Fogarasi József

Jogalkotás – selejt vagy gyöngyszem?

Jogalkotás – selejt vagy gyöngyszem? *
 
 
Ezúttal nem általában kívánok a jogalkotás témakörével foglalkozni és nem is annak elméletével, mint inkább gyakorlatával, sőt a folyamat egyetlen konkrét „termékével” (eredményével), ha ezt a szót (fogalmat) a folyamat befejeződésekor létrejött (megszületett) norma (jogszabály) megnevezéseként egyáltalán lehet (szabad? kell? szükséges?) használni, említeni?

A hétköznapi ember a jogalkotásról jó, ha annyit tud, hogy ki(k) jogosult jogszabályt alkotni, annak eredményét (termékét) valahol (a Magyar Közlönyben) közzé kell tenni és amennyiben hatályba lépett, úgy azt követni, alkalmazni kell; ellenkező esetben bajok lehetnek belőle. Aki e folyamatról ennél több ismerettel rendelkezik, az egyrészt vagy tudatos jogkövető (ez a típus azonban Magyarországon ma még ritkaságszámba megy), vagy olyan tevékenységgel foglalkozik, amelyhez az átlagosnál magasabb szintű és naprakészebb jogszabályismeretre (felkészültségre) van szüksége; másrészt lehet, hogy valamely állami/társadalmi szerv információs, tájékoztatási szolgálat ellátója, közreműködője avagy hivatalos szerv jogalkalmazója, ügyfélszolgálati alkalmazottja (ez utóbbi személyi kör naprakész jogismeretét illetően viszont – (jó)néhány konkrét ügy ismerete alapján – gyakran esem zavarba, vagy elbizonytalanodom saját memóriám „fényességében”).  

A fenti cím kapcsán szóba jövő jogszabály (kormányrendelet) érdekességét már azon újdonság adja, amely annak az „ostoba” jogalkotási rendszer előírásainak köszönhetően vált az új jogalkotási (2010. évi CXXX.)törvény rendelkezései alapján jogszerűen alkalmazhatóvá, amelyet még az előző kormányzati ciklusban „agyaltak ki” és  amely az akkori joghoz értő és a jogalkotásért felelős szervek és személyek tudás- és felkészültségi hálóján simán (a hozzáértők tiltakozásával szemben) keresztülment annak ellenére, hogy mechanizmusát és következményeit át nem látva a korábbi. megszokott és az átlagpolgárok által is ismert és értett (begyakorolt és bevált) hatályossági rendet a feje tetejére állította.  


I.


A hatályos jogalkotási törvény értelmében két alapvető tételt érdemes – lenne – megjegyezni:

-    jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé;
-    a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

(Ez utóbbi rendelkezéssel összefüggésben fogom a szóbahozandó jogszabályt cinikus megjegyzésekkel illetni!)

Mondanivalómhoz kapcsolódó további kötelező rendelkezések:

-    a jogszabályban meg kell határozni a jogszabály hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet;
-    ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját;
-    a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. (A hatásvizsgálat során vizsgálni kell: a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt - különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési; környezeti és egészségi következményeit; adminisztratív terheket befolyásoló – hatásait, valamint a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket);
-    a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait;
-    a jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni (a Magyar Közlöny a Magyar Köztársaság hivatalos lapja);
-    a Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. [Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé.]
-    a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet; a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba;
-    (kivételesen) ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját;
-    a hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja;
-    a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti, ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi, ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja (illetve az adott jogszabály végrehajtottá válik);
-    a hatályvesztés időpontjának meghatározása esetén rögzíteni kell a hatályvesztés naptári napját, (ez esetben a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a nap kezdetén veszti hatályát). Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatályvesztés időpontja órában is meghatározható;
-    a módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy végrehajtottá válása miatti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát és nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.


II.


Nézzük a selejtet vagy gyöngyszemet!?

