi és számviteli egység

Pénzügyi és számviteli ügyintéző

               4

 

Bér- és tb. ügyintéző

               1

 

Gazdasági ügyintéző

               1

   Műszaki-ellátási egység

Gondnok, tűz- és munkavédelmi ügyintéző

               1

 

Épületgépész

               0,5

 

Szakmunkás, egyéb fizikai alkalmazott

               11

   Személy- és munkaügyi egység

Humánpolitikus (személy- és munkaügyi referens)

               1

   Gépkocsi-üzemeltetési egység

Garázsmester

               1

 

Gépkocsivezető

               17

 

 

 

Összesen

 

               136

 

Oldal 9

 

7. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Törzskönyvi nyilvántartás adataiLeírás: http://1.1.1.1/bmi/www.allamkincstar.gov.hu/images/tab_sep_sel_right.gif 

Törzskönyvi nyilvántartás adatai - ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Törzskönyvi nyilvántartás adatai
2004. január 1-től

Utolsó frissítés dátuma: 2012.03.29.

Vissza

Törzskönyvi alapadatok

Törzskönyvi azonosító szám (PIR):

324799

Elnevezés:

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Székhely:

1015 Budapest, Donáti utca 35-45.

Alaptevékenység államháztartási szakágazata:

841101 Államhatalmi szervek tevékenysége

Alaptevékenység fő TEÁOR kódja:

8411 Általános közigazgatás

Adószám:

15324793-2-41

KSH statisztikai számjel:

15324793-8411-311-01

Államháztartási egyedi azonosító (ÁHTI):

033484

Gazdálkodási jogkör:

önállóan működő és gazdálkodó

Vezető:

Dr. Paczolay Péter

Kinevezés kezdete:

2011.09.01.

Fejezet:

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Alapítás (elrejt)

Alapítás időpontja:

1989.10.30.

Törzskönyvi bejegyzés dátuma:

1990.01.01.

Irányító / felügyelet - 1 darab (elrejt)

324799 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (Budapest, Donáti utca 35-45)

Alapítói jog gyakorlója - 1 darab (elrejt)

736240 MAGYARORSZÁG ORSZÁGGYŰLÉSE (Budapest, Kossuth tér 1-3)

Megjegyzés: A Törzskönyvi nyilvántartási osztály és a megyei igazgatóságok Államháztartási irodái szolgáltatnak információt

  • 2004.01.01. előtt a megszűnt törzskönyvi alanyokról,
  • valamint az Áht, 18/K. § szerinti, további nyilvántartandó adatokról.

 

 

Oldal 10

 

8. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

 

 

Dr. Paczolay Péter úrnak                                          Melléklet: 27 db 2012. 01.01. és 03.31-e

a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága                 között érkezett, felbontatlan postai elnökének                                                                                  küldemény

 

 

1535 Budapest Pf. 773

 

 

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

 

Tekintettel a húsvéti ünnepek, helyesbítek – és egyben azonnal elnézést is kérek politikai ismereteim hiányosságaiért – Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) államfői aláírása és kihirdetése évfordulójának közeledtére, továbbá figyelemmel arra, hogy Magyarország köztársasági elnöke (az elnevezést lásd az Alaptörvény „Az állam” címet követő harmadik alcímében „A köztársasági elnök”) az elnöki jogintézményt megtestesítő személyét ért támadás és a nevében használt doktori fokozat (dr. univ.) megfosztásához kapcsolódó – a demokratikus jogállamban minden polgárt megillető ártatlanság vélelmét nem tisztelő – sajtóhadjárat által  - a még nem jogerős döntéssel összefüggésben - őt ért meghurcoltatás, illetve nemtelen megnyilatkozások miatti védekezés kényszeréből adódó aránytalan munkaterhelése következtében a nemzet egységének kifejezése és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés alaptörvényi feladatának maradéktalan ellátásába - kárpát-medencei - közpolgárként besegítve nagy tisztelettel hívom fel Elnök Úr figyelmét arra a nem jelentéktelen tényre, miszerint az Ön elnöklete alatt működő intézmény neve 2012. január 1-je óta – Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága helyett már csupán/legfeljebb – Magyarország Alkotmánybírósága vagy egyszerűen csak – az Alaptörvény „Az állam” címet követő hatodik alcíme szerint – Alkotmánybíróság (AB)!

