Fogarasi József

Dackorszak, avagy a tipegő hiszti? - Oldal 10

2012. június 29. péntek

 

8. sz. melléklet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

 

 

Dr. Paczolay Péter úrnak                                          Melléklet: 27 db 2012. 01.01. és 03.31-e

a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága                 között érkezett, felbontatlan postai elnökének                                                                                  küldemény

 

 

1535 Budapest Pf. 773

 

 

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

 

Tekintettel a húsvéti ünnepek, helyesbítek – és egyben azonnal elnézést is kérek politikai ismereteim hiányosságaiért – Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) államfői aláírása és kihirdetése évfordulójának közeledtére, továbbá figyelemmel arra, hogy Magyarország köztársasági elnöke (az elnevezést lásd az Alaptörvény „Az állam” címet követő harmadik alcímében „A köztársasági elnök”) az elnöki jogintézményt megtestesítő személyét ért támadás és a nevében használt doktori fokozat (dr. univ.) megfosztásához kapcsolódó – a demokratikus jogállamban minden polgárt megillető ártatlanság vélelmét nem tisztelő – sajtóhadjárat által  - a még nem jogerős döntéssel összefüggésben - őt ért meghurcoltatás, illetve nemtelen megnyilatkozások miatti védekezés kényszeréből adódó aránytalan munkaterhelése következtében a nemzet egységének kifejezése és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés alaptörvényi feladatának maradéktalan ellátásába - kárpát-medencei - közpolgárként besegítve nagy tisztelettel hívom fel Elnök Úr figyelmét arra a nem jelentéktelen tényre, miszerint az Ön elnöklete alatt működő intézmény neve 2012. január 1-je óta – Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága helyett már csupán/legfeljebb – Magyarország Alkotmánybírósága vagy egyszerűen csak – az Alaptörvény „Az állam” címet követő hatodik alcíme szerint – Alkotmánybíróság (AB)!

 

Persze, mint volt főtanácsadó megértem, hogy ezt a „rövidséget” nehéz tudomásul venni, és e jogintézmény - neves múltjához ragaszkodva - nehezen válik meg a „köztársaság” minőségi jelzőtől. Ezen elvhűséget jól tükrözte az a tény is, hogy az AB a 2012. március 1-jei ítélőtáblai eljárás időpontjában (a honlap tanúsága és e ténynek a képviselői cáfolat hiánya, sőt még a honlap dokumentumainak március 15-i mentési dátuma szerint) sem rendelkezett az új névre kiállított alapító okirattal. E hiány kérdőjelekkel teli „pótlása” csupán a váratlanul jött hackertámadás után történt meg. Ezt követően viszont a honlapról nyomtalanul eltűntek a régebbi dokumentumok és azok közzétételének időpontjai is. Természetesen az említett „jelző” visszatértében lehet reménykedni – ehhez a forint esetében elegendő csupán az EURÓ-övezethez csatlakozni – de az sem árt, ha „vigyázó szemünket” legalább egy pillanat erejéig a Fővárosi Törvényszék (jóval korábbi jogelőd intézménye) főbejárata felett tündöklő elnevezésre vetjük aggódva: Budapesti Kir. Törvényszék; Budapesti Kir. Büntető Járásbíróság; Budapesti Kir. Ügyészség (nem feledvén, hogy e feliratokat még a - többször módosított és - gyűlölt 1949. évi XX. törvényként ismert „kommunista” Alkotmány sem festette át, de el sem takartatta!).

A tény azonban tény, még az AB esetében is! Az Alaptörvény és annak végrehajtásaként megalkotott sarkalatos (2011. évi CLI.) törvény rendelkezése szerint a jogintézmény neve: Alkotmánybíróság (és egyik említett törvény sem rendelkezik a jogelőd szervezettel összefüggő szervezeti jogutódlásról). Az AB azonban 2012. január 1-jén nem csupán az új névre kiállított és közzétett Alapító Okirattal – pedig az Alaptörvény szövege 2011. április 25-én (Húsvét hétfőn), míg a vonatkozó sarkalatos törvényé 2011. november 21-én a kihirdetéssel érvényessé és olvashatóvá vált – de még a jogérvényes névre előnyomtatott borítékokkal és fejrészes levélpapírral sem rendelkezett. Ugyan igaz, hogy a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló törvény (Ár.), – amelyet én Alkotmányellenesnek (bocsánat, „csak” Alaptörvény-ellenesnek) tekintek, azonban e vélemény alkotmánybírósági megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére, mint honpolgár nem vagyok jogosult, legfeljebb az alapvető jogok biztosa, aki remélem, teszi a dolgát – 7. cikke szerint „Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.”, de ez a feltétel az alábbiak tekintetében most irreleváns.