Először olvassuk el a módosítandó (módosított) Korm. rendelet szövegét:

A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 275/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése az alábbi:

„(7) A Korm. rendelet – e rendelet 2. §-ával megállapított – 3. § (1) bekezdése alapján 2011. január 1-ig új névjegyzék felállítására kell pályázatot kiírni olyan módon, hogy a pályázat beadásának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint 2011. október 1-e, és a névjegyzékbe vehetők keretszámának a korábbinál legalább az egyötödével nagyobbnak kell lennie.”

{Persze a fenti esetben a tisztánlátás – illetve a selejt vagy gyöngyszem minősítés kimondása – végett szükséges ismernünk a kérdéses 3.§ fentiekben nem említett (2) bekezdésénekutóbb módosított szövegét is.

 

„(2) A nyilvános pályázatot a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább négy hónappal megelőzően a Pénzügyi Közlönyben kell kiírni és emellett a Cégközlönyben, a Pénzügyminisztérium honlapján, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.”
[Az eredeti „legalább 90 munkanappal” szövegrész helyébe a „legalább négy hónappal” szövegrészt a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (78) bekezdése iktatta be, 2011.01.01. hatálybalépéssel.]}


Másodszor olvassuk el a módosító Korm. rendelet szövegét:

A Kormány 108/2011. (VI. 30.) Korm. rendelete a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 275/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról:

1. § A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 275/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Korm. rendelet – e rendelet 2. §-ával megállapított – 3. § (1) bekezdése alapján 2011. december 31-ig új névjegyzék felállítására kell pályázatot kiírni olyan módon, hogy a pályázat beadásának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint 2012. július 1-e, és a névjegyzékbe vehetők keretszámának a korábbinál legalább az egyötödével nagyobbnak kell lennie.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 23:30 órakor lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszíti. (A kihirdetés napja 2011. június 30. volt.)

III.


Jöjjenek a cinikus megjegyzések!

Az átlagpolgár amennyiben - e témakör érdekli és - elolvassa a fenti (108/2011.Korm.) rendelet 2.§-ában foglaltakat legelőször biztosan az jut az eszébe ki az, aki olyan „emeletes szintű ostoba munka-buzi”, hogy este 23:30 órakor egy közhivatalban azzal foglalatoskodjon, hogy egy kormányrendelet kihirdetésre kerüljön, ha csak nem katasztrófaveszély elhárítása, visszaélésszerű mulasztás eltussolása, rendkívüli előnyszerzés bezsebelése stb. a tét. Persze az így gondolkodó átlagpolgár azért ilyen bizalmatlan és rosszindulatú, mivel a leírt szavakat és mondatokat egyszerű, az általános iskolában tanult (amennyiben sikerült neki azt elvégeznie) nyelvtani szabályok szerint, a szavak hétköznapi ételemben használt jelentésük alapján – agyán átfuttatva – értelmezi: minek kell egy jogszabályt egyáltalán éjjel 23:30 órakor valahol kihirdetni, ha ez a szabály egy félóra elteltével – a másnap kezdetén 00:00 órakor – azaz a hatálybalépést követő napon úgyis hatályát veszti?

A csavaros eszű János bácsi azonban nemcsak olvas, hanem gondolkodás után cselekszik is: nem felülve az egyszerű mendemondáknak (náluk a NER: Nemzeti Együttműködés Rendszere felépítése érdekében ma már egyre többen vannak, akik egyes kormányhivatalokban/polgármesteri hivatalokban éjt nappallá téve egész napon át látástól mikulásig robotolva dolgoznak) megpróbál e „magyar rejtélycsoda” végére járni. Elővéve zsebnoteszét megállapítja, hogy a kérdéses kormányrendelet kihirdetésének napja (június 30.) csütörtök, amelyet nem egyszerűen egy szokásos pénteki nap követ, hanem olyan pénteki nap, amely, mint július 1-je egyrészt az új törvényi szabályok szerint Semmelweis–nap - és így 2011. évtől kezdődően a magyar egészségügy napjaként - másrészt ugyancsak 2011. évtől ez a nap a Kormánytisztviselők Napja is, nem beszélve arról, hogy ezt a napot már évek (2001.) óta egyben a Köztisztviselők Napjaként is jegyzik, és amely így mindhárom területen dolgozók tekintetében munkaszüneti nap! Gyanakvása szerint egy ehte magyar ember még akkor is, ha ízig-vérig „közszolga” az ünnep (munkaszüneti nap) előtti napon délután (de este 23:30 órakor már vagy az összecsomagolás végén tart, vagy már biztos, hogy) elindult a hosszú hétvége helyszínére.

