Fogarasi József

A jogállamiság éber és kevésbé éber, de jól fizetett őrzőinek figyelmébe ajánlva!

 

A jogállamiság éber és kevésbé éber, de jól fizetett őrzőinek figyelmébe ajánlva!*

 

A Magyar Közlöny idei, június 15-i 72. számából értesültem, miszerint a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatal javaslatára Orbán Viktor miniszterelnök 2012. július 1-jei hatállyal határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozott, többek között dr. Rónaszéki Lászlónak Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület jegyzőjének. Lelke rajta gondoltam, jogszerű előterjesztés esetén ez a jogosítvány hatáskörileg őt illeti meg. A bökkenő csupán az, hogy a választás során kétharmados többséget szerzett erő által építésre meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) – közös jövőnk – egyik stabil tartóoszlopát éppen az a „rend” lenne hivatott képezni, amely jogállami fundamentuma a jog - objektív és pártatlan - érvényesülése (mindenki általi betartása) nélkül, aligha lesz tartós és stabil építmény!

 

De nevezzük nevén a gyermeket: egy nem létező nevű önkormányzatnak lehet-e törvényesen jegyzője? A kérdésre most, kivételesen ne a szokásos olcsó kincstári tartalommal válaszoljunk: „Magyarországon minden megtörténhet, még ez is!” Ha viszont a NER-ben e „jópofajátéknak” is helye van/lehet, akkor milyen megfontolásból működtetjük – nem kis összeg mellett a nemzeti költségvetésből – a nemzet törvényalkotó szervét, az Alaptörvény legfőbb védelmét ellátó taláros testületet, a törvényesség biztosításában közreműködő más állami szerveket (ideértve a témáért felelős szakminisztert szakapparátusával együtt), az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalokat, az igazságszolgáltatás és az ügyészség jelentős létszámú szervezetét, továbbá valamennyi önkormányzatnál a jegyzőt (körjegyző, főjegyzőt), akinek éppen törvény-adta feladata (kötelessége) az önkormányzati testületeknek, valamint a polgármesternek jelezni döntésük jogsértő voltát. Azaz a törvényességért felelős belvárosi-lipótvárosi jegyző, aki feltehetően tisztában van helyzete pikantériájával, vajon milyen szakmai, etikai tartás mellett és érzéssel veszi majd át és fogja viselni egy nem létező nevű önkormányzat nem létező jegyzőjeként elnyert címzetes főjegyzői címet?

 

A vonatkozó – még hatályos – Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény (Kerületi tv.) [Magyar Közlöny 1994/44. száma, 1538-1542. old.] 2.§-a szerint Budapest főváros közigazgatási területe I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület stb. kerületekre tagozódik. A fővárosi kerületi képviselő-testület csak e hivatalos közigazgatási helynév (Budapest főváros – római számmal – pl. V. kerület) kötelező törvényi elnevezését követően határozhatja meg - szervezeti és működési szabályzatában - kerületének/területének/településének saját (sajátos) elnevezését.

 

E törvényi szabály alkalmazását tekintette alkotmányosan mérvadónak a taláros testület is, amikor a 611/B/2003. szám alatt iktatott ügy elbírálásaként [2008. november 17-ei keltezéssel Sic! Sic!] meghozott határozatában az AB az alkotmányellenesség megállapítására előterjesztett indítvány elutasítása mellett a”Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata” elnevezést nem tekintette a Kerületi törvénybe ütközőnek. [Annak tanulmányozása, oknyomozó feltárása és a kérdésnek, mindennek alapján történő megválaszolása azonban akár egy külön misét is megérne: vajon miért hiányzik az AB határozat tényállást bemutató részéből az indítvány AB-hez érkezésének pontos dátuma, hiszen az indítványozó a zuglói képviselő-testület 38/1998. (XI.24.) szám alatt megalkotott SZMSZ-ének a kerületi önkormányzatra vonatkozó megnevezését („Zugló”) támadta alkotmányellenességre hivatkozással, továbbá az AB hivatala az indítványt miért (csak?) 2003-ban iktatta, elbírálása pedig miért - milyen érdekek közrehatása miatt - húzódott el 2008. november 17-éig (minimum öt évet pihenve háborítatlanul valamelyik alkotmánybíró íróasztalfiókjában)? A háborítatlanság említésekor viszont ne feledjük: az AB-t törvény által megállapított ügyintézési határidők még a „sürgősséget” kérő beadványozók által benyújtott indítványok esetében sem köti! Munkájuk és teljesítményük egyedüli mércéje saját önértékelésük. Talán az öt évig tartó „ügyintézési” határidő - amely dicsekvésre aligha szolgáltat alapot - lehet az oka és magyarázata, hogy az AB e sokak által meghivatkozott, alkotmányos igazodásai pontként is szolgáló határozatát a Magyar Közlönyben nem tette közzé, e határozat „csupán” „Az Alkotmánybíróság határozatai” című éves kötetben található meg; ABH 2008/III. 2969.]

