Fogarasi József

Porszem az Alkotmánybíróság gépezetében*

 

Mivel a „Nemzeti Gyász” óráiban - készülve a húsvéti ünnepek, helyesbítek Magyarország Alaptörvénye államfői aláírása és kihirdetése évfordulójára - a távozó államfő már nem, míg a leendő még nem képes a köztársasági elnöktől elvárt alaptörvényi feladatának - a nemzet egységének kifejezése és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés - maradéktalanul eleget tenni, ezért a kisegítést kötelességemnek érezve közpolgárként eljárva ezúton hívom fel nagy tisztelettel Elnök Úr figyelmét arra a nem jelentéktelen tényre, miszerint az Ön elnöklete alatt működő intézmény neve 2012. január 1-je óta – Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága helyett már csupán/legfeljebb – Magyarország Alkotmánybírósága vagy egyszerűen csak – az Alaptörvény „Az állam” címet követő hatodik alcíme szerint – Alkotmánybíróság (AB)!

 

Persze megértem, ezt a „rövidséget” nehéz megemésztve tudomásul venni, és a jogintézmény neves múltját képező „köztársaság” minőségi jelzőtől önként megválni. A tény azonban még az AB esetében is tény kell, hogy maradjon. Természetesen az említett „jelző” visszatértében lehet reménykedni – ehhez a forint esetében elegendő csupán az EUR-övezethez csatlakozni – de az sem árt, ha „vigyázó szemünket” legalább egy aggódó pillanat erejéig a Fővárosi Törvényszék (jóval korábbi jogelőd intézménye) főbejárata felett tündöklő elnevezésre vetjük: Budapesti Kir. Törvényszék; Budapesti Kir. Büntető Járásbíróság; Budapesti Kir. Ügyészség (nem feledvén, hogy e feliratokat még a - többször módosított és - gyűlölt 1949. évi XX. törvényként ismert „kommunista” Alkotmány sem festette át, de el sem takartatta).

 

Az AB azonban – felkészületlenség vagy csak hanyagság okából – 2012. január 1-jén nem csupán az új névre kiállított és közzétett Alapító Okirattal – pedig az Alaptörvény szövege 2011. április 25-én (Húsvét hétfőn), míg a vonatkozó sarkalatos törvényé 2011. november 21-én a kihirdetéssel érvényessé vált – de még a jogérvényes névre előnyomtatott borítékokkal és fejrészes levélpapírral sem rendelkezett. Ugyan igaz, hogy a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló törvény (Ár.), – amelyet én Alkotmányellenesnek (bocsánat, „csak” Alaptörvény-ellenesnek) tekintek, azonban e vélemény alkotmánybírósági megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére már, mint honpolgár nem vagyok jogosult, legfeljebb az alapvető jogok biztosa – 7. cikkében foglaltakra -„Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.”- még lehetne hivatkozni, de ez e jeles jogintézmény esetében nem lenne ildomos.

 

E szabály mögé „bújni” legfeljebb csak akkor lehetne, ha az adott intézmény neve/nevének betűi, székhelyének „műemlék/műemlék-jellegű” épületén és mondjuk gránitból, bronzból vagy márványból lett volna kifaragva és az épület falába beépítve, amelynek következtében elmozdítása, újbóli legyártása és 2012. január 1-jéig történő visszahelyezése rengeteg időt és hatalmas költségvetési pénzeket emésztett volna fel. Esetünkben viszont csupán az AB általi levelezéshez és határozatainak/végzéseinek kézbesítéséhez szükséges fejrészes írópapírok és borítékok gyorsított ütemű nyomdai kivitelezéséről és annak költségének előteremtéséről van/volt szó, amely kellő gondosság mellett - a jelen fakivágásos és szoboreltávolításos időszakban - az Alaptörvény védelmét ellátó legfőbb szervnek nem okozhatott volna problémát. Az AB azonban 2012. január 1-jétől százával (ezrével?) keresi(te) meg a korábbi indítványozókat a régi „Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága” fekete-fehér vagy színes fejrészes borítékokban elhelyezett - hasonló fejrésszel előnyomott papírlapokra írt - hivatalos értesítéssel a szükséges tennivalókra való felhívás végett.

 

Pedig a két országos népi-konzultáció során beérkezett adatlapok feldolgozásának mintájára az AB is kérhette volna az ország közép- és felsőoktatási intézményei hallgatóinak a régi „Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága” megnevezést tartalmazó fejrészes írólapok és borítékok etikett címkével történő kijavításában, de akár kézzel történő áthúzásában/átírásában való segítségüket. E felhívásra az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásban foglaltaktól vezérelve biztos, hogy szorgos kezek százai láttak volna munkához.

 

Álláspontom szerint Magyarország Alaptörvénye védelmének legfőbb szervétől (eljárásában) a törvényesség szigorú betartása és a törvényesség látszatának megőrzése mellett, a jogászi szakmához és az Aranybullához méltóan korrekt munka, továbbá a jó értelemben vett egyfajta elegancia tanúsítása is elvárható és megkövetelhető.

 

Ha viszont e jogintézmény nyolc hónapi felkészülést követően sem képes az Alaptörvény általi megnevezés szerint önmagát kifelé megjeleníteni, úgy az vagy tudatosan szembehelyezkedik az Alaptörvény szabályaival, vagy tevékenysége hanyag és felelőtlen, amely okok bármelyikéért az adott intézményt vagy be kellene zárni, vagy tevékenységét legalább fel kellene függeszteni.

 

Budapest, 2012. április 2.

 

 

* Az okfejtést teljes terjedelemben lásd a Jogalkalmazás, jogkövetés (2012) rovatban.

 

 

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 194
a héten: a héten: 865
a hónapban: a hónapban: 2977
összesenösszesen433777
az oldalt jelenleg nézik: 3