A rejtély kulcsát tehát - amennyiben a „közszolgák” mégis itthon maradtak - tovább kell keresni! Vajon mitől/miért volt olyan fontos e kormányrendelet, hogy esetében a kihirdetésnek a - fenti általános főszabály alóli - kivételes alkalmazása vált szükségessé (ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját)? A válasz megismerése végett a fegyelmezett és érdeklődő jogkövető állampolgár - kíváncsiságát is kielégítve - buzgón keresgélni kezd az interneten (ne vitassuk: azért él/van hazánkban néhány kíváncsiskodó és internettel is rendelkező polgár, aki) az elérhető különböző portálok között, szeretné fellelni és elolvasni a megszületett új jogszabály szabályozási célját, esetleg az előzetes hatásvizsgálatot és az előterjesztő által a jogszabálytervezethez készített szöveges indokolás tartalmát; több órai hiábavaló keresgélés után azonban elunja a játékot és kíváncsisága is alábbhagy. Reményét veszítve már csupán arról szeretne meggyőződni vajon a jogszabály kihirdetője eleget tett-e a jogalkotási törvény rendelkezésének és az órában (percről a törvény nem tesz említést!) meghatározott hatálybaléptetési időpontot (23:30) a valóságban megelőzte-e vagy csupán követte a kihirdetés időpontja? Uccu, neki megint fel az internetre és a kormányzati portálon igyekszik fellelni a Magyar Közlöny (a Magyar Köztársaság hivatalos lapjának) elektronikus változatát - amelynek szövege hitelesnek tekintendő - és megtalálni azt az időzárat (elektronikus időlenyomatot, akármit is), amely egyértelmű bizonyítékként szolgálna hitetlenkedésével szemben. Követve a megtalált hivatalos lapnál az összes útmutató által adott tájékoztatást és előzetes jó tanácsot, türelmét veszítve felhorkanva nagyot csap az asztalra: a mindenségit neki (!), miért nem lehet e fontos információt (mármint a kihirdetés „időzárát”) a Magyar Közlöny hiteles elektronikus dokumentumként közzétett számaiban (kihirdetett/közzétett) megjelenő valamennyi jogszabály, szervezetszabályozó eszköz utolsó hivatalos mondatát követően zárójelben feltüntetni (a kihirdetés/közzététel pontos ideje: óra – perc, esetünkben: 23:30)? Ennek az informatika jelenlegi fejlettségi szintjén technikai akadálya nyilvánvalóan nem lenne (akkor minek nevezzük e nem akarást?).  

[Ennél is rosszabb körülmények közé kerültek viszont azok, akik továbbra is a Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíros alapon vásárolják, illetve előfizetőként jutnak hozzá. Ők néhány (2-3) éve egyre inkább vegyes-felvágottat kapnak a pénzükért, ráadásul azt is csak az elektronikus megjelenést követő 5-7 nap múlva; másrészt terjedelmileg a papíros alapú oldalak száma egyre jobban csökken a CD javára, ugyanis a nagyobb terjedelmű joganyagot csupán CD tartalmazza, melyet ráadásul az előfizetőnek nem automatikusan, hanem csak utólag és telefonon/faxon vagy e-mail-en jelzett külön kérésre küldenek meg (ennek következtében e vásárlói kör a joganyag jelentős részével időben csak jóval az elektronikus megjelenést követően ismerkedhet meg, akár több nappal a hatálybalépést követően). És ekkor még nem kerül említésre, hogy a papíros alapú vásárlók a CD (elolvasása) miatt külön beruházásra kényszerülnek, amely részükre a korábbiakhoz képest anyagilag jelentősen megdrágítja e terméket. Az előfizetői felhívás árképzésében ráadásul mindez (a probléma) rejtve marad. Vajon hol van, és mit csinál ilyenkor a Fogyasztóvédelem?]