 

Az előbb említettekkel szemben – igaz a fenti határozat keltéhez képest időben, több mint három évvel korábban (2005. október 11.) – az AB a Budapest főváros XII. kerület képviselő-testülete által alkotott SZMSZ-ben rögzített hivatalos – „Budapest Hegyvidék XII. Kerület Önkormányzat” – elnevezést a 38/2005. (X.18.) AB határozatában [Magyar Közlöny 2005/137. száma, 7514-7516. old.] egyrészt, alkotmányellenesnek mondta ki, ezért azt megsemmisítette, másrészt arra is rámutatott, miszerint az alkalmazott elnevezés tartalmilag és nyelvtanilag is hibás, mivel „Budapest fővárosnak van XII. kerülete, és nincs a Hegyvidéknek XII. kerülete.” viszont a Budapest főváros XII. kerület Hegyvidék elnevezés alkalmazását nem kifogásolta volna. [Most se hagyjuk azonban említés nélkül: az indítvány AB-hez érkezésének dátumát ezúttal is hiába keressük a határozat tényálladékában; továbbá az indítvány, ugyan 677/H/2004. szám alatt került nyilvántartásba vételre, ez azonban még mindig azt tükrözi, hogy az AB előtt a viszonylag egyszerű megítélésű ügyek intézési (átfutási) ideje is – a határozat keltezését (2005. október 11.) figyelembe véve – minimum egy évet tesz ki.]

 

Hasonló álláspontra jutott az AB a 120/2008.(X.3.) AB határozatában is és [Magyar Közlöny 2008/142.száma, 15825-15828. old.] a „Ferencvárosi Önkormányzat” „Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete”, illetve a „Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala” elnevezéseket alkotmányellenességük miatt megsemmisítette. [Az AB határozatában sajnos most sem került feltüntetésre az indítvány AB-hez érkezésének dátuma, viszont az ügyszámból 84/H/2008. az tükröződik, mintha az AB nagyobb fokozatba kapcsolva dolgozna és a korábbiakhoz képest rövidebb idő alatt hozná meg (2008. szeptember 29.) döntését.]

 

Mindezek ellenére úgy tűnik, az új alkotmánybírákkal kiegészített és 15 főre növelt testület már óvatosabban nyúl a fenti témával összefüggő kényes kérdésekhez és - bár a vonatkozó (úgy a korábbi, mint az új) törvények értelmében az AB határozata ugyan mindenkire kötelező, de e követelmény be nem tartását az AB - „hivatalból” még akkor sem kívánja észlelni és ez esetben legalább a szignalizációt alkalmazni, ha az adott jogsértés ténye nyilvánvaló alkotmányellenességet tükröz. Csak ezzel az óvatossággal, no meg a hatalmi viszonyok változásával magyarázható azon tény, hogy az AB a 1376/H/2008. szám alatt iktatott és 2008. óta nála „elfeküdt” ügy 2011. október 10-i tárgyalásakor – pedig az eljárt háromtagú tanács személyi összetétele (három főből kettő) majdhogynem megegyezett a fentiekben nevesített (XII. és XIV.) kerületekkel szemben benyújtott indítványokat tárgyaló és eldöntő alkotmánybírók személyével – nem észlelte vagy nem akarta észlelni, miszerint az általa tárgyalt ügyben a támadott önkormányzati rendelet már megalkotójának - „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete”- megnevezése miatt is - szemet szúróan és - durván alkotmányellenes [lásd a 72/2011.(X.12.) AB határozatot, kelt 2011. október 10-én, ügyszáma: 1376/H/2008.; Magyar Közlöny 2011/117. száma, 29541-29545.old.], a hivatalból történő vizsgálódás, avagy a szükséges szignalizáció megtétele azonban ezúttal is elmaradt.