 

E szabály mögé – véleményem szerint – legfeljebb csak akkor lehetett volna „elbújni”, ha az adott intézmény (AB) neve/nevének betűi székhelyének „műemlék/műemlék-jellegű” épületén és mondjuk gránitból, bronzból vagy márványból lett volna kifaragva és az épület falába beépítve, amelynek elmozdítása, újbóli legyártása és 2012. január 1-jéig történő visszahelyezése időt és hatalmas költségvetési pénzeket emésztett volna fel. Esetünkben viszont csupán az AB általi levelezéshez és határozatainak/végzéseinek kézbesítéséhez szükséges fejrészes írópapírok és borítékok gyorsított ütemű nyomdai kivitelezéséről és annak költségének előteremtéséről van/volt szó, amelynek megoldása – időbeli gyorsasága és pénzügyi fedezetének előteremtése a jelen fakivágásos és szoboreltávolításos időszakban az Alaptörvény védelmét ellátó legfőbb szerv – az AB tekintetében nem okozhatott volna problémát. Az AB azonban 2012. január 1-jétől - az általam megvárt időszakban - március 31-éig bezárólag százával (ezrével?) küldte meg a korábbi indítványozók részére a szükséges tennivalókra felhívó fekete-fehér lenyomatú régebben, és a több színből álló nem régen legyártott fejrészes borítékokban elhelyezett papírlapokra írt hivatalos értesítéseket, amely révén az AB – kellő magyarázat hiányában – a régi AB működésének továbbélése látszatát keltve elbizonytalanította és megrendítette a honpolgárok egy részének az Alaptörvénybe és védelmének biztonságába vetett hitét és bizalmát, mivel - annak Nemzeti Hitvallás című fejezetében (harmadik blokk utolsó bekezdésében) kinyilvánított - hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetét (1990. május másodikát) megelőző időszakban megalkotott törvény szerinti nevet viselő jogintézmény szólította meg őket hivatalos formában.

 

Pedig a két országos népi-konzultáció során beérkezett adatlapok feldolgozásának mintájára a társadalmi nyilvánosság igénybevételével az AB is kérhette volna az ország közép- és felsőoktatási intézményei hallgatóinak a régi „Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága” megnevezést tartalmazó fejrészes írólapok és borítékok etikett címkével történő kijavításában, de akár kézzel történő áthúzásában/átírásában való segítségüket, illetve társadalmi munkában történő közreműködésüket. E felhívásra az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásban foglaltaktól vezérelve biztos, hogy szorgos kezek százai láttak volna munkához (talán még jómagam is közibük álltam volna). Amennyiben viszont még mindig hiányoznának az AB raktárából/irattárából az új elnevezést feltüntető fejrészes borítékok és írólapok, úgy a soron kívüli előállításukhoz szükséges költségek megteremtése céljából – az AB, hatásköre kurtításával amúgy is „megtépázott” korábbi tekintélye helyreállításának elősegítése végett – szívesen felajánlom havi nyugdíjam 20%-át, amely összegnek az átutalása végett az AB általi bankszámlaszám magadást követően azonnal intézkednék.

 

Mindezen segítőkészség ellenére a lakcímemre érkezett „Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága” fejrészes feladóval ellátott tértivevényes postai küldeményeket ezennel kénytelen vagyok a feladónak visszaküldeni, mivel ilyen elnevezésű jogintézmény az Alaptörvény hatálybalépése óta nem létezik. Egyben kérem a visszaküldött küldemények tartalmát az új elnevezéssel ellátott írólapra írva és borítékba helyezve a szükséges feladat elvégzésére a törvény által megállapított határidőnek a feladott küldemény átvételétől számított meghatározását, valamint a jogsértéssel előidézett költségeim (levélpapír és boríték, leírás és fénymásolás, illetve postaköltségek) megtérítését, melynek összegét 2.000- Ft-ban határozok meg (ezúttal a vasárnapi feladás miatti közlekedési költség, valamint az ügyvédi konzultáció és saját munkadíjam összegeitől eltekintek).

 

Álláspontom szerint Magyarország - magasztos - Alaptörvénye védelmének legfőbb szervétől valamennyi feladat- és hatáskörébe jogszerűen tartozó ügy intézése során a törvényesség szigorú betartása és a törvényesség látszatának megőrzése mellett, a jogászi szakmához és az Aranybullához méltó korrekt tartalmi-formai munka, továbbá a jó értelemben vett egyfajta elegancia tanúsítása is elvárható és megkövetelhető.

 

Budapest, 2012. április 1.

 

 

Nagybecsű tisztelettel:

 

 

 

Fogarasi József

kárpát-medencei honpolgár