De térjünk vissza a „gyöngyszemhez”! A jogállamról és az önkéntes jogkövetésről szóló meséket ismerő és mellette hitet tevő polgár a fenti eset kapcsán tovább gondolkodik: vajon az adott kormányrendelet miért csak éjjel jutott abba az „áldott” állapotba (helyzetbe), hogy kihirdethető legyen (feltételezhetően valamikor 23:30 óra előtti időben) és azt követően a kivételes megoldás alkalmazásával 23:30 órakor gyorsan, mindent megelőzve és leseperve hatályba is lépjen? Esetleg, ne adj isten a Kormány június 30-án csak az esti (éjszakai) órákban (tudott, volt képes, muszájból) ülésezett, vagy a 108-as rendeletét időben már jóval előbb meghozta (ezt utóbb úgysem lehet ellenőrizni, hiszen a Kormányülések jegyzőkönyvei nem nyilvánosak), de csupán ebben a késő éjszakai időpontban – elsőbbséget (helyeselhetően) a NER-ben sem élvezve – kapott csak helyet más jogszabályok mellett (után)? Pedig, június 30-án a Magyar Közlönyből két szám is megjelent (a 73. és a 74.) sőt a 73. számnak 1-3. része is volt. Nyilván az „ünnepi” munkaszünet miatt kisebb létszámmal dolgozó „közszolgák” nem voltak képesek ekkora tömegű joganyagot a Kormányzati Portálra feltölteni, s így állhatott elő azon eset, hogy a számsorrendben a 73. szám (amely hatalmas mennyiségű joganyagot tartalmaz) után következő 74. szám joganyagában - amelyben két törvény is helyet kapott - a 108-as Kormányrendelet kihirdetésére csak a 105-107-eseket követően, ebben a kései időben kerülhetett sor. De van-e ennek gyakorlati jelentősége? Vajon ki az, aki éjjel lefekvés előtt megnézi még a kihirdetett jogszabályokat és azok hatálybalépésének napját és időpontját, hogy ezt követően rádöbbenve valamely mulasztására felöltözve gyorsan valamelyik hivatalba, postára siessen vagy megnyisson egy kormányzati/önkormányzati ablakot, hogy kapkodva teljesíthesse még időben a mulasztott hiányosságot? Egyáltalán van-e olyan ügy/feladat/mulasztás, amelyet 30 perc alatt éjjel 23:30-24:00 óráig - amikor az emberek alszanak, a közhivatalok pedig zárva vannak - még hibátlanul és jogszerűen teljesíteni lehet? Vagy e törvény adta trükk csak valaminek az eltussolását, valamely (utólag helyteleníthető, de már vissza nem rendezhető) előny megszerzését, kivételes információ továbbadását stb. szolgálja? De hiszen akkor ezzel vissza is lehet élni? Ezt vajon vizsgálja, ellenőrzi-e valaki? Mindennek és következményének hiányában így egy jogszabály kihirdetése napján a kivételes szabály alkalmazásával akár 23:59 órakor is hatályba léptethető és követésének (alkalmazásának) hiánya ad abszurdum másnap 00:01 órakor szankcionálhatóan már számon is kérhető!? Ez ijesztő és hátborzongató egy jogállamban!