 

Ennél már csak az minősül – legalább kokit, sallert vagy taslit érdemlő, de egyébként – igen súlyos hibának, hogy ez az alkotmány- és törvényellenes helyzet a regnáló fővárosi kormányhivatal vezetője a kormánymegbízott, illetve a hivatal illetékes belső szakmai szervezeti egységeinek figyelmét is elkerülte, és így a szükséges és kívánatos intézkedések megtétele elmaradt. De az is igaz, hogy minderre az ország egyetlen Nemzeti Közszolgálati Egyetemének helyi önkormányzati témakörben speciálisan jártas tudós oktatói és kutatói sem figyeltek fel, s jeleztek legalább az oktatói katedra magasáról.

 

E tények viszont már nem csupán kínosak, de fejeket is követelnek, hiszen a fővárosi kormányhivatal vezetője a törvénysértést fel nem ismerve tett jogsértő javaslatot a miniszterelnöknek, aki e jogsértő javaslat alapján adományozott címzetes főjegyzői címet olyan személynek, aki egy törvényellenesen elnevezett önkormányzat jegyzőjeként - ha volt, ha nem volt tudomása minderről - nagyot hibázott, hiszen a jogsértés tényét nem észlelte és nem jelezte a törvény szerint meghatározott testületnek, amelynek eredményeként mindkettőjük mulasztása miatt a miniszterelnök a jogsértő előterjesztés alapján jogsértő döntést hozott, melyről a társadalom - a Magyar Közlöny jóvoltából - széles és hiteles nyilvánosság mellett szerzett tudomást.

 

Persze epilógusként - élve a nemzeti konzultációk tudós terminológiájával - azt is mondhatnánk: „Vannak, akik úgy vélik”, ha az érintett önkormányzat polgármestere olyan személy, aki egyrészt országgyűlési képviselő, másrészt parlamenti frakcióvezető és netalántán egyben Rogán Antalnak is hívják, akkor az önkormányzati névhasználatot szabályozó törvény módosításával és visszamenőleges hatályba-léptetésével bármilyen jelen idejű jogsértő állapot törvényesen, és akár véglegesen is orvosolható.

 

Budapest, 2012. június 24.

 

 

* A téma (problematika) vázlatszerű felvetését lásd a Blogban „Ajánlva a jogállamiság éber és kevésbé éber, de jól fizetett őrzőinek figyelmébe!”

 

 

 

 

Budapest Főváros Kormányhivatala

 

 

Dr. Pesti Imre úr

kormánymegbízott részére

 

 

1056 Budapest

Váci utca 62-64.

 

 

 

Tisztelt Kormánymegbízott Úr!

 

 

 

Alulírott Fogarasi József Magyarország honpolgára - az Alaptörvény (http://www.njt.hu/) - http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.221218#foot1 XXV. cikke alkalmazásával - a 2004. évi XXIX. törvény (http://www.njt.hu/) - http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=83988.116803 - 141.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján

 

 

közérdekű bejelentést

 

 

terjesztek elő az alábbiakban részletezett tényállás mellett.

 

 

Az idézett törvény 141.§ (3) bekezdése értelmében „A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.”

 

Magyarország hivatalos lapja, a Magyar Közlöny – 2012. június 15. – 2012/72. számát (www.magyarorszag.hu) olvasva - a 11852. oldalon - arról értesültem, miszerint Orbán Viktor Miniszterelnök Úr a - 73/2012.(VI.15.) ME határozattal (http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=150218.221149) - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. (http://www.njt.hu/) - http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=142936.216592 - törvény 253.§ (1) bekezdése alapján, a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatal javaslatára – többek között – dr. Rónaszéki Lászlónak Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület jegyzőjének - 2012. július 1-jei hatállyal, határozatlan időre - címzetes főjegyzői címet adományozott.

 

Álláspontom szerint e miniszterelnöki határozat több szempontból is – vérezve – jogsértő és feltétlen orvoslást igénylő:

 

 

1). A miniszterelnöki határozat által meghivatkozott 2011. évi CXCIX. törvény 253.§ (2) bekezdése szerint

 

A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatal útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterhez felterjeszteni. Ha a cím adományozását a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatal kezdeményezi, ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a beérkezett javaslatokról kikéri a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményét. Ezt követően a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter terjeszti fel a miniszterelnöknek a javaslatokat a címzetes főjegyzői cím adományozására.”

