Fogarasi József

Interjú az új alkotmánnyal kapcsolatban

2010. augusztus 09. hétfő

 

 

A jelenlegi alaptörvény néhány pontját indokolt lenne módosítani, de az egésze még nem érett meg az átalakításra különösen nem úgy, hogy azt nem előzi meg átgondolt tervezés, széles körű egyeztetés - mondta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója. Fogarasi József szerint egyébként sem az alkotmány jelenlegi normaszövegével, illetve a rendszerváltás idején kialakított alkotmányos berendezkedéssel, annak intézményi-szervezeti formáival van gond; mint sokkal inkább az ezek működésével/működtetésével összefüggő emberi tényezőkkel. Az elmúlt húsz év nem minden területen volt elegendő - a jelek szerint - ahhoz, hogy az új rendszer résztvevője/szereplője magáénak érezze az alaptörvény szellemiségét. Csak emiatt azonban, mindenáron változtatni nem szabad - hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette: nagyon fontos tisztázni az alaptörvény preambulumának és normaszövegének szerepét, egymáshoz való viszonyát. Amit a preambulum tartalmáról hallani lehet, az Fogarasi szerint inkább csak deklarációnak tekinthető, amely azonban nehezen összeegyeztethető az alkotmány normatív jellegével, különösen, ha arra a különböző jogalkalmazó hatóságok a jogviták eldöntése során határozataikban hivatkozni fognak. Mint mondta, felmerült már Isten, a Szent Korona tan és a Himnusz első sora stb. belefoglalásának ötlete, noha a preambulum nem egyfajta "kívánságlista". De ha már ennyiféle "nemzetértéket" fontosnak tartunk megemlíteni a deklarációban, akkor szinte elkerülhetetlen, hogy elfogadásáról/befogadásáról népszavazáson döntsenek az emberek; a benne foglaltakat tudják-e, kívánják-e követni – fogalmazott Fogarasi. Úgy vélte, elfogadhatatlan ez ügyben Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja, aki "nem híve" a népszavazásnak e kérdésben. Azt pedig még inkább kifogásolhatónak nevezte, hogy az alaptörvény előkészítésére felkért tanácsadói testület tagjaként Schöpflin György azt mondta: kivennék az alkotmányból a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét és szűkítenék a népszavazások lehetőségét. Utóbbival kapcsolatban Fogarasi azon a véleményen van, hogy ezt már nem nagyon lehet szűkíteni. Ráadásul - tette hozzá - ha továbbra is ragaszkodunk a népszuverenitás elvéhez és ahhoz, hogy a nép a hatalom forrása, akkor meg kell hagyni az állampolgároknak a népszavazás lehetőségét, hiszen más jogaik a képviseleti hatalommal szemben amúgy is korlátozottak, például nem hívhatják vissza a parlamenti képviselőket, részükre utasítást nem adhatnak, elszámoltatásukra és közvetlen ellenőrzésükre nincs igazán lehetőségük. Az egyetemi oktató szerint ezek a változtatások a hatalomfelfogás jelenlegi szemléletét éppúgy sértenék, mint az alkotmányos alapjogokat. Fogarasi összegzése szerint, ha egy át nem gondolt, előkészítetlen és az emberek egyetértését nem bíró alaptörvényt fogad el az Országgyűlés, azzal csak azt éri el, hogy a Parlamentnek lesz ugyan új alkotmánya, de a népnek nem.

 

 

Budapest, 2010. augusztus 9.

 

 

 

Az interjút lásd: „Gyors tempóban és nagy titokban alkotmányoznak". [Fogarasi József egyetemi docens nyilatkozata.] In: Népszava. 2010. augusztus 10. (137. évf. 185. sz.) p. 13. [ISSN 0133-1701]

Honlapon közzétett témaalapot lásd itt