További okvetetlenkedő és kötözködő kérdéseket akár az uniós polgárok is feltehetnének például: a 23:30 óra milyen időhöz igazodva számít 23:30 órának, esetleg – greenwichitől számítva – melyik időzónát kell figyelembe venni? Ezt a magyar jogalkotási törvény nem rögzíti, mint ahogyan azt sem, hogy időben mit kell érteni a „hatályba lép a kihirdetést követő … napon” illetve „hatályát veszti a hatálybalépést követő napon” avagy „a nap kezdetén”alatt [azaz 00:01 és 24:00 óra között melyik az a konkrét óra, perc amikor a szóban forgó esemény – a hatálybalépés vagy a hatályvesztés – a jogszabály (valamelyik hatályos törvényi rendelkezés) erejénél fogva bekövetkezik]. Általános szabály hiányában mindezt (mindkét esetben) célszerű lenne a fentiekben már említett módon valamennyi jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz esetében az utolsó mondatot követően zárójelben - óra, perc feltüntetésével - rögzíteni mind az elektronikus, mind a papíros alapú hivatalos dokumentum esetében.

Végezetül nem hagyható említés nélkül azon új törvényi szabály általános állampolgári emészthetetlensége (beleértve a szakirányú felsőoktatás hallgatóit is), amelynek értelmében a korábbi gyakorlat helyett:

-    a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti, ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi továbbá, ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja (illetve az adott jogszabály végrehajtottá válik);
-    a módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy végrehajtottá válása miatti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát és nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.
 
 
IV.


A fentiekben vázolt rövid eszmefuttatás a konkrét példát alapul véve a következőket eredményezi:

A jelenlegi jogalkotási – és hatályon kívül helyezési – törvényi szabályok szerint sohasem lenne „kideríthető” hogy a szóban forgó 108/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 1.§-a által meghatározott rendelkezést miért kellett a 2.§-al a kihirdetés napján (június 30.) 23:30 órakor hatályba léptetni, majd ugyanezen 2.§ által egyben (gyorsan, fél óra múltával) a hatálybalépést követő nappal (július 1.) hatályon kívül helyezni.     

Nézzük lépésről lépésre:

1)    A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 275/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése a következő:

„(7) A Korm. rendelet – e rendelet 2. §-ával megállapított – 3. § (1) bekezdése alapján 2011. január 1-ig új névjegyzék felállítására kell pályázatot kiírni olyan módon, hogy a pályázat beadásának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint 2011. október 1-e, és a névjegyzékbe vehetők keretszámának a korábbinál legalább az egyötödével nagyobbnak kell lennie.”

2)    Csakhogy az előbbiekben meghivatkozott 3.§-nak van egy (2) bekezdése is [amelyet a 275/2009. (XII.3.) Korm. rendelet 2.§-a iktatott be az alábbi határidőt is tartalmazó szöveggel]:

„(2) A nyilvános pályázatot a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 90 munkanappal megelőzően a Pénzügyi Közlönyben kell kiírni és emellett a Cégközlönyben, a Pénzügyminisztérium honlapján, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.”

3)    Ezt a „legalább 90 munkanappal megelőzően” szövegrészt azonban utóbb – melyet a 108/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet még a címében is elfelejtett meghivatkozni – a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3.§ (78) bekezdése 2011. január 1-i hatálybalépéssel az alábbiak szerint megváltoztatta:

„(2) A nyilvános pályázatot a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább négy hónappal megelőzően a Pénzügyi Közlönyben kell kiírni és emellett a Cégközlönyben, a Pénzügyminisztérium honlapján, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.”

4)    A 108/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 1.§-a által meghatározott - (problémát eltüntető)- rendelkezés pedig a következő:

A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 275/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Korm. rendelet – e rendelet 2. §-ával megállapított – 3. § (1) bekezdése alapján 2011. december 31-ig új névjegyzék felállítására kell pályázatot kiírni olyan módon, hogy a pályázat beadásának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint 2012. július 1-e, és a névjegyzékbe vehetők keretszámának a korábbinál legalább az egyötödével nagyobbnak kell lennie.”