 

Az idézett rendelkezés értelmében – akár az adott önkormányzat képviselő-testülete, akár a megyei, illetve fővárosi kormányhivatal kezdeményezi is a címzetes főjegyzői cím adományozását a javaslatot mindkét esetben fel kell terjeszteni a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterhez, aki a beérkezett javaslatokról kikéri a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményét, majd ezt követően a javaslatokat egyedül és közvetlenül ő jogosult a miniszterelnöknek felterjeszteni, akinek a törvényi rendelkezés folytán kizárólagos és korlátozhatatlan jogosítványa e cím adományozása. Mindennek következtében nevezett - Magyar Közlönyben közzétett - miniszterelnöki határozat szövege jogsértő. Egyrészt, mert egyik (megyei, fővárosi) kormányhivatal sem jogosult a cím adományozására irányuló javaslatnak, illetve kezdeményezésnek közvetlenül a miniszterelnökhöz való felterjesztésére; másrészt mivel a javaslatról, kezdeményezésről – a miniszterelnökhöz történő felterjesztést megelőzően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésére kizárólag a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult; harmadrészt a javaslatokat kizárólag a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter terjesztheti fel a miniszterelnökhöz - amely sorrendiség feltétlen megtartása és érvényesülése egyben a törvényességi garanciát is képezi, hiszen egyedül e miniszter van azon információk, törvényességi előfeltételek (a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleménye kikérésének) megtörténte birtokában - amely által kiküszöbölhető az előzetesen elkövetett jogsértésekből adódható törvénysértések elkövethetősége miatti közvetlen miniszterelnöki felelősség megállapíthatósága.

 

 

2). Emlékezetem szerint Magyarország államterületén „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület” közigazgatási helynév nem létezik.

 

Következésképpen, ilyen közigazgatási elnevezés alatt törvényesen sem államigazgatási, sem önkormányzati szerv nem működhet, ebből kifolyólag ilyen elnevezéssel az említett közigazgatás két alrendszerében a jegyzői tisztség, beosztás sem funkcionálhat. Hozzáfogtam hát emlékezetem felfrissítése céljából az általam elérhető hivatalos dokumentumokban, illetve helységnévtárakban az említett „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület” elnevezésű közigazgatási helynevet viselő közigazgatási területi egység megkeresése és megtalálása fáradságos és időrabló munkájához.

 

Egy idő után megunva a keresés – általam előre is megjósolt – eredménytelenségét kénytelen voltam visszanyúlni:

 

a) a jogszabályi gyökerekhez, ezek közül:

 

- az Alaptörvény F) cikke értelmében - http://www.njt.hu/ - (http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.221218#foot1) Magyarország fővárosa Budapest. Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.”

 

[Érdemes tehát megjegyezni: főváros (kisbetűvel); kerületek (kisbetűvel).];

 

- az Ötv. 1990. évi LXV. törvény - http://www.njt.hu/ - (http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=13226.216565) vonatkozó rendelkezései szerint: I. FejezetA HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIAz önkormányzati jogok1. § (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata … önállóan jár el.”;VII. Fejezet A FŐVÁROS 62. § (2) A főváros kétszintű önkormányzata a főváros és kerületei önkormányzataiból áll. (6)A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A fővárosi kerületi képviselő-testület és a fővárosi közgyűlés több aljegyzőt is kinevezhet. 63. § (1)A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat.” „II. Fejezet A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT36. § (1)A képviselő-testület — pályázat alapján — a jogszabálybanmegállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. (2)A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.”