 

Persze, mint volt főtanácsadó megértem, hogy ezt a „rövidséget” nehéz tudomásul venni, és e jogintézmény - neves múltjához ragaszkodva - nehezen válik meg a „köztársaság” minőségi jelzőtől. Ezen elvhűséget jól tükrözte az a tény is, hogy az AB a 2012. március 1-jei ítélőtáblai eljárás időpontjában (a honlap tanúsága és e ténynek a képviselői cáfolat hiánya, sőt még a honlap dokumentumainak március 15-i mentési dátuma szerint) sem rendelkezett az új névre kiállított alapító okirattal. E hiány kérdőjelekkel teli „pótlása” csupán a váratlanul jött hackertámadás után történt meg. Ezt követően viszont a honlapról nyomtalanul eltűntek a régebbi dokumentumok és azok közzétételének időpontjai is. Természetesen az említett „jelző” visszatértében lehet reménykedni – ehhez a forint esetében elegendő csupán az EURÓ-övezethez csatlakozni – de az sem árt, ha „vigyázó szemünket” legalább egy pillanat erejéig a Fővárosi Törvényszék (jóval korábbi jogelőd intézménye) főbejárata felett tündöklő elnevezésre vetjük aggódva: Budapesti Kir. Törvényszék; Budapesti Kir. Büntető Járásbíróság; Budapesti Kir. Ügyészség (nem feledvén, hogy e feliratokat még a - többször módosított és - gyűlölt 1949. évi XX. törvényként ismert „kommunista” Alkotmány sem festette át, de el sem takartatta!).

A tény azonban tény, még az AB esetében is! Az Alaptörvény és annak végrehajtásaként megalkotott sarkalatos (2011. évi CLI.) törvény rendelkezése szerint a jogintézmény neve: Alkotmánybíróság (és egyik említett törvény sem rendelkezik a jogelőd szervezettel összefüggő szervezeti jogutódlásról). Az AB azonban 2012. január 1-jén nem csupán az új névre kiállított és közzétett Alapító Okirattal – pedig az Alaptörvény szövege 2011. április 25-én (Húsvét hétfőn), míg a vonatkozó sarkalatos törvényé 2011. november 21-én a kihirdetéssel érvényessé és olvashatóvá vált – de még a jogérvényes névre előnyomtatott borítékokkal és fejrészes levélpapírral sem rendelkezett. Ugyan igaz, hogy a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló törvény (Ár.), – amelyet én Alkotmányellenesnek (bocsánat, „csak” Alaptörvény-ellenesnek) tekintek, azonban e vélemény alkotmánybírósági megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére, mint honpolgár nem vagyok jogosult, legfeljebb az alapvető jogok biztosa, aki remélem, teszi a dolgát – 7. cikke szerint „Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.”, de ez a feltétel az alábbiak tekintetében most irreleváns.

 