5)    Mindebből viszont az következik, hogy a pénzügyi-kormányzat a pályázatot 2011. január 1-ig vagy nem írta ki vagy a 4 hónapos határidőt elnézte, illetve  nem sikerült betartania (hiszen a kormányrendelet szerint a nyilvános pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot - a módosított határidő szerint - legalább négy hónappal megelőzően a Pénzügyi Közlönyben ki kellett volna írni és emellett a Cégközlönyben, a Pénzügyminisztérium honlapján, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben is közzé kellett volna tenni).

Azaz, ha a pályázat beadásának legkorábbi kezdő időpontja 2011. október 1. és ettől az időponttól 4 hónapot visszaszámolunk, akkor a kiírásnak – 2011. január 1-i teljesülése esetén – a Pénzügyi Közlönyben legkésőbb 2011. május 31-ig (más értelmezés szerint június 1-ig) meg kellett volna jelennie és emellett a Cégközlönyben, a Pénzügyminisztérium honlapján, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben is közzé kellett volna már tenni.

Minderre – az utóbbiakat tekintve – ismereteim szerint 2011. június 30-ig - az ominózus 108/2011.(VI.30.) Korm. rendelet kihirdetéséig - nem került sor, így az utólagos blamázs csak úgy válhatott „bagatellizálhatóvá” (eltüntethetővé), ha e kormányrendelet azonnal megszületik és látható nyomai (fél óra elteltével) másnapra jogszerűen „eltüntethetők” azáltal, hogy az 1.§ szövege kiváltja a korábbi – a 275/2009. (XII. 3.) – Korm. rendelet 6. § (7) bekezdés rendelkezésének szövegét, majd e módosító jogszabály a 2.§ értelmében a kihirdetést követő napon, azaz 2011. július 1-én 00:01 órakor hatályát veszti. Miután ez megtörtént így ma már – a jogalkotási törvény fentiekben meghivatkozott rendelkezései értelmében – a korábbi „blamázs” a hatályos szövegből már nem köszön vissza, még lábjegyzeti formában sem!      

6)    Így amennyiben június 30-át (július 1. 00:00 órát) követően (azaz 00:01 órától kezdődően) valaki az interneten a Kormányzati Portál magyarország.hu oldalon megkeresi a 275/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdés hatályos szövegét már csak az alábbiakat olvashatja:

„(7) A Korm. rendelet – e rendelet 2. §-ával megállapított – 3. § (1) bekezdése alapján 2011. december 31-éig új névjegyzék felállítására kell pályázatot kiírni olyan módon, hogy a pályázat beadásának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint 2012. július 1-je, és a névjegyzékbe vehetők keretszámának a korábbinál legalább az egyötödével nagyobbnak kell lennie.”
 
V.



Tehát a mulasztás „orvoslást nyert” azáltal, hogy az eredeti határidők módosításra (felülírásra) kerültek, és így az érintett mulasztók is elkerül(het)ték a szükséges felelősségre vonást. Amennyiben mindez a történet igaz és megtörtén(hetet)t, úgy az máskor és másokkal is (bármikor) előfordulhat, s ember (kutató) legyen a talpán, aki időben később a valódi mellett az igazságot is képes lesz kideríteni és dokumentáltan bemutatni!

Mindezek ismeretében mindenki saját maga döntse el, hogy a címben említett jogalkotási „eredményt” selejtnek vagy gyöngyszemnek tekinti, avagy csupán a jogállamisággal össze nem férő és a tisztesség határát is súroló „egyéb terméknek”.


Budapest, 2011. július 21.

 

* A téma - vázlatszerű - felvetését lásd a Blogban "Jogalkotás - selejt vagy gyöngyszem?' cím alatt (2011. július 21.) 

A publikálásra szánt változatot lásd a Cikkek, tanulmányok (2011) között.

 

Látogatók száma

a mai napon: a mai napon: 107
a héten: a héten: 545
a hónapban: a hónapban: 2931
összesenösszesen254 066
az oldalt jelenleg nézik: 17

Megosztás