 

[Érdemes tehát megjegyezni: a fővárosnak vannak kerületei; a főváros önkormányzati rendszere a főváros és kerületei önkormányzataiból áll - a főváros és kerületei kis „f” és kis „k” betűvel vannak írva; a fővárosi kerületi képviselő-testület jegyzőt nevez ki, aki vezeti a képviselő-testület hivatalát (a szavak sorrendje sem mindegy: fővárosi, kerületi, képviselő-testület, hivatal, jegyző - aki a hivatal vezetője), vagyis a képviselő-testületnek van jegyzője és nem az önkormányzatnak, ennek ellenkezőjét a törvény sehol nem állítja.];

 

- a Kerületi tv. – az 1994. XLIII. törvényhttp://www.njt.hu/, (http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=21369.33353) Budapest főváros közigazgatási területérőlés kerületi beosztásáról2. § (1) Budapest főváros közigazgatási területe a következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.(2) A fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) határozza meg a kerület elnevezését.3. § (1) Az Országgyűlés a fővárosi kerületek közigazgatási területét — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — az e törvény hatálybalépésekor érvényes közigazgatási határok szerint állapítja meg. Budapest főváros I–XIX. és XXI., XXII. kerületeinek határát a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

 

[Érdemes tehát megjegyezni: Budapest főváros közigazgatási területe – I., II., III., IV., V. stb.) – kerületekre tagozódik. Budapest főváros (I., II., III., IV., V.- stb.) kerületeinek van határa. Azaz a kerületek megnevezése (ennek elemei és sorrendisége) a törvény által rögzített: például – „Budapest főváros V. kerület” és csak ezt követően van lehetősége az adott képviselő-testületnek, hogy „saját” nevet adjon a kerületnek az SZMSZ-ben meghatározottak szerint, például – Belváros-Lipótváros.]

 

b) az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataihoz:

 

- Az Alkotmánybíróság (AB) 38/2005. (X. 18.) AB határozatában

- http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=93983.131518 - [ügyszám: 677/H/2004; AB közlöny XIV. évf. 10. szám; Magyar Közlöny 2005/137. szám 7514-7516. old.] kifejtett álláspontja szerint, Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének SZMSZ-e túlterjeszkedett a törvényi felhatalmazáson, amikor kimondta, hogy „az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Hegyvidék XII. kerület Önkormányzat; Budapest főváros XII. kerületének közigazgatási helyneve:Budapest Hegyvidék”, ezért az SZMSZ e szabályait az AB 2005. december 31. napjával megsemmisítette. A határozat indokolásában az AB rámutatott arra a törvényi tényre, miszerint, a fővárosi kerületekről az Országgyűlés dönt, amely döntéssel az Országgyűlés egyben megállapítja a fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helynevét is. Továbbá a Kerületi törvény egyértelműen rögzítette Budapest főváros közigazgatási kerületi beosztását, a kerületek hivatalos megjelölését, ami egyben a kerület közigazgatási helynevét is jelenti. Mindennek következtében az érintett, és minden más hatóság ezt a hivatalos közigazgatási helynevet köteles használni. A törvényhozó a már kialakult és elfogadott, római számokkal való megjelölést, helyneveket állapította meg, melynek következtében a „Budapest főváros” mellett a római számozás jelenti a fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helynevét. de elfogadta azt a helyzetet is, amely azt tükrözte, hogy több községnél és városnál Budapesttel 1949-ben történt egyesítése - a fővárosi kerületek római számmal történt megjelölése - után is tovább élt az előző településnév (pl. Soroksár), ezért akként rendelkezett, hogy a kerületi képviselő-testület az SZMSZ-ben határozza meg a kerület elnevezését. Ez azonban nem kötelező, ez csupán egy - a helyi igények esetére adott - felhatalmazás, amely felhatalmazással számos kerület élt. A fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helyneve tehát az, amit a Kerületi tv. határoz meg, római számmal és a határvonal pontos megállapításával. Jelen esetben a képviselő-testület tehát a hivatalos közigazgatási helynév (Budapest főváros XII. kerület) mellett és követően nevezheti csak el a kerületet (például Hegyvidéknek). (Az Alkotmánybíróság azonban azt is megjegyezte, miszerint: az SZMSZ-ben kialakított forma tartalmilag és nyelvtanilag is hibás, mivel Budapest fővárosnak van XII. kerülete, és nincs a Hegyvidéknek XII. kerülete.)

 

- Az AB a 120/2008. (X. 3.) AB határozatában

 - http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=118984.170735 - [ügyszám: 84/H/2008; AB közlöny XVII. évf. 9. szám; Magyar Közlöny 2008/142.szám, 15825-15828. old.] megsemmisítette a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő Testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének azon rendelkezéseit, amelyek a Kerületi törvénnyel ellentétesen – „Az önkormányzat elnevezése: FERENCVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT; az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: FERENCVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE; a Képviselő-testület hivatalának megnevezése: FERENCVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA” - határozták meg a kerület megnevezését és közigazgatási helynevét. Az AB határozatában – utalva a korábbi, a 38/2005. (X. 18.) AB határozatában kifejtettekre is – megállapította, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat nem a Kerületi törvényben kapott felhatalmazásnak megfelelően állapította meg az önkormányzat, a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal nevét, illetve elnevezését, mert az SZMSZ-ben nem szerepeltette a Kerületi törvénnyel megállapított „Budapest főváros IX. kerület” közigazgatási helynevet.

 

- Az AB a 611/B/2003. AB határozatában -

http://public.mkab.hu/mkab/dontesek.nsf/0/C12579890041A608C12579880047C277?OpenDocument - [ügyszám:611/B/2003; a határozat kelte: 2008. november 17.; AB közlöny:XVII. évf. 11. szám] - a fentiekben már tárgyalt korábbi határozatainak tartalmi okfejtését követve - az indítványt nem találta megalapozottnak, aminek következtében a támadott önkormányzati rendeletet nem semmisítette meg. Az AB a határozat indokolásában viszont rámutatott azon tényre, miszerint a képviselő-testület az SZMSZ-ben – a Kerületi törvény által előírt hivatalos közigazgatási helynév mellett – megnevezheti a kerületet, amely elnevezések vagy lefedik a kerület teljes területét - esetenként névösszetételben - vagy azt teljesen nem fedik le, csupán jellemzőek az adott kerületre. Így önmagában az, hogy az önkormányzat elnevezése megfelelve a Kerületi törvényben foglaltaknak „Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata” elnevezés nem fedi le a kerület teljes területét és nem utal például „Rákosfalvára”, önmagában nem teszi az SZMSZ- rendelkezését alkotmány- és törvényellenessé.

 

c) a fentiekben kifejtettek alapjánBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete” által – a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011.(III.11.) szám alatt – megalkotott rendelet, és e rendelet szabályai szerinti működés is törvénysértő. Ennek bizonyítékai többek között:

 

            - az Önkormányzat fentiekben nevesített rendelete (SZMSZ) az önkormányzat hivatalos megnevezését – a Kerületi törvénnyel szemben „Budapest főváros V. kerület” és a lehetséges „Belváros-Lipótváros” kiegészítő megnevezés helyett – „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata”- ként rögzíti, ráadásul (nagy F-el írva) a Főváros-t; míg a hivatal elnevezése „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatal”- ként (szintén nagy F-el írva a Főváros-t) került meghatározásra [http://www.belvaros-lipotvaros.hu/index.php?pg=_rendeletek&ev=2011].

(1. sz. papíros alapú melléklet**)

 

         - e jogellenes helyzetet az SZMSZ módosításáról szóló 10/2012.(II.13.) számú önkormányzati rendelet sem korrigálta. E módosító rendelet úgy címében, mint, preambulumában megismétli a korábbi törvényellenes megnevezéseket; a rendelet címe: „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (II. 13.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011. (III.11.) önkormányzati rendelet módosításáról”; a rendelet preambuluma szerint: „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.§ cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörben …eljárva … a következőket rendeli el: …”. [http://www.belvaros-lipotvaros.hu/index.php?pg=_rendeletek&ev=2012] [http://www.belvaros-lipotvaros.hu/_user/rendeletek/R2012010.pdf].

(2. sz. papíros alapú melléklet**)

 

- az előbbiekből következően az Önkormányzat honlapja is a jogsértő megnevezéseket tartalmazza, ráadásul nem csupán a „Főváros”-t írja nagy „F” betűvel, hanem a „Kerület”-ben a „K” betűt is [http://www.belvaros-lipotvaros.hu/].

(3. sz. papíros alapú melléklet**)

 

- a jogsértő SZMSZ alapján nyilvánvalóan a működés sem lehet törvényes: a testületi ülésre kiküldött meghívók „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Polgármestere” fejrésszel készülnek és „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének” ülésére szólnak, lásd például a 2012. május 10. ülés meghívóját[http://www.belvaros-lipotvaros.hu/_user/tu_dokumentumok/Meghivo_20120510.pdf].