E szabály mögé – véleményem szerint – legfeljebb csak akkor lehetett volna „elbújni”, ha az adott intézmény (AB) neve/nevének betűi székhelyének „műemlék/műemlék-jellegű” épületén és mondjuk gránitból, bronzból vagy márványból lett volna kifaragva és az épület falába beépítve, amelynek elmozdítása, újbóli legyártása és 2012. január 1-jéig történő visszahelyezése időt és hatalmas költségvetési pénzeket emésztett volna fel. Esetünkben viszont csupán az AB általi levelezéshez és határozatainak/végzéseinek kézbesítéséhez szükséges fejrészes írópapírok és borítékok gyorsított ütemű nyomdai kivitelezéséről és annak költségének előteremtéséről van/volt szó, amelynek megoldása – időbeli gyorsasága és pénzügyi fedezetének előteremtése a jelen fakivágásos és szoboreltávolításos időszakban az Alaptörvény védelmét ellátó legfőbb szerv – az AB tekintetében nem okozhatott volna problémát. Az AB azonban 2012. január 1-jétől - az általam megvárt időszakban - március 31-éig bezárólag százával (ezrével?) küldte meg a korábbi indítványozók részére a szükséges tennivalókra felhívó fekete-fehér lenyomatú régebben, és a több színből álló nem régen legyártott fejrészes borítékokban elhelyezett papírlapokra írt hivatalos értesítéseket, amely révén az AB – kellő magyarázat hiányában – a régi AB működésének továbbélése látszatát keltve elbizonytalanította és megrendítette a honpolgárok egy részének az Alaptörvénybe és védelmének biztonságába vetett hitét és bizalmát, mivel - annak Nemzeti Hitvallás című fejezetében (harmadik blokk utolsó bekezdésében) kinyilvánított - hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetét (1990. május másodikát) megelőző időszakban megalkotott törvény szerinti nevet viselő jogintézmény szólította meg őket hivatalos formában.

 

Pedig a két országos népi-konzultáció során beérkezett adatlapok feldolgozásának mintájára a társadalmi nyilvánosság igénybevételével az AB is kérhette volna az ország közép- és felsőoktatási intézményei hallgatóinak a régi „Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága” megnevezést tartalmazó fejrészes írólapok és borítékok etikett címkével történő kijavításában, de akár kézzel történő áthúzásában/átírásában való segítségüket, illetve társadalmi munkában történő közreműködésüket. E felhívásra az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásban foglaltaktól vezérelve biztos, hogy szorgos kezek százai láttak volna munkához (talán még jómagam is közibük álltam volna). Amennyiben viszont még mindig hiányoznának az AB raktárából/irattárából az új elnevezést feltüntető fejrészes borítékok és írólapok, úgy a soron kívüli előállításukhoz szükséges költségek megteremtése céljából – az AB, hatásköre kurtításával amúgy is „megtépázott” korábbi tekintélye helyreállításának elősegítése végett – szívesen felajánlom havi nyugdíjam 20%-át, amely összegnek az átutalása végett az AB általi bankszámlaszám magadást követően azonnal intézkednék.

 

Mindezen segítőkészség ellenére a lakcímemre érkezett „Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága” fejrészes feladóval ellátott tértivevényes postai küldeményeket ezennel kénytelen vagyok a feladónak visszaküldeni, mivel ilyen elnevezésű jogintézmény az Alaptörvény hatálybalépése óta nem létezik. Egyben kérem a visszaküldött küldemények tartalmát az új elnevezéssel ellátott írólapra írva és borítékba helyezve a szükséges feladat elvégzésére a törvény által megállapított határidőnek a feladott küldemény átvételétől számított meghatározását, valamint a jogsértéssel előidézett költségeim (levélpapír és boríték, leírás és fénymásolás, illetve postaköltségek) megtérítését, melynek összegét 2.000- Ft-ban határozok meg (ezúttal a vasárnapi feladás miatti közlekedési költség, valamint az ügyvédi konzultáció és saját munkadíjam összegeitől eltekintek).

 

Álláspontom szerint Magyarország - magasztos - Alaptörvénye védelmének legfőbb szervétől valamennyi feladat- és hatáskörébe jogszerűen tartozó ügy intézése során a törvényesség szigorú betartása és a törvényesség látszatának megőrzése mellett, a jogászi szakmához és az Aranybullához méltó korrekt tartalmi-formai munka, továbbá a jó értelemben vett egyfajta elegancia tanúsítása is elvárható és megkövetelhető.

 

Budapest, 2012. április 1.

 

 

Nagybecsű tisztelettel:

 

 

 

Fogarasi József

kárpát-medencei honpolgár

 

 

Oldal 11

 

 

9. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

alt

Oldal 12

 

10. sz. melléklet 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

alt





 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 199
a héten: a héten: 870
a hónapban: a hónapban: 2982
összesenösszesen433782
az oldalt jelenleg nézik: 4