Fogarasi József

Különbek és mégkülönbek

Különbek és mégkülönbek*


 
Miért van az, hogy nálunk, magyaroknál mindig és majdnem mindenben vannak különbek és „mégkülönbek” akik közül egyeseket időnként kipécézünk (különbek), míg másokat nyugton hagyunk („mégkülönbek”)?

Ezúttal Magyarország elnökét, mint különbet sikerült közprédává tennünk, de most már nem elégedtünk meg a helyesírásával, hanem a doktori disszertációja miatt is kikezdtük.  De vajon hol marad annak a sok ezer (tízezer) „mégkülönb” egyetemet végzett férfinek és nőnek a látványos elmarasztalása, akik diplomát kaptak csapnivaló helyesírással, összeollózott, a minimális terjedelem elérése miatt hatalmas sor közötti távolságokat tartalmazó szakdolgozatukkal, amelyhez sem lábjegyzetet, sem feldogozott irodalomjegyzéket nem csatoltak s mindezt, a bírálatot megíró konzulens (opponens) még csak meg sem említette, sőt talán el sem olvasta az adott szakdolgozatot, hiszen az alig tíz sorból álló, hevenyészett és általánosságokat tartalmazó értékelések nem az elmélyült elemzésekről tanúskodnak!

De azok is a „mégkülönbek” közé sorolhatják magukat, akik egy meghatározott és jól körülhatárolt doktori iskolába járva (pl. a harci szekerek szerepe a lakosság védelmében) az ott elsajátított követelmények után azokból szigorlatot téve eredeti témájukat - nem tudni milyen kezek által vezérelve - módosítva (pl. a helyi önkormányzatok története) írják értekezésüket úgy, hogy ahhoz még a szükséges szakegyetemi diplomával sem rendelkeznek, nem beszélve az adott témában önállóan írt nevetséges számú publikációkról. S azokat se hagyjuk ki e körökből, akik a fentiek birtokában életük végéig egyetemi katedrára állva merik hirdetni felkészületlenségükkel megszerzett ismereteiket!

Mindaddig, amíg úgy a különbek, mint a „mégkülönbek” erkölcsi indíttatásból vagy kötelezően elrendelt határidőig nem teszik fel az internetre szakdolgozatukat,kis- és nagydoktori értekezésüket teljes terjedelemben – s ameddig a nyilvános védés időpontját nem mindenütt kell jó előre a világhálón nyilvánosságra hozni – addig ez az egész hajsza, olyan, mint egy boszorkányüldözés, amely adott esetben nem csupán az érintett egyénre hoz(hat) szégyent, de az adott társadalom egészére is, amely ezt a megkülönböztetést eltűri, sőt titkon védelmezi is!

Nekem az eset kapcsán a rendszerváltást követően lefolytatott szégyenteljes ügynöküldözés jut az eszembe, ahol a „mégkülönbek” mindent megúszhattak és jól fizető állásukat, valamint nem kis összegű nyugdíjukat érdemtelenül is megtarthatták.

Ezekért a jellemhibákért fog ez a társadalom a mocsárban elsüllyedni, ha csak e folyamaton a „Jó Állam” tevőlegesen és időben nem változtat! Hiszen lenne itt emelt fővel elfoglalható üres állás és munkahely bőven, ha valamennyi diplomát vagy tudományos fokozatot érő dolgozat, illetve értekezés egy adott időben, egyszerre kerülne fel a világhálóra!


Budapest, 2012. január 15.

 

*A teljes változatot lásd a Blogban Schmitt Pál: köztársasági elnök címszó alatt.
A publikált változatot lásd a Népszava 2012. február 8. szerda - 139. évfolyam 33. szám - 7. oldalán „Különbek és mégkülönbek”cím alatt.




Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 25
a héten: a héten: 96
a hónapban: a hónapban: 784
összesenösszesen297 413
az oldalt jelenleg nézik: 6

Megosztás