(4. sz. papíros alapú melléklet**)

 

- továbbá a 2012. április 12-ei ülésre szóló meghívón az állami címert a körpecsétben a „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Polgármester” két sorba szerkesztett jogsértő felirat veszi körbe [http://www.belvaros-lipotvaros.hu/_user/tu_dokumentumok/Megh%C3%ADv%C3%B3_20120412.pdf].

(5. sz. papíros alapú melléklet**)

 

d) ugyanakkor több mint meglepő az AB 72/2011.(X.12.) számú határozata

 - http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=138782.201260 - [ügyszám: 1376/H/2008; AB közlöny XX. évf. 10. szám; Magyar Közlöny 2011/117. szám, 29541-29545. old.] abból a nézőpontból (is), hogy egyrészt - a „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete” által „az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályiról” alkotott 16/2007.(IV.19.) számú önkormányzati rendelettel szemben - az AB-hez törvényességi vizsgálatot kérő indítványt benyújtó Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője – úgy a törvényességi indítvány készítésekor, majd utóbb a benyújtást követően – vagy legalább jogutódja a Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője az indítvány módosításakor vajon miért nem észlelte (miért nem szúrt neki szemet), hogy a támadott önkormányzati rendelet nem csupán a szabályozott témakör tartalma miatt, hanem elsősorban a rendelet megalkotójának neve - „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete” - miatt (is) alkotmány- és törvénysértő – hiszen, ilyen név alatt törvényesen önkormányzat nem működhet, mivel ilyen megnevezésű közigazgatási helynév Magyarország hivatalos közigazgatási helyiségnévtárában nem szerepel – és erre tekintettel miért nem terjesztette ki az indítványt a névhasználat vizsgálatára (is)? [Sajnos, az AB szakmailag nem helyeselhető gyakorlata miatt a határozat tényállást megállapító része – szokás szerint – nem tartalmazza az indítvány benyújtásának, továbbá módosításának naptári megjelölését (ennek pótlására az ügyszámban feltüntetett évszám (2008.) még a következtetés szintjén sem alkalmas).]

 

Másrészt, igencsak elgondolkodtató az a tény is, – bár ugyan törvény nem teszi kötelezővé, de nem is tiltja – hogy az új alkotmánybírákkal kiegészített és 15 főre növelt testület vajon miért (milyen okokra visszavezethetően) volt olyan óvatos, hogy az előtte lévő ügyben „hivatalból” nem kívánt cselekedni (még az észlelés szintjén) annak ellenére sem, hogy a hatályos törvényi rendelkezések értelmében az AB határozata mindenkire kötelező, de e kötelezettségnek az AB által vizsgált rendeletet alkotó önkormányzat a névmegállapítás tekintetében nem tett eleget. Sőt, az AB még a szignalizáció jogával sem élt sem az adott önkormányzat, sem pedig az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését gyakorló illetékes állami szerv felé! Ez a szokatlan óvatosság alighanem a hatalmi viszonyok megváltozásával magyarázható, amellyel szemben még az AB sem kíván menetelni (még az alkotmányvédelem oly fontos és mindent megelőző érdekében sem), pedig a 1376/H/2008. szám alatt iktatott és 2008 óta az AB-nél „elfeküdt” ügyet a 2011. október 10. ülésen tárgyalt háromtagú tanács személyi összetétele (három főből kettő) majdhogynem megegyezett a fentiekben nevesített (XII. és XIV.) kerületekkel szemben benyújtott törvényességi indítványokat tárgyaló és eldöntő alkotmánybírók személyével. [Ezen okok - a már említett két lehetséges eljárási mód elmaradása miatt - alkalmasak lehetnek arra, hogy beárnyékolják az AB-ba vetett köz- és szakmai bizalom feltétel nélküliségét; továbbá tevékenységének objektivitását, pártatlanságát és pártpolitikai befolyásmentességét.]

 

A tény azonban tény: nevezett önkormányzat jelenleg is törvénysértő megnevezés mellett/alatt működik – háborítatlanul – és tesz úgy az ország rendjéért és törvényességéért felelős valamennyi állami fórum szeme láttára, mintha minden rendben lenne (legalább is számára)!

 

Így e „látszatnak” köszönhetően - élve a nemzeti konzultációk tudós terminológiájával - akár azt is mondhatjuk: „Vannak, akik úgy vélik”, ha az érintett önkormányzat polgármestere olyan személy, aki egyrészt tagja a fővárosi közgyűlésnek (bár hírek szerint e tagságról való lemondásra készül); országgyűlési képviselő, másrészt parlamenti frakcióvezető és netalántán egyben Rogán Antalnak is hívják, akkor az önkormányzati névhasználatot szabályozó törvény módosításával és visszamenőleges hatályba-léptetésével bármilyen jelen idejű jogsértő állapot törvényesen, és akár véglegesen is orvosolható.

 

 

Tisztelt Kormánymegbízott Úr!

 

 

Mindaddig azonban, amíg ez a lehetőség nem következik be, kérem e közérdekű bejelentés kivizsgálását, majd a feltárt tények értékelését követően - mihamarabb - törvény adta jogával élve szíveskedjék indítványozni/kezdeményezni a jelenlegi törvénysértő állapot megszüntetését.

 

Kérem továbbá bejelentésem – vonatkozó törvény szerinti – határidőn belüli elbírálását, a törvényben meghatározott intézkedések megtételét és minderről – a társadalom nyilvánosságának tájékoztatása melletti – írásos értesítésemet.

 

Budapest, 2012. június 27.

 

 

 

Tisztelettel és köszönettel:

 

 

 

                                                                                                                              dr. Fogarasi József

                                                                                                                                honpolgár

 

 

 

[** A papíros alapú mellékletek csatolásától eltekintettem, de valamennyit – tartva egy Hacker-támadástól, melynek elhárítását követően egyes, korábban még fellelt dokumentumok rekonstruálhatatlanná válnak – letétbe helyeztem.]

 

* A publikálásra szánt változatot lásd a Cikkek, tanulmányok (2012) között „Ajánlva a jogállamiság éber és kevésbé éber, de jól fizetett őrzőinek figyelmébe!” cím alatt.

 

* A publikált változatot lásd a Népszava 2012. június 29. péntek - 139. évfolyam 151. szám - 7. oldalán „Az őrzők figyelmébe” cím alatt.

 

 

Utóirat:

A 2012. július 13-án kézhez vett – 2012. július 10-én V-B-004/00822-2/2012. szám alatt kelt – korrekt tartalmú válaszlevelében Budapest Főváros Kormányhivatala mb. főigazgatója az ügyben arról adott tájékoztatást miszerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.. törvény (MhÖtv.) 132.§ (3) bekezdés b) pontja alapján a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011.(III.11.) számú önkormányzati rendelet 1.§ (2) és (3) bekezdése tekintetében törvényességi felügyeleti eljárás indult, melynek befejezéséig szíves türelmemet kéri arra is figyelemmel, hogy a közérdekű bejelentések elbírálásáról intézkedő 2004. évi XXIX. törvény 142.§ (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidő és az MhÖtv. 132.§-ában a Kormányhivatal részére biztosított törvényességi felügyeleti eljárásra rendelkezésre álló idő nem esik egybe. Ezt követően a levél írója arra is kitért, miszerint nem tartozik a Kormányhivatal hatáskörébe a miniszterelnöki határozatok törvényességi szempontú ellenőrzése, így e tekintetben vizsgálat sem indult.

(Igaz, e tekintetben – ismerve a vonatkozó jogszabályi előírásokat – nem kezdeményeztem vizsgálatot csupán azt tettem szóvá, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy tárgyi ügyben a fővárosi kormányhivatal javaslatával közvetlenül a miniszterelnökhöz forduljon, erre csak a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter útján van lehetősége. Nevezett miniszter hatásköre gyakorlásának elmulasztásáért, illetve a miniszterelnöki határozat téves szerkesztéséért a felelősség nyilvánvalóan nem a kormányhivatalt terheli, de valaki e mulasztásért biztosan felelős. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy e téren a szükséges vizsgálat elmarad és így a mulasztásért felelős személy jogos büntetését nem csupán megússza, de a - szövegezésben és előterjesztésében is - jogsértő miniszterelnöki határozat kívánatos helyesbítő módosítására sem kerül sor.)

Budapest, 2012. július 13.
 

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 107
a héten: a héten: 545
a hónapban: a hónapban: 2931
összesenösszesen254 066
az oldalt jelenleg nézik: 18

